Megszorítások. Az előzetes számítások szerint a tervezett intézkedés több tízezer céget érint
Fotó: Pixabay
A bukaresti kormány az országos helyreállítási tervben egyebek mellett azt is vállalta, hogy csökkenti az országban tevékenykedő mikrovállalkozások számát. A pénzügyminisztérium által kidolgozott határozattervezet az adózási rendszer módosításával akar célt érni, ami nem feltétlenül szerencsés a Krónikának nyilatkozó szakember szerint.
2021. december 17., 07:252021. december 17., 07:25
Romániában a mikrovállalkozások számára a legkedvezőbb az adókörnyezet, ám ezek száma csökkenni fog, mert a tervek szerint egymillió euróról 500 ezer euróra csökkentik az adózási plafont, tehát
Románia az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalta a szigorítást, az erre vonatkozó határozattervezetet közzé tette a pénzügyminisztérium. A jogszabályjavaslatban az áll, hogy már január elsejétől érvénybe lép az új plafon, és a cégeknek március 31-éig kell jelenteniük, hogy milyen formában adóznak, és ha úgy számolják, hogy az éves forgalmuk átlépi az 500 ezer eurós határértéket.
A Profit.ro gazdasági portál elemzése szerint a tervezett intézkedés több tízezer céget érint, amelyek kénytelenek lesznek jövőben áttérni az 1 vagy 3 százalékos forgalmi adóról a 16 százalékos profitadóra. Mint az elemzés is emlékeztet, a mikrovállalkozások számának csökkentése szerepel az országos helyreállítási tervbe foglalt vállalásban, ennek módja a bukaresti döntéshozókra van bízva, és ők az adózási plafon csökkentését választották. A 2020-as mérlegek alapján
Tehát a 2020-as adatok alapján hozzávetőleg 72 ezer cégnek kellene áttérnie a nyereségadóra. Az elemzők szerint ezek száma akár kisebb is lehet, mert idén is befolyásolta a cégek tevékenységét, csökkentette a forgalmukat a koronavírus-járvány miatt bevezetett számos korlátozás, vagyis lehet, még többen lesznek, akik félmillió eurónál kisebb évi forgalmat tudtak megvalósítani, és megtarthatják a mikrovállalkozói státust.
A helyreállítási tervben különben az szerepel, hogy első évben 15 százalékkal, második évben 33 százalékkal, majd a harmadik évben újabb 33 százalékkal csökkentik a mikrovállalatok számát.
Debreczeni László adószakértő sajnálja ezt a szigorítást, hiszen – mint a Krónika megkeresésére aláhúzta – hatalmas pluszpontja volt Romániának, hogy a mikrovállalatokra alkalmazott kedvező, egyszerű adózással a viszonylag nagy, tehát egymilliós forgalmat lebonyolító cégek is élhettek.
– fogalmazta meg a szakember.
Debreczeni László adószakértő
Hozzátette: az egymilliós forgalmú cég már nem egy kisvállalkozás, mégis nyugodtan, egy laza rendszerben adóz, kifizeti a forgalma egy százalékát, ha nincs alkalmazottja, a három százalékot, és nem merül fel semmilyen kockázat, hogy milyen költségeket számolhat el.
hiszen egyszerűbb követni, kezelni a mikrovállalatok adózását, a profitadót, társasági adót fizető cégeknél már sokkal bonyolultabb, mert rengeteg tényező módosíthatja az adóbevallást. „A mikrovállalatoknál csak megnézték a forgalmat, és kiszámolták annak az egy százalékát, ezt az irodából is le tudta követni az adóellenőr. A másként adózó cégeknél, csak helyszíni ellenőrzés során lehet kideríteni, hogy helytálló vagy sem az adóbevallása” – magyarázta Debreczeni László, aki azt valószínűsíti, hogy
„Megnézték a 2020-as mérlegeket, azt, hogy hány cégnek van 500 ezer és egymillió euró közötti forgalma, kiszámolták, hogy mennyi a profitjuk, és ez a 16 százalékos profitadóval mekkora bevételt eredményez az államkasszának. Valószínűleg arra számítanak, hogy növekednek az állam bevételei, különben nem foglalkoznának ezzel a módosítással, bár ugyanazt a növekedést a társadalombiztosítási hozzájárulás 10 százalékról 12 százalékra való emelésével is el lehetett volna érni, és nem bonyolította volna meg az érintett vállalkozók, valamint az adóellenőrök feladatát” – szögezte le Debreczeni László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!