Románia többi régiójához képest Erdély nagyobb vonzerővel bír a befektetők körében
Fotó: Haáz Vince
Az utóbbi években folyamatosan növekedett a romániai külföldi működőtőke-állomány (Foreign Direct Investment – FDI) értéke, az erdélyi régió FDI-állománya szintén gyarapodott, és országos részaránya is növekedett – derül ki az Erdélystat legfrissebb elemzéséből. Nem mindenhol fényes azonban a helyzet: Partium, Észak-Erdély és Székelyföld FDI-állománya nagyon alacsony a másik három erdélyi régióhoz képest.
2019. november 15., 08:452019. november 15., 08:45
2019. november 15., 08:582019. november 15., 08:58
Nem mindenhol fényes azonban a helyzet: Partium, Észak-Erdély és Székelyföld FDI-állománya nagyon alacsony a másik három erdélyi régióhoz képest.
2018-ban különben közel 19 milliárd euró volt Erdély FDI-állománya, míg a havasalföldi és moldvai FDI-állomány csupán 13 milliárd euró volt. Habár a külföldi befektetők számára egyértelműen Bukarest a legvonzóbb, Románia többi régiójához képest Erdély nagyobb vonzerővel bír.
2018-ban az FDI legnagyobb része Hollandiából származott (19,4 milliárd euró), ami a romániai külföldi működő tőke állományának 23,9 százalékát teszi ki. A második helyen Németország áll, 2018-ban 10,3 milliárd euró származott innen, ami 12,7 százalékát képezi az FDI-állománynak. A harmadik a sorban Ausztria 9,9 milliárd euróval (12,2%). A külföldi működő tőke leginkább az iparban, azon belül is a feldolgozóiparban hasznosul. További fontos szektorok, ahol jelentős értékű külföldi tőke hasznosult az elmúlt 12 évben: a kereskedelem, az építőipar és a pénzügyi, biztosítási szolgáltatások.
A külföldi vállalatok Romániában való jelenlétének fontosságát mutatja az a tény, hogy az országban megvalósított összes üzleti forgalom közel felét teszik ki. Az FDI-t birtokló vállalatok alkalmazottainak száma szintén növekedett az utóbbi években, 2018-ban meghaladta az 1,3 millió főt, ami az ország összes alkalmazottjának megközelítőleg egynegyedét jelenti.
Erdély régiói közül a Bánság és Dél-Erdély rendelkezik a legnagyobb FDI-állománnyal. Bánságon belül Temes és Arad megyében kiemelkedően magas az FDI-állomány. Az Erdélystat elemzéséből kiderül, hogy ez Temes megyében például olyan nemzetközi szinten is jelentős vállalatoknak köszönhető, mint a német érdekeltségű Hella (autóvilágítás) és Continental (autóabroncsok), valamint az észak-amerikai érdekeltségű Aptiv Technology (autóalkatrészek) és TRW (fékrendszerek) vállalatok. Arad megyében szintén több autóiparhoz köthető vállalat van jelen: az amerikai érdekeltségű Takata Romania Kft. (légzsákok), a német tulajdonú Webasto (autóhűtési és -fűtési rendszerek), illetve a japán Yazaki autóalkatrész-gyártó.
A dél-erdélyi régióban Brassó megye rendelkezik jelentős vonzerővel az FDI-t illetően. Brassó megye legnagyobb vállalata a svéd tulajdonú Autoliv, amely biztonsági öveket, légzsákokat és kormánykereket gyárt. Fehér megyében szintén magas az FDI értéke, hiszen itt tevékenykedik Erdély legnagyobb vállalata, a Mercedes-Benz tulajdonában álló Star Assembly (automataváltók).
Közép-Erdély megyéi, Kolozs és Maros megye szintén jelentős FDI-állománnyal rendelkeznek, hiszen számos külföldi érdekeltségű nagyvállalat van jelen, mint például a Bosch.
Annak érdekében, hogy az eltérő méretű erdélyi régiók könnyebben összevethetők legyenek, az Erdélystat elemzői az egy lakosra eső FDI-állomány mutatóval számolnak. Az országos átlag 4092 euró/lakos, de ez magában foglalja Bukarest FDI-értékét is, ami hatalmas volument képvisel, és torzítja a regionális összehasonlítást. Ha a fővárost kivesszük az országos átlagból, akkor azt láthatjuk, hogy az egy főre eső FDI-állomány alig 1000 euró. Ennél az erdélyi átlag lényegesen magasabb (1945 euró). Erdély megyéit megvizsgálva Temes megye kiemelkedően magas FDI/lakos mutatóval rendelkezik, itt egy lakosra 6214 euró FDI jut. Az ellenpólust Hargita megye képviseli, itt csupán 365 euró FDI jut egy rezidens lakosra.
Mi az FDI?
A külföldi működőtőke-befektetés (Foreign Direct Investment – FDI) olyan nemzetközi befektetést jelöl, amelynek során egy adott országban elhelyezkedő vállalat vagy személy egy másik országban hajt végre beruházást, akár egy létező vállalatban való tulajdonrészesedés megszerzésével, akár új vállalat létrehozásával. Az FDI másik fontos jellemzője, hogy számottevő (legalább 10 százalékos) részesedés megszerzésére vonatkozik, azaz a külföldi befektető nemcsak tulajdonrészt szerez, hanem ellenőrzési, befolyásolási és menedzsmentjogot is gyakorol az adott vállalat fölött.
Jelentős, akár 20–30 százalékos visszaesés lehet idén a romániai idegenforgalomban a közalkalmazottaknak nyújtott üdülési csekkek körüli módosulások, illetve az áfa megemelése miatt – kongatták meg a vészharangot a turizmusban érdekelt vállalkozók.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
szóljon hozzá!