Sztrádaálmokat dédelgetnek a szenátorok, építkezésre kényszerítenék a kormányt a honatyák
Fotó: Pixabay
Első megkeresett kamaraként három autópálya megépítéséről szóló törvénytervezetet fogadott el szerdán a bukaresti szenátus néhány nappal azt követően, hogy az egész országban tiltakozó akciókat tartottak a sztrádaépítések megsürgetéséért.
2019. március 21., 09:242019. március 21., 09:24
2019. március 21., 09:312019. március 21., 09:31
A Bukarest–Brassó-, a Brassó–Bákó-, valamint a petei határátkelőtől induló, Szatmárnémeti–Nagybánya–Dés–Beszterce–Dornavátra–Suceava-nyomvonalon haladó északi autópálya megépítéséről szóló törvénytervezeteket fogadott el szerdán csaknem egyöntetűen a szenátus. A döntés viszont a képviselők kezében van, a felsőház az első megkeresett testület volt. A felsőház közlekedési bizottsága amúgy mindhárom kezdeményezést negatívan véleményezte, és elutasítást kérő jelentést továbbított a plénum elé, a honatyák viszont ezeket csaknem egyhangúlag elutasították.
A szenátus előbb a Népi Mozgalom Párt (PMP) törvénytervezetét fogadta el, amely előírja a Bukarest–Brassó-autópálya megépítését. A közlekedési bizottság elutasító jelentése ellenére valamennyi párt támogatta a kezdeményezést: 81 szenátor szavazott igennel, ketten pedig nemmel.
A jogszabályjavaslat szerint a jelen törvény hatálybalépését követő 60 napon belül, a közlekedési minisztérium javaslatára
A dokumentum szerint a részvénytárság neve A Bukarest–Brassó Autópálya Megépítéséért Országos Vállalat Rt. lenne. A jogszabályjavaslat szerint a kivitelezésre három év lenne a törvény hatálybalépése után.
A Brassó–Bákó-sztrádáról szóló törvény is átment később a szenátuson, a bizottsági elutasítás után a plénumban valamennyi politikai párt támogatta szavazatával a sztrádaépítéseket kötelezővé tevő kezdeményezést, és leszavazta a bizottsági jelentést.
A dokumentum szerint a projekt finanszírozását az állami költségvetésből, külföldi forrásokból és a 2019–2024-es költségvetési ciklusban rendelkezésre álló európai uniós alapokból kell biztosítani.
Az északi autópálya a törvénytervezet szerint a petei határátkelőnél kezdődne, útvonala pedig a következő: Szatmárnémeti–Nagybánya–Dés–Beszterce–Dornavátra–Suceava. Ennek a jogszabálynak a kezdeményezői között is ott találunk valamennyi parlamenti pártot. A dokumentum szerint a projekt finanszírozását az állami költségvetésből, külföldi forrásokból és európai uniós alapokból kell biztosítani. A kivitelezésre négy év állna rendelkezésre a törvény hatálybalépését követően.
Mint ismeretes, nem ez az első eset, hogy a parlament törvényt alkot autópálya-építések megsürgetése érdekében. Tavaly novemberben döntéshozó kamaraként elfogadta a képviselőház a nagyromán egyesülésről elnevezett, A8-as jelzésű, Marosvásárhely–Jászvásár-autópálya megépítéséről szóló törvényt – a jogszabályjavaslatot 261 képviselő támogatta szavazatával, ketten ellene voksoltak, öt honatya pedig tartózkodott. A megszavazott szövegtervezet szerint a sztráda megépítését a 2014–2020-as európai költségvetési ciklusban Románia rendelkezésére álló uniós forrásokból és román költségvetési pénzekből finanszíroznák, illetve magánbefektető bevonását sem zárják ki.
A közlekedési minisztériumnak ugyanis a jogszabály hatálybalépése után legtöbb harminc napon belül meg kellett volna hoznia a projekt magvalósításához szükséges intézkedéseket, konkrét előrelépés azonban nem történt az ügyben.
Ugyanakkor már a parlament döntése előtt a szaktárca egy olyan tanulmánnyal rukkolt elő, ami szerint a kormány az A8-asnál olcsóbbnak ígérkező, A13-as jelzésű, Brassó–Bákó-útvonalat részesítené előnyben a Keleti-Kárpátok átszelésére, állítólag azzal a hátsó szándékkal, hogy a forgalmat a magánbefektetők bevonásával megépítendő (még csak tervezett) Brassó–Bukarest koncessziós autópálya felé terelje. A Jászvásár–Marosvásárhely-autópálya hívei akkor leszögezték: Moldva „nemcsak a hegyeken akar átkelni”, hanem az európai úthálózathoz akar csatlakozni.
A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.
A baromfihús az elmúlt években a romániaiak preferenciái között az első helyen állt, és ezt a statisztikai adatok is alátámasztják, hiszen a termelés 2023-ban 723.000 tonnára, az átlagos fogyasztás pedig fejenként.évi 28,2 kilogrammra emelkedett.
Lassan itt a fűtési szezon, a földgáz ára pedig emelkedni kezdett Európában – a drágulást a közel-keleti feszültségek táplálja. Sebastian Burduja energiaügyi miniszter azonban igyekszik nyugtatni a kedélyeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Szeret–Bărăgan öntözési főcsatorna egy 23 kilométeres szakaszára a bukaresti talajjavító ügynökség (ANIF).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!