A tanácsadó cég arra is felhívja a figyelmet, hogy Romániában az egy főre jutó vásárlóerő gyakorlatilag nem marad el a magyarországitól.
Fotó: Jakab Mónika
Romániai beruházásra biztatja a magyarországi cégeket a CFI Hungary Zrt. tanácsadó cég. Arra is felhívják a potenciális befektetők figyelmét, hogy az ország magyarlakta részein nincs, más területein pedig gyorsan áthidalható a nyelvi probléma.
2020. december 09., 07:502020. december 09., 07:50
A romániai piacon több szektorban továbbra is komoly igény van szakmai és pénzügyi befektetők megjelenésére; bár Magyarország több szempontból előnnyel indult a befektetők versenyében, az utóbbi időben mintha elveszítette volna lendületét – közölte a CFI Hungary Zrt. tanácsadó cég az MTI-vel.
Szabó Zsolt, a befektetési és felvásárlási tanácsadással foglalkozó, nemzetközi CFI csoport helyi irodájának szenior tanácsadója a közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy
Ez azt jelenti, hogy Magyarország Romániában a 2007-es 8. helyről 2019-re a befektetői rangsor 11. helyére csúszott vissza, érdemben elmaradva például a nyelvi kapcsolódással nem rendelkező Csehország mögött.
például az élelmiszerellátási láncban, a gabona feldolgozásával foglalkozó üzemekben, bioetanol- vagy keményítőgyárakban. A romániai piacon alig gyártanak gyógyszer- és vegyipari alapanyagokat, táplálékkiegészítőket, sok helyen akadozik a hulladékfeldolgozás, nagy az igény építőipari alapanyagokra, acélipari termékekre.
Az utóbbi években folyamatosan növekedett a romániai külföldi működőtőke-állomány (Foreign Direct Investment – FDI) értéke, az erdélyi régió FDI-állománya szintén gyarapodott, és országos részaránya is növekedett – derül ki az Erdélystat legfrissebb elemzéséből. Nem mindenhol fényes azonban a helyzet: Partium, É
– írják a közleményben.
A közleményben ismertetik, hogy a Román Nemzeti Bank adatai szerint az országban mintegy 2 milliárd euró értékű beruházást hajtottak végre külföldi cégek 2020 első 9 hónapjában. Bár az országba érkező külföldi működőtőke befektetés (FDI) mértéke a világjárvány miatt az év első 9 hónapjában 56 százalékkal csökkent a 2019-es szinthez képest, ezzel együtt is igaz, hogy az ország a 2007-es uniós csatlakozása óta az egyik legnépszerűbb európai befektetési célpont.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
szóljon hozzá!