Megszorítások. Az előzetes számítások szerint a tervezett intézkedés több tízezer céget érint
Fotó: Pixabay
A bukaresti kormány az országos helyreállítási tervben egyebek mellett azt is vállalta, hogy csökkenti az országban tevékenykedő mikrovállalkozások számát. A pénzügyminisztérium által kidolgozott határozattervezet az adózási rendszer módosításával akar célt érni, ami nem feltétlenül szerencsés a Krónikának nyilatkozó szakember szerint.
2021. december 17., 07:252021. december 17., 07:25
Romániában a mikrovállalkozások számára a legkedvezőbb az adókörnyezet, ám ezek száma csökkenni fog, mert a tervek szerint egymillió euróról 500 ezer euróra csökkentik az adózási plafont, tehát
Románia az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalta a szigorítást, az erre vonatkozó határozattervezetet közzé tette a pénzügyminisztérium. A jogszabályjavaslatban az áll, hogy már január elsejétől érvénybe lép az új plafon, és a cégeknek március 31-éig kell jelenteniük, hogy milyen formában adóznak, és ha úgy számolják, hogy az éves forgalmuk átlépi az 500 ezer eurós határértéket.
A Profit.ro gazdasági portál elemzése szerint a tervezett intézkedés több tízezer céget érint, amelyek kénytelenek lesznek jövőben áttérni az 1 vagy 3 százalékos forgalmi adóról a 16 százalékos profitadóra. Mint az elemzés is emlékeztet, a mikrovállalkozások számának csökkentése szerepel az országos helyreállítási tervbe foglalt vállalásban, ennek módja a bukaresti döntéshozókra van bízva, és ők az adózási plafon csökkentését választották. A 2020-as mérlegek alapján
Tehát a 2020-as adatok alapján hozzávetőleg 72 ezer cégnek kellene áttérnie a nyereségadóra. Az elemzők szerint ezek száma akár kisebb is lehet, mert idén is befolyásolta a cégek tevékenységét, csökkentette a forgalmukat a koronavírus-járvány miatt bevezetett számos korlátozás, vagyis lehet, még többen lesznek, akik félmillió eurónál kisebb évi forgalmat tudtak megvalósítani, és megtarthatják a mikrovállalkozói státust.
A helyreállítási tervben különben az szerepel, hogy első évben 15 százalékkal, második évben 33 százalékkal, majd a harmadik évben újabb 33 százalékkal csökkentik a mikrovállalatok számát.
Debreczeni László adószakértő sajnálja ezt a szigorítást, hiszen – mint a Krónika megkeresésére aláhúzta – hatalmas pluszpontja volt Romániának, hogy a mikrovállalatokra alkalmazott kedvező, egyszerű adózással a viszonylag nagy, tehát egymilliós forgalmat lebonyolító cégek is élhettek.
– fogalmazta meg a szakember.
Debreczeni László adószakértő
Hozzátette: az egymilliós forgalmú cég már nem egy kisvállalkozás, mégis nyugodtan, egy laza rendszerben adóz, kifizeti a forgalma egy százalékát, ha nincs alkalmazottja, a három százalékot, és nem merül fel semmilyen kockázat, hogy milyen költségeket számolhat el.
hiszen egyszerűbb követni, kezelni a mikrovállalatok adózását, a profitadót, társasági adót fizető cégeknél már sokkal bonyolultabb, mert rengeteg tényező módosíthatja az adóbevallást. „A mikrovállalatoknál csak megnézték a forgalmat, és kiszámolták annak az egy százalékát, ezt az irodából is le tudta követni az adóellenőr. A másként adózó cégeknél, csak helyszíni ellenőrzés során lehet kideríteni, hogy helytálló vagy sem az adóbevallása” – magyarázta Debreczeni László, aki azt valószínűsíti, hogy
„Megnézték a 2020-as mérlegeket, azt, hogy hány cégnek van 500 ezer és egymillió euró közötti forgalma, kiszámolták, hogy mennyi a profitjuk, és ez a 16 százalékos profitadóval mekkora bevételt eredményez az államkasszának. Valószínűleg arra számítanak, hogy növekednek az állam bevételei, különben nem foglalkoznának ezzel a módosítással, bár ugyanazt a növekedést a társadalombiztosítási hozzájárulás 10 százalékról 12 százalékra való emelésével is el lehetett volna érni, és nem bonyolította volna meg az érintett vállalkozók, valamint az adóellenőrök feladatát” – szögezte le Debreczeni László.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
szóljon hozzá!