Távolabb a román eurótól: nem teljesülnek a bevezetéshez szükséges kritériumok

Egy ideig még biztosan nem az euró lesz a hivatalos fi zetőeszköz Romániában

Fotó: Pixabay

„A konvergencia közelítést jelent, ám a kétévente elkészülő jelentés alapján Románia esetében inkább divergencia áll fenn, az ország nem közeledik, inkább távolodik az eurózónától” – húzta alá a szakértő, amikor az Európai Bizottság jelentéséről kérdeztük, amely szerint az ország nemhogy közeledne, egyenesen távolodik az euróövezettől.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2020. június 12., 08:312020. június 12., 08:31

Románia jelenleg egyet sem teljesít az euró bevezetéséhez szükséges négy gazdasági kritérium közül – derül ki az Európai Bizottság (EB) 2020. évi konvergenciajelentéséből. A dokumentum értelmében amúgy az euró bevezetésére európai uniós tagságuk okán kötelezett hét ország – Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország – egyike sem felel meg valamennyi belépési feltételnek, egyesek – köztük Románia – pedig még távolodhatnak is a rég lefektetett szabályoktól.

Nem lehet a koronavírusra fogni

Az EKB kétévente teszi közzé ezt a jelentést, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli EU-tagállamok által elért haladást az euróbevezetéshez való közeledés terén. Ennek értelmében

Románia nem teljesíti sem az árstabilitási kritériumot, sem az államháztartáshoz kapcsolódó kritériumot, sem az árfolyam-kritériumot, sem a hosszú távú kamatlábakhoz kapcsolódó kritériumot.

Horvátország és Svédország teljesíti az ár­stabilitási kritériumot, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország és Svédország teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország és Svédország teljesíti a hosszú távú kamatlábakra vonatkozó kritériumot.

Ugyanakkor egyetlen tagállam sem teljesíti az átváltási árfolyamra vonatkozó kritériumot, mivel egyikük sem vesz részt az árfolyam-mechanizmusban (ERM II): az érintett tagállamnak az euróövezeti csatlakozást megelőzően legalább két éven át komoly feszültségektől mentesen részt kell vennie a mechanizmusban.

A közlemény megjegyzi ugyanakkor, hogy

a koronavírus-világjárvány korlátozott hatást gyakorolt a jelentés eredményeire, mivel a jelentésben felhasznált múltbeli adatok többségükben a válság kitörése előtti időszakra vonatkoznak

a szerződésben szigorúan meghatározott módszertani előírásoknak megfelelően.

Konvergencia helyett divergencia

„Románia távolabb van az eurózónától, mint két évvel ezelőtt, amikor az Európai Központi Bank korábbi konvergenciajelentése készült” – értékelte az eredményeket a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója. „A konvergencia közelítést jelent, ám a kétévente elkészülő jelentés alapján Románia esetében inkább divergencia áll fenn, az ország nem közeledik, sőt távolodik az eurózónától” – húzta alá a szakértő, aki szerint

a jelentés Romániára vonatkozó részének az utolsó két mondata a legaggasztóbb, ezek szerint ugyanis az európai jegybank szakértői kevés esélyt látnak a javulásra.

Hozzáfűzte: az ország ellen elindulhat a túlzott költségvetési deficit miatti európai uniós eljárás, hiszen az államháztartás hiánya már tavaly is meghaladta a bruttó hazai termék (GDP) alapján arányosan kiszámolt 3 százalékos plafont, de a tavalyi 4,3 százalékhoz képest idénre már 9,2 százalékos deficitet vetítenek elő az uniós elemzők. Eközben – irányította rá figyelmünket a szakértő – a jelentésben arra hívják fel a figyelmet, hogy az aggasztó jelzések ellenére folytatódik az expanzív adópolitika, az állam nem a bevételek, hanem a kiadások, az államterhek további növelését tervezi.

Megjegyzik a jelentés készítői azt is, hogy gondot jelent a tervezett nyugdíjemelés, és hogy kiszámíthatatlan a gazdasági, üzleti környezet az országban. „A jelentésből egyértelműen az derül ki, hogy uniós szinten nem látnak Romániában kedvező perspektívákat az euróövezethez való csatlakozás feltételeinek teljesítése szempontjából” – szögezte le Králik Lóránd.

Galéria

Fotó: 123RF

Minden téren romlottak az esélyek

A konvergenciajelentés készítésekor négy tényezőt elemeznek: az árstabilitást, a fenntartható államháztartást, az árfolyam-stabilitást és a hosszú lejáratú kamatlábakat. A gazdasági szakértő rámutatott,

a négy alapvető konvergencia­kritérium közül három esetében Románia két évvel ezelőtt szinte megfelelt az elvárásoknak, közel volt tehát az „euró előszobájának” nevezett EMR-II rendszerhez.

Ez azt jelenti, hogy ha egy ország oda bekerül, és tartani tudja a mutatókat, legkevesebb két éven belül csatlakozhat az euróövezethez. A most nyilvánosságra hozott, legújabb jelentésben már minden téren romlottak az ország mutatói – emelte ki Králik Lóránd. Mint részletezte, az árstabilitást jelző infláció a 2016–2018-as időszakban kedvező volt, de azóta felgyorsult a kormányzati döntések következtében, hiszen a költségvetési ágazatban eszközölt erőteljes bérnövekedésnek inflációgerjesztő hatása volt.

A rendezett és fenntartható államháztartás, a stabil költségvetés a második kritérium, ennek két eleme van: a költségvetési hiány és az államadósság. A szakértő felidézte, már tavaly kikerült a GDP-arányos 3 százalékos költségvetésihiány-plafonból, és a deficit elérte a 4,3 százalékot.

Idézet
A jelentésben ijesztő, hogy az Unió már most 9,2 százalékos hiányt vetít elő Romániának, közben a kormány még 6,7 százalékos deficittel számol az idei évre. Jövőre pedig már 11 százalék feletti államháztartási hiányt prognosztizál az EU”

– hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette, az államadósság terén még nincsenek gondok, de mivel ez szorosan összefügg az államháztartás-hiánnyal, hiszen azt valamiből fedezni kell, e téren is aggasztó a növekedés mértéke.

Amúgy a jelentés szerint tavaly 35 százalékos volt Románia GDP-arányos államadóssága, idén a becslések szerint 46 százalékkal zár, és jövőre már 54 százalékra számítanak. Románia az államadósság terén is átlépheti a következő években a 60 százalékos plafont, hiszen a növekvő hiányt fedeznie kell, ez pedig aggasztó ütem, figyelmeztet az egyetemi oktató. Az árfolyam-stabilitás terén egyelőre Králik szerint nincs veszély, bár voltak kisebb kilengések, gyengült a lej az euróval szemben, ám ezt a folyamatot a Román Nemzeti Bank (BNR) ellenőrzés alatt tartja. „Ez a legkevésbé veszélyes kritérium, ám az EMR-II rendszerben ezen a téren is szigorúbb feltételeknek kell megfelelni” – fogalmazott az elemző. A negyedik kritérium esetében, vagyis a hosszú lejáratú kamatlábak tekintetében is jelentősen eltér Románia a referenciaértéktől, hiszen míg 2,9 százalék lenne az optimális, nálunk ez 4,4 százalék.

Üres zsákból osztogatnak

„Általában több konvergenciakritérium teljesítése függ a monetáris politikától, ami a jegybank felelőssége, ám Románia jelenlegi helyzetében éppen ez minimalizálódik” – fejtette ki Králik az oktató.

Idézet
Az egész konvergenciakritérium Achilles-pontja a költségvetési hiány. Amíg ebben nem tér vissza az ország a normális, fenntartható keretek közé, a többi mutató esetében sem várható javulás”

– magyarázta Králik, aki szerint jelenleg az adópolitika felelőssége az elsődleges. „Amíg nem áll le a folyamat, hogy az üres zsákból osztogatnak a mindenkori kormányok, nem sikerül egyensúlyba hozni az állami költségvetést, az ország nem tud visszatérni a konvergenciaútra” – fogalmazta meg Králik Lóránd, aki erre a parlamenti választásokig nem lát esélyt, hiszen szerinte megszorító intézkedésekre lenne szükség, ami választási évben szavazatvesztéssel jár, ezt pedig a politikum nem fogja felvállalni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 31., szerda

Tovább terjeszkedik Magyarországon az eMag csoporthoz tartozó futárszolgálat

Újabb magyarországi céget vásárol fel a romániai Sameday futárszolgálat – jelentette be a vállalat.

Tovább terjeszkedik Magyarországon az eMag csoporthoz tartozó futárszolgálat
2024. július 31., szerda

Sokan egyhetesnél rövidebb nyaralást terveznek, különbség van a Z generáció és az idősebbek utazási szokásai között

A 18 és 24 év közötti Z generáció nagyrészt július–augusztusban tervezi a nyaralást (64 százalék), míg a 45 év feletti érett korosztály pedig a többi népességhez képest inkább a szezonon kívül utazást preferálja.

Sokan egyhetesnél rövidebb nyaralást terveznek, különbség van a Z generáció és az idősebbek utazási szokásai között
2024. július 31., szerda

Újraszámítás előtti mérleg: 2250 lej volt júliusban az átlagnyugdíj

Idén júliusban 4 744 722 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 929-cel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2250 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerdán közzétett adataiból.

Újraszámítás előtti mérleg: 2250 lej volt júliusban az átlagnyugdíj
2024. július 31., szerda

Enyhén visszaesett a lakásépítési kedv, a kiadott engedélyek bő 70 százaléka vidéki lakóépületre vonatkozik

Az év első hat hónapjában 1,3 százalékkal kevesebb építési engedélyt adtak ki lakóépületekre Romániában, mint 2023 első félévében – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén visszaesett a lakásépítési kedv, a kiadott engedélyek bő 70 százaléka vidéki lakóépületre vonatkozik
2024. július 30., kedd

Aratási körkép: idén is csak magas hozamok mellett kifizetődő a szalmás gabonák termesztése

Magyarországon befejeződött, Romániában a végéhez közeledik az aratás. Az értékesítési árak valamivel jobbak a pár hónappal ezelőtt kínált felvásárlási áraknál, azonban jövedelmezőségről csak magas hektárátlagok esetében lehet beszélni.

Aratási körkép: idén is csak magas hozamok mellett kifizetődő a szalmás gabonák termesztése
2024. július 30., kedd

A kétnyelvűséget és az oktatási-nevelési támogatás folyósítását is vállalja az OTP-t felvásárló Transilvania Bank

Lezárult az OTP Bank romániai leányvállalatának megvásárlását célzó tranzakció, miután a bukaresti hatóságok jóváhagyták a Transilvania Bankkal kötött üzletet, a fúzióig a két pénzintézet önállóan folytatja tevékenységét.

A kétnyelvűséget és az oktatási-nevelési támogatás folyósítását is vállalja az OTP-t felvásárló Transilvania Bank
2024. július 30., kedd

Olasz–francia óriáscég lép be a romániai piacra egy helyi vállalkozás felvásárlásával

Az EssilorLuxottica olasz–francia óriáscég belép a román optikai piacra, felvásárolva a szemüvegek, napszemüvegek és optikai gyógyászati segédeszközök kiskereskedelmi forgalmazásával foglalkozó Optical Investment Group nevű román céget.

Olasz–francia óriáscég lép be a romániai piacra egy helyi vállalkozás felvásárlásával
2024. július 30., kedd

Gázerőművet is építene a cernavodai atomerőmű üzemeltetője, hogy kielégítse az egyre nagyobb áramigényt

Gázerőművel növelné a Romániában megtermelt elektromos áram mennyiségét a cernavodai atomerőművet üzemeltető állami cég, a Nuclearelectrica.

Gázerőművet is építene a cernavodai atomerőmű üzemeltetője, hogy kielégítse az egyre nagyobb áramigényt
2024. július 30., kedd

„Csak egy régi tervezet”: a kormányfő és a pénzügyminisztérium próbálja leszerelni az adóemelésekről szóló híreket

Közleményben reagált a pénzügyminisztérium azon keddi értesülésekre, amelyek szerint a kormány többek között az osztalékadó emelésével és az építőipari dolgozók adókedvezményének megszüntetésével csökkentené a költségvetési hiányt.

„Csak egy régi tervezet”: a kormányfő és a pénzügyminisztérium próbálja leszerelni az adóemelésekről szóló híreket
2024. július 30., kedd

Háromszorosára nőttek tíz év alatt a romániai fizetések, de nem egyenletesen, mély a bérszakadék

Romániában az elmúlt 10 évben csaknem megháromszorozódtak a bérek, és az átlagjövedelmek vásárlóereje is majdnem megduplázódott ebben az időszakban, de jelentős területi egyenlőtlenségek is tapasztalhatók – derül ki a BBTE elemzéséből.

Háromszorosára nőttek tíz év alatt a romániai fizetések, de nem egyenletesen, mély a bérszakadék