Nem rózsás a helyzet. A cipőgyártók és -boltok az elsők között érezték meg a válság negatív hatását
Fotó: Facebook/Stimmt Shoes
A kijárási korlátozás idején nem sokat koptatjuk a cipőnk talpát, de nemcsak ennyi oka lesz annak, hogy idén drasztikusan visszaesnek a lábbelieladások. Ez az iparág is keményen megsínyli a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válságot. A Krónikának nyilatkozó érintett szerint mindannyian tudunk segíteni azzal, hogy amikor vásárolunk, előnyben részesítjük a helyit, a hazait.
2020. május 06., 07:482020. május 06., 07:48
2020. május 06., 09:072020. május 06., 09:07
Világszerte keményen megsínylik a koronavírus-járvány miatt kialakult válságot a cipőgyártók, nem kivétel ez alól Románia sem. A legtöbb gyártó most kényszerszünetet tart, és szinte valamennyiük esetében kizárható, hogy a szükségállapot lejárta után ott tudnák folytatni, ahol március elején abbahagyták. Eleve megcsappantak a megrendeléseik, és ezek valószínűleg nem is fognak újra olyan magasságokba emelkedni, mintha mi sem történt volna, hiszen alig akad olyan romániai – és természetesen külföldi – család, amelyet ne érintett negatívan a válság:
Sok helyen pedig fizetéslevonással próbáltak spórolni a cégvezetők a vállalkozás fennmaradása érdekében.
Ilyen körülmények között a szakemberek úgy látják, idén nem lesz prioritás a cipővásárlás. A ZF.ro gazdasági hírportál által idézett számítások szerint
A World Footwear elemzése szerint világviszonylatban idén 20 százalékkal fognak visszaesni a cipőeladások, Európában pedig még ennél is súlyosabb, 27 százalékos zsugorodást várnak az ágazat képviselői. Ez azt jelenti, hogy a kontinensen 900 millió párral kevesebb cipőt fognak értékesíteni.
A világ több mint száz cipőgyártójának megkérdezésével készült felmérés szerint ugyanakkor az árak terén is változások várhatók, de hogy milyen irányúak, egyelőre nem teljesen egyértelmű – a megkérdezettek 49 százaléka csökkenést, 24 százalékuk viszont drágulást prognosztizált.
Romániában a legtöbb gyártó leállította a termelést, és kényszerszabadságra küldte alkalmazottait, a legtöbb cipőboltra lakat került a szükségállapot végéig. Hasonlóképpen volt kénytelen eljárni Tank Szigeti Ildikó, a saját márkás cipőket gyártó és más cégek megrendelésére is dolgozó nagyváradi Stimmt com Kft. tulajdonosa, aki egyben a Bihar Megyei Magyar Vállalkozónők Egyesületének elnöke. A Krónika megkeresésére elmondta, a koronavírus-járvány mindent megváltoztatott, és előre meg sem jósolható gazdasági válságot von majd maga után.
– avatott be a történtekbe a vállalkozó. Hozzátette: tekintettel voltak a munkatársak biztonságára, és miután közülük sokan járnak be faluról vonattal, busszal dolgozni, amikor a kormány bejelentette a szükségállapotot, felfüggesztették a termelést, és bezárták a cipőboltjukat is.
Tank Szigeti Ildikó: „közös bennünk, hogy bizakodva nézünk a jövőbe”
Fotó: Facebook/Tank Szigeti Ildikó
„Azóta eltelt több mint negyven nap. Megkaptuk a pénzt a kényszerszabadságon levő alkalmazottaknak, ami nagy segítség a kormány részéről . A »kék bizonylat« alapján újratárgyaltunk sok szerződést, elég kedvezményes kimenetellel” – részletezte Tank Szigeti Ildikó. Megjegyezte, közben mindennap azon gondolkodnak, hogyan tovább, hiszen amíg nem kapnak megrendeléseket, a saját termelést sem tudják elkezdeni. „Elég valószínűnek tartom, hogy a ruha- és cipővásárlás terén nagy visszaesésre számíthatunk.
De mivel életben akarjuk tartani a céget, és felelősek vagyunk a munkatársakért, családjaikért is, ahogy a kormány megengedi, megfelelő óvintézkedések mellett, bérmunkával újraindítjuk a termelést. Nem lesz könnyű, de hiszek abban, hogy ha kölcsönösen segítjük egymást, ha tudatosan hazai termékeket vásárolunk – így segítve az itthoni munkahelyeket –, ha szigorúan betartjuk az előírt óvintézkedéseket, és egészségesek maradunk, sikerülni fog” – fogalmazta meg derűlátóan Tank Szigeti Ildikó.
Kérdésünkre ugyanakkor azt mondta, a Bihar Megyei Vállalkozónők Egyesületének többi tagja is hasonlóképpen pozitívan tekint előre. „Közös bennünk, hogy bizakodva nézünk a jövőbe” – szögezte le a nagyváradi vállalkozó.
A közel 30 milliárd eurós éves forgalmat bonyolító francia Michelin gumiabroncsgyártó bezárja a lengyelországi Olsztynban található nehéz tehergépkocsiknak abroncsot gyártó üzemét – értesült a Profit.ro.
2023 végére 48 kilométerrel bővült a romániai autópálya-hálózat, a közúthálózat hossza pedig összesen 86 388 kilométer volt, amiből 17 677 kilométer (20,4 százalék) főút, 35 046 kilométer (40,6 százalék) megyei és 33 665 kilométer (39,0 százalék) községi út.
Kétszer népszerűbb az utazni vágyó romániai lakosok körében a hegyvidék, mint a tengerpart, és a gyógyfürdők is megelőzik a Fekete-tengeri kiruccanás iránti vágyat – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
A friss mezőgazdasági termékek internetes kínálata és a kézműves vásárok egyre nagyobb népszerűsége irányváltást mutat a vásárlói szokások alakulásában. Az új trend a multinacionális cégek romániai üzletláncait is alkalmazkodásra készteti.
Az európai uniós tagállamok közül Romániában az egyik legnagyobb a különbség a leggazdagabbak és a legszegényebbek jövedelme között – hívta fel a figyelmet a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia Alapítvány az Eurostat 2022-es adatait idézve.
Az első két hónapban, a nyers adatok alapján, 41,2 százalékkal csökkent Romániában a lakásépítés volumene éves összevetésben – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Európai Unióban a februári 2,8 százalékról, illetve a januári 3,1 százalékról márciusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat adataiból.
Az év első három hónapjában a 2023-as év hasonló időszakához képest 7,1 százalékkal nőtt a gépkocsigyártás Romániában, összesen 152 912 jármű gördült le a gyártósorról – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének szerdán közzétett adataiból.
Már semmi sem indokolja az állam beavatkozását a romániai energiaárakba – állapították meg az Intelligens Energia Egyesület keddi szakmai rendezvényén felszólaló nemzetközi szakértők.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az októberi 3,8 százalékról 2,8 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!