2012. február 15., 09:462012. február 15., 09:46
Az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézményének számító biztosi testület strasbourgi ülésén elfogadta azt a jelentést, amely – a tavaly, zömmel a magyar EU-elnökség alatt kidolgozott, tavaly december 13-án életbe lépett úgynevezett hatos jogszabálycsomag értelmében – áttekinti, mely tagországok esetében kell alaposabb vizsgálatot folytatni, majd szükség esetén figyelmeztető jelzést adni a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzése, illetve kiküszöbölése érdekében.
A Riasztási Mechanizmus Jelentésnek (Alert Mechanism Report) nevezett dokumentum Magyarország, Belgium, Bulgária, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Szlovénia vonatkozásában ítélte indokoltnak a mélyebb vizsgálódást. Ausztria, a Cseh Köztársaság, Észtország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország és Szlovákia tekintetében nem tartott szükségesnek további, alaposabb vizsgálódást az Európai Bizottság. Négy EU-tagállam – Görögország, Írország, Portugália és Románia – ügyében az a helyzet, hogy ezek az országok az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) feltételekhez kötött pénzügyi támogatási programjának a kedvezményezettjei, és mint ilyenek, már eleve kiterjedt gazdaságpolitikai vizsgálat alatt állnak.
A makrogazdasági egyensúlyhiány-eljárás során, ha megállapítást nyer az egyensúlyhiány veszélye, a tagállami kormányokat tömörítő tanács ajánlásokat tesz az érintett tagállamnak, amely ennek alapján kiigazító tevékenységi tervet köteles készíteni. A tanács ennek megvalósítására határidőket tűz ki. Az eljárás kezdő fázisát jelenti a most első ízben elkészített Riasztási Mechanizmus Jelentés, amely 10 mutatószám alapján azonosítja, mely nemzetgazdaságok lehetnek veszélyesen sérülékenyek. E mutatók között található például a versenyképesség romlása, az eladósodottság magas szintje, illetve a különböző javak árszínvonalának „buborékszerű” duzzadása.
| Kilenc EU-tagállam – köztük nyolc euróövezeti tagország – adósosztályzatát, illetve besorolásaik kilátását rontotta tegnap a Moody’s Investors Service, egyebek mellett arra a véleményére hivatkozva, hogy egyre gyengülnek Európa makrogazdasági kilátásai, és ez veszélyezteti a takarékossági programok végrehajtását. A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja tegnap hajnalban, az európai és amerikai piaci zárások után Londonban bejelentette, hogy Ausztria, Franciaország és Nagy-Britannia lehetséges legjobb, Aaa szuverén besorolásainak kilátását az eddigi stabilról leminősítés lehetőségére utaló negatívra módosította. A cég ezen kívül hat euróövezeti tagállam, Olaszország, Málta, Portugália, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország adósosztályzatait visszaminősítette, és mindegyik új osztályzatra szintén negatív kilátást hagyott érvényben. Portugália besorolását a Moody’s a már mélyen spekulatív Ba3 – a többi hitelminősítő osztályzati módszertanában BB mínusznak megfelelő – szintre süllyesztette. Eközben hétfőn este tizenöt spanyol bank besorolásait rontotta, és a spanyol bankrendszer egészét is gyengébb országkockázati csoportba sorolta át hétfőn a Standard & Poor’s, azzal összefüggésben, hogy a cég nemrégiben leminősítette Spanyolország szuverén adósi osztályzatát is az euróövezet kilenc tagállama esetében egyszerre végrehajtott tömeges osztályzatrontás keretében. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Legyártották a nyolcmilliomodik Dacia gépkocsit Romániában – írja az Economedia.ro az Automobile Dacia közleménye alapján. A Mioveni-ben található gyárban összeszerelt nyolcmilliomodik autó egy Indigo Blue színű Bigster Journey volt.
Látogatottsági adatok