Távolabb a román eurótól: nem teljesülnek a bevezetéshez szükséges kritériumok

Egy ideig még biztosan nem az euró lesz a hivatalos fi zetőeszköz Romániában •  Fotó: Pixabay

Egy ideig még biztosan nem az euró lesz a hivatalos fi zetőeszköz Romániában

Fotó: Pixabay

„A konvergencia közelítést jelent, ám a kétévente elkészülő jelentés alapján Románia esetében inkább divergencia áll fenn, az ország nem közeledik, inkább távolodik az eurózónától” – húzta alá a szakértő, amikor az Európai Bizottság jelentéséről kérdeztük, amely szerint az ország nemhogy közeledne, egyenesen távolodik az euróövezettől.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2020. június 12., 08:312020. június 12., 08:31

Románia jelenleg egyet sem teljesít az euró bevezetéséhez szükséges négy gazdasági kritérium közül – derül ki az Európai Bizottság (EB) 2020. évi konvergenciajelentéséből. A dokumentum értelmében amúgy az euró bevezetésére európai uniós tagságuk okán kötelezett hét ország – Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország – egyike sem felel meg valamennyi belépési feltételnek, egyesek – köztük Románia – pedig még távolodhatnak is a rég lefektetett szabályoktól.

Nem lehet a koronavírusra fogni

Az EKB kétévente teszi közzé ezt a jelentést, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli EU-tagállamok által elért haladást az euróbevezetéshez való közeledés terén. Ennek értelmében

Románia nem teljesíti sem az árstabilitási kritériumot, sem az államháztartáshoz kapcsolódó kritériumot, sem az árfolyam-kritériumot, sem a hosszú távú kamatlábakhoz kapcsolódó kritériumot.

Horvátország és Svédország teljesíti az ár­stabilitási kritériumot, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország és Svédország teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország és Svédország teljesíti a hosszú távú kamatlábakra vonatkozó kritériumot.

Ugyanakkor egyetlen tagállam sem teljesíti az átváltási árfolyamra vonatkozó kritériumot, mivel egyikük sem vesz részt az árfolyam-mechanizmusban (ERM II): az érintett tagállamnak az euróövezeti csatlakozást megelőzően legalább két éven át komoly feszültségektől mentesen részt kell vennie a mechanizmusban.

A közlemény megjegyzi ugyanakkor, hogy

a koronavírus-világjárvány korlátozott hatást gyakorolt a jelentés eredményeire, mivel a jelentésben felhasznált múltbeli adatok többségükben a válság kitörése előtti időszakra vonatkoznak

a szerződésben szigorúan meghatározott módszertani előírásoknak megfelelően.

Konvergencia helyett divergencia

„Románia távolabb van az eurózónától, mint két évvel ezelőtt, amikor az Európai Központi Bank korábbi konvergenciajelentése készült” – értékelte az eredményeket a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója. „A konvergencia közelítést jelent, ám a kétévente elkészülő jelentés alapján Románia esetében inkább divergencia áll fenn, az ország nem közeledik, sőt távolodik az eurózónától” – húzta alá a szakértő, aki szerint

a jelentés Romániára vonatkozó részének az utolsó két mondata a legaggasztóbb, ezek szerint ugyanis az európai jegybank szakértői kevés esélyt látnak a javulásra.

Hozzáfűzte: az ország ellen elindulhat a túlzott költségvetési deficit miatti európai uniós eljárás, hiszen az államháztartás hiánya már tavaly is meghaladta a bruttó hazai termék (GDP) alapján arányosan kiszámolt 3 százalékos plafont, de a tavalyi 4,3 százalékhoz képest idénre már 9,2 százalékos deficitet vetítenek elő az uniós elemzők. Eközben – irányította rá figyelmünket a szakértő – a jelentésben arra hívják fel a figyelmet, hogy az aggasztó jelzések ellenére folytatódik az expanzív adópolitika, az állam nem a bevételek, hanem a kiadások, az államterhek további növelését tervezi.

Megjegyzik a jelentés készítői azt is, hogy gondot jelent a tervezett nyugdíjemelés, és hogy kiszámíthatatlan a gazdasági, üzleti környezet az országban. „A jelentésből egyértelműen az derül ki, hogy uniós szinten nem látnak Romániában kedvező perspektívákat az euróövezethez való csatlakozás feltételeinek teljesítése szempontjából” – szögezte le Králik Lóránd.

•  Fotó: 123RF Galéria

Fotó: 123RF

Minden téren romlottak az esélyek

A konvergenciajelentés készítésekor négy tényezőt elemeznek: az árstabilitást, a fenntartható államháztartást, az árfolyam-stabilitást és a hosszú lejáratú kamatlábakat. A gazdasági szakértő rámutatott,

a négy alapvető konvergencia­kritérium közül három esetében Románia két évvel ezelőtt szinte megfelelt az elvárásoknak, közel volt tehát az „euró előszobájának” nevezett EMR-II rendszerhez.

Ez azt jelenti, hogy ha egy ország oda bekerül, és tartani tudja a mutatókat, legkevesebb két éven belül csatlakozhat az euróövezethez. A most nyilvánosságra hozott, legújabb jelentésben már minden téren romlottak az ország mutatói – emelte ki Králik Lóránd. Mint részletezte, az árstabilitást jelző infláció a 2016–2018-as időszakban kedvező volt, de azóta felgyorsult a kormányzati döntések következtében, hiszen a költségvetési ágazatban eszközölt erőteljes bérnövekedésnek inflációgerjesztő hatása volt.

A rendezett és fenntartható államháztartás, a stabil költségvetés a második kritérium, ennek két eleme van: a költségvetési hiány és az államadósság. A szakértő felidézte, már tavaly kikerült a GDP-arányos 3 százalékos költségvetésihiány-plafonból, és a deficit elérte a 4,3 százalékot.

Idézet
A jelentésben ijesztő, hogy az Unió már most 9,2 százalékos hiányt vetít elő Romániának, közben a kormány még 6,7 százalékos deficittel számol az idei évre. Jövőre pedig már 11 százalék feletti államháztartási hiányt prognosztizál az EU”

– hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette, az államadósság terén még nincsenek gondok, de mivel ez szorosan összefügg az államháztartás-hiánnyal, hiszen azt valamiből fedezni kell, e téren is aggasztó a növekedés mértéke.

Amúgy a jelentés szerint tavaly 35 százalékos volt Románia GDP-arányos államadóssága, idén a becslések szerint 46 százalékkal zár, és jövőre már 54 százalékra számítanak. Románia az államadósság terén is átlépheti a következő években a 60 százalékos plafont, hiszen a növekvő hiányt fedeznie kell, ez pedig aggasztó ütem, figyelmeztet az egyetemi oktató. Az árfolyam-stabilitás terén egyelőre Králik szerint nincs veszély, bár voltak kisebb kilengések, gyengült a lej az euróval szemben, ám ezt a folyamatot a Román Nemzeti Bank (BNR) ellenőrzés alatt tartja. „Ez a legkevésbé veszélyes kritérium, ám az EMR-II rendszerben ezen a téren is szigorúbb feltételeknek kell megfelelni” – fogalmazott az elemző. A negyedik kritérium esetében, vagyis a hosszú lejáratú kamatlábak tekintetében is jelentősen eltér Románia a referenciaértéktől, hiszen míg 2,9 százalék lenne az optimális, nálunk ez 4,4 százalék.

Üres zsákból osztogatnak

„Általában több konvergenciakritérium teljesítése függ a monetáris politikától, ami a jegybank felelőssége, ám Románia jelenlegi helyzetében éppen ez minimalizálódik” – fejtette ki Králik az oktató.

Idézet
Az egész konvergenciakritérium Achilles-pontja a költségvetési hiány. Amíg ebben nem tér vissza az ország a normális, fenntartható keretek közé, a többi mutató esetében sem várható javulás”

– magyarázta Králik, aki szerint jelenleg az adópolitika felelőssége az elsődleges. „Amíg nem áll le a folyamat, hogy az üres zsákból osztogatnak a mindenkori kormányok, nem sikerül egyensúlyba hozni az állami költségvetést, az ország nem tud visszatérni a konvergenciaútra” – fogalmazta meg Králik Lóránd, aki erre a parlamenti választásokig nem lát esélyt, hiszen szerinte megszorító intézkedésekre lenne szükség, ami választási évben szavazatvesztéssel jár, ezt pedig a politikum nem fogja felvállalni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 20., vasárnap

Visszaesett a borfogyasztás és a termelés is Romániában

Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.

Visszaesett a borfogyasztás és a termelés is Romániában
2025. április 19., szombat

Elsősorban az állattartó gazdákon múlik a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezés sikere

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.

Elsősorban az állattartó gazdákon múlik a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezés sikere
2025. április 18., péntek

Több földgázt importált Románia az év első két hónapjában, mint egy évvel korábban

Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több földgázt importált Románia az év első két hónapjában, mint egy évvel korábban
2025. április 18., péntek

Jelentősen megcsappant a Romániában megtermelt bor mennyisége

A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.

Jelentősen megcsappant a Romániában megtermelt bor mennyisége
2025. április 17., csütörtök

Folyami kikötőt vásárolna Románia Moldovától

Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.

Folyami kikötőt vásárolna Románia Moldovától
Folyami kikötőt vásárolna Románia Moldovától
2025. április 17., csütörtök

Folyami kikötőt vásárolna Románia Moldovától

2025. április 16., szerda

Elnöki hivatal: nincs szükség az IMF segítségére

Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.

Elnöki hivatal: nincs szükség az IMF segítségére
2025. április 16., szerda

Újabb amerikai gyorsétteremláncot hoz a nyuszi Romániának

Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.

Újabb amerikai gyorsétteremláncot hoz a nyuszi Romániának
2025. április 16., szerda

Újra Romániában a legmagasabb az infláció

Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.

Újra Romániában a legmagasabb az infláció
2025. április 16., szerda

Teljes áramszünet húsvétkor? Cáfolnak a példátlan óvintézkedéseket foganatosító hatóságok

Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.

Teljes áramszünet húsvétkor? Cáfolnak a példátlan óvintézkedéseket foganatosító hatóságok
2025. április 16., szerda

A végéhez közeledik a nyugdíjak „nagy újraszámítása”

Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.

A végéhez közeledik a nyugdíjak „nagy újraszámítása”