HIRDETÉS
Nem minden esetben akarja megtiltani a kormány a közalkalmazottaknak, hogy egy időben fizetésben és nyugdíjban is részesüljenek: figyelembe fogják venni az alacsony nyugdíjakat, mint ahogy szem előtt tartanák az alkotmánybíróság korábban a témában meghozott, elmarasztaló ítéletét is – pontosította hétvégi bejelentését vasárnap esti Facebook-bejegyzésében Violeta Alexandru munkaügyi miniszter. „44 éves vagyok. Mi lenne, ha holnap azt hallanák, hogy jövőre nyugdíjba megyek? Aztán rögtön visszatérnék egy közintézménybe? Egy olyan helyre, amelyre pályázhatott volna egy fiatal is például. Ma rendkívül vonzóak a fizetések a közszférában a munkahely biztonsága mellett. Nem korrekt, ami történik. Legyen bátorságunk beismerni” – írta a munkaügyi tárca vezetője. Hozzátette:
a nyugdíjrendszer mindenütt a világon úgy van kigondolva, hogy azokat segítse, akik már nem tudnak dolgozni.
„Dolgozom egy törvénytervezeten, amely megtiltaná a közalkalmazotti fizetés és a nyugdíj halmozását. Senki nem tiltja meg az érintettek munkához való jogát. Annyi a kérés: válasszanak az állami fizetés és a nyugdíj között. Akárhogy is, a jelenleg hatályos törvény szerint a nyugdíjkorhatár környékén az emberek dönthetnek úgy, hogy meghosszabbítják munkaviszonyukat. Európa-szerte érvényesül a trend, hogy nő a nyugdíjkorhatár, az emberek tovább akarnak és tudnak dolgozni. Minden tiszteletem azoké, akik még akarnak dolgozni” – fogalmazott a miniszter. Jelezte egyúttal: a jogszabályjavaslat tiszteletben fogja tartani azok helyzetét, akiknek alacsony a nyugdíjuk, „még a minimálbér szintjétől is elmarad”.
– szögezte le a tárcavezető.
Violeta Alexandru biztosított egyúttal mindenkit, hogy az intézkedés tiszteletben tartja majd az alkotmánybíróság döntését, miután a talárosok azt kérték, ne sérüljenek jogok.
„Korrekt intézkedésnek” nevezte hétfőn Marcel Ciolacu, az ellenzékbe szorult Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöke a nemzeti liberális párti (PNL) kabinet terveit, meglátása szerint ugyanakkor
mindenképp meg kell határozni azokat a kategóriákat, amelyek kivételt képeznének a tiltás alól. Példaként említette, hogy vannak vidékek, ahol nagyon nehezen találnak tanárokat vagy orvosokat.
Ciolacu szerint ugyanakkor az Orban-kabinet semmiképp sem rendelkezhet a témában sürgősségi kormányrendelettel, mindenképp törvényre van szükség, „meglátjuk majd, hogy más véleménye lesz-e az alkotmánybíróságnak”. „Jól megnéztem a taláros testület döntését a Boc-kormány intézkedéseit illetően. Nem tudjuk, hogy meg fogja-e tiltani ezt a dolgot, vagy sem” – fogalmazott Ciolacu.
„Álljanak be a közemberek sorába”
Jó ötletnek tartja a kiváltsághalmozások korlátozását Tánczos Barna szenátor is. Lapunk megkeresésére elmondta, az RMDSZ-ben még nem született döntés Violeta Alexandru munkaügyi miniszter javaslata kapcsán, ám ő személyesen az elmúlt három-négy évben többször is próbált támogatókat keresni egy hasonló törvénykezdeményezéshez, korlátozva az előnyök halmozását a közszférában. Rámutatott:
a védelem, a rendőrség és a titkosszolgálatok kötelekében dolgozók előre hozott nyugdíjazása, majd alkalmazása olyan kiváltsághalmozás, amivel nem tud egyetérteni.
„Háromszoros előnyre is szert tehetnek egyrészt előre hozott nyugdíjba mehetnek még ötvenéves koruk előtt, másrészt speciális nyugdíjat kapnak, ami nem hozzájárulás-alapú, tehát nem az alapján számolják ki, hogy huszonvalahány év alatt mennyi hozzájárulást fizettek be a nyugdíjalapba. Ezenfelül még harmadik előnyt is élvezhetnek, tételesen, hogy bármikor visszatérhetnek a közszférába dolgozni. Ezzel olyan kiváltságsorozatra tesznek szert, ami más alkalmazott, a közszférában dolgozók számára nem elérhető” – sorolta a politikus. Felidézte, javaslatuk szerint ebből a három előnyből csak eggyel élhettek volna, a többi esetében pedig „be kellett volna állniuk a közemberek sorába”. Erről a javaslatról Florin Cîțu pénzügyminiszterrel is egyeztettek, és úgy tűnik, a kormány felkarolta, sőt magáévá tette azt, és megnyirbálná az előnyhalmozást.
Tánczos Barna szerint a védelmi alkalmazottak esetében is korlátozni kellene juttatásokat, hogy ne legyenek meg nem érdemelt kiváltságok.
Hangsúlyozta, a védelmi tárca hatáskörébe tartozó alkalmazottaknak elenyésző százaléka vesz részt katonai vagy akár NATO-bevetéseken, a 90 százalékuk ugyanúgy csak könyvel, vagy bürokrata, mintha például a Hargita Megyei Tanácsnál dolgozna. „Elemezni kellene, hogy kik azok, akik valóban részt vesznek bevetéseken, kik azok, akik megérdemlik a speciális juttatásokat” – szögezte le a szenátor.
