Sztrádaálmokat dédelgetnek a szenátorok, építkezésre kényszerítenék a kormányt a honatyák
Fotó: Pixabay
Első megkeresett kamaraként három autópálya megépítéséről szóló törvénytervezetet fogadott el szerdán a bukaresti szenátus néhány nappal azt követően, hogy az egész országban tiltakozó akciókat tartottak a sztrádaépítések megsürgetéséért.
2019. március 21., 09:242019. március 21., 09:24
2019. március 21., 09:312019. március 21., 09:31
A Bukarest–Brassó-, a Brassó–Bákó-, valamint a petei határátkelőtől induló, Szatmárnémeti–Nagybánya–Dés–Beszterce–Dornavátra–Suceava-nyomvonalon haladó északi autópálya megépítéséről szóló törvénytervezeteket fogadott el szerdán csaknem egyöntetűen a szenátus. A döntés viszont a képviselők kezében van, a felsőház az első megkeresett testület volt. A felsőház közlekedési bizottsága amúgy mindhárom kezdeményezést negatívan véleményezte, és elutasítást kérő jelentést továbbított a plénum elé, a honatyák viszont ezeket csaknem egyhangúlag elutasították.
A szenátus előbb a Népi Mozgalom Párt (PMP) törvénytervezetét fogadta el, amely előírja a Bukarest–Brassó-autópálya megépítését. A közlekedési bizottság elutasító jelentése ellenére valamennyi párt támogatta a kezdeményezést: 81 szenátor szavazott igennel, ketten pedig nemmel.
A jogszabályjavaslat szerint a jelen törvény hatálybalépését követő 60 napon belül, a közlekedési minisztérium javaslatára
A dokumentum szerint a részvénytárság neve A Bukarest–Brassó Autópálya Megépítéséért Országos Vállalat Rt. lenne. A jogszabályjavaslat szerint a kivitelezésre három év lenne a törvény hatálybalépése után.
A Brassó–Bákó-sztrádáról szóló törvény is átment később a szenátuson, a bizottsági elutasítás után a plénumban valamennyi politikai párt támogatta szavazatával a sztrádaépítéseket kötelezővé tevő kezdeményezést, és leszavazta a bizottsági jelentést.
A dokumentum szerint a projekt finanszírozását az állami költségvetésből, külföldi forrásokból és a 2019–2024-es költségvetési ciklusban rendelkezésre álló európai uniós alapokból kell biztosítani.
Az északi autópálya a törvénytervezet szerint a petei határátkelőnél kezdődne, útvonala pedig a következő: Szatmárnémeti–Nagybánya–Dés–Beszterce–Dornavátra–Suceava. Ennek a jogszabálynak a kezdeményezői között is ott találunk valamennyi parlamenti pártot. A dokumentum szerint a projekt finanszírozását az állami költségvetésből, külföldi forrásokból és európai uniós alapokból kell biztosítani. A kivitelezésre négy év állna rendelkezésre a törvény hatálybalépését követően.
Mint ismeretes, nem ez az első eset, hogy a parlament törvényt alkot autópálya-építések megsürgetése érdekében. Tavaly novemberben döntéshozó kamaraként elfogadta a képviselőház a nagyromán egyesülésről elnevezett, A8-as jelzésű, Marosvásárhely–Jászvásár-autópálya megépítéséről szóló törvényt – a jogszabályjavaslatot 261 képviselő támogatta szavazatával, ketten ellene voksoltak, öt honatya pedig tartózkodott. A megszavazott szövegtervezet szerint a sztráda megépítését a 2014–2020-as európai költségvetési ciklusban Románia rendelkezésére álló uniós forrásokból és román költségvetési pénzekből finanszíroznák, illetve magánbefektető bevonását sem zárják ki.
A közlekedési minisztériumnak ugyanis a jogszabály hatálybalépése után legtöbb harminc napon belül meg kellett volna hoznia a projekt magvalósításához szükséges intézkedéseket, konkrét előrelépés azonban nem történt az ügyben.
Ugyanakkor már a parlament döntése előtt a szaktárca egy olyan tanulmánnyal rukkolt elő, ami szerint a kormány az A8-asnál olcsóbbnak ígérkező, A13-as jelzésű, Brassó–Bákó-útvonalat részesítené előnyben a Keleti-Kárpátok átszelésére, állítólag azzal a hátsó szándékkal, hogy a forgalmat a magánbefektetők bevonásával megépítendő (még csak tervezett) Brassó–Bukarest koncessziós autópálya felé terelje. A Jászvásár–Marosvásárhely-autópálya hívei akkor leszögezték: Moldva „nemcsak a hegyeken akar átkelni”, hanem az európai úthálózathoz akar csatlakozni.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
szóljon hozzá!