Nem rózsás a helyzet. A cipőgyártók és -boltok az elsők között érezték meg a válság negatív hatását
Fotó: Facebook/Stimmt Shoes
A kijárási korlátozás idején nem sokat koptatjuk a cipőnk talpát, de nemcsak ennyi oka lesz annak, hogy idén drasztikusan visszaesnek a lábbelieladások. Ez az iparág is keményen megsínyli a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válságot. A Krónikának nyilatkozó érintett szerint mindannyian tudunk segíteni azzal, hogy amikor vásárolunk, előnyben részesítjük a helyit, a hazait.
2020. május 06., 07:482020. május 06., 07:48
2020. május 06., 09:072020. május 06., 09:07
Világszerte keményen megsínylik a koronavírus-járvány miatt kialakult válságot a cipőgyártók, nem kivétel ez alól Románia sem. A legtöbb gyártó most kényszerszünetet tart, és szinte valamennyiük esetében kizárható, hogy a szükségállapot lejárta után ott tudnák folytatni, ahol március elején abbahagyták. Eleve megcsappantak a megrendeléseik, és ezek valószínűleg nem is fognak újra olyan magasságokba emelkedni, mintha mi sem történt volna, hiszen alig akad olyan romániai – és természetesen külföldi – család, amelyet ne érintett negatívan a válság:
Sok helyen pedig fizetéslevonással próbáltak spórolni a cégvezetők a vállalkozás fennmaradása érdekében.
Ilyen körülmények között a szakemberek úgy látják, idén nem lesz prioritás a cipővásárlás. A ZF.ro gazdasági hírportál által idézett számítások szerint
A World Footwear elemzése szerint világviszonylatban idén 20 százalékkal fognak visszaesni a cipőeladások, Európában pedig még ennél is súlyosabb, 27 százalékos zsugorodást várnak az ágazat képviselői. Ez azt jelenti, hogy a kontinensen 900 millió párral kevesebb cipőt fognak értékesíteni.
A világ több mint száz cipőgyártójának megkérdezésével készült felmérés szerint ugyanakkor az árak terén is változások várhatók, de hogy milyen irányúak, egyelőre nem teljesen egyértelmű – a megkérdezettek 49 százaléka csökkenést, 24 százalékuk viszont drágulást prognosztizált.
Romániában a legtöbb gyártó leállította a termelést, és kényszerszabadságra küldte alkalmazottait, a legtöbb cipőboltra lakat került a szükségállapot végéig. Hasonlóképpen volt kénytelen eljárni Tank Szigeti Ildikó, a saját márkás cipőket gyártó és más cégek megrendelésére is dolgozó nagyváradi Stimmt com Kft. tulajdonosa, aki egyben a Bihar Megyei Magyar Vállalkozónők Egyesületének elnöke. A Krónika megkeresésére elmondta, a koronavírus-járvány mindent megváltoztatott, és előre meg sem jósolható gazdasági válságot von majd maga után.
– avatott be a történtekbe a vállalkozó. Hozzátette: tekintettel voltak a munkatársak biztonságára, és miután közülük sokan járnak be faluról vonattal, busszal dolgozni, amikor a kormány bejelentette a szükségállapotot, felfüggesztették a termelést, és bezárták a cipőboltjukat is.
Tank Szigeti Ildikó: „közös bennünk, hogy bizakodva nézünk a jövőbe”
Fotó: Facebook/Tank Szigeti Ildikó
„Azóta eltelt több mint negyven nap. Megkaptuk a pénzt a kényszerszabadságon levő alkalmazottaknak, ami nagy segítség a kormány részéről . A »kék bizonylat« alapján újratárgyaltunk sok szerződést, elég kedvezményes kimenetellel” – részletezte Tank Szigeti Ildikó. Megjegyezte, közben mindennap azon gondolkodnak, hogyan tovább, hiszen amíg nem kapnak megrendeléseket, a saját termelést sem tudják elkezdeni. „Elég valószínűnek tartom, hogy a ruha- és cipővásárlás terén nagy visszaesésre számíthatunk.
De mivel életben akarjuk tartani a céget, és felelősek vagyunk a munkatársakért, családjaikért is, ahogy a kormány megengedi, megfelelő óvintézkedések mellett, bérmunkával újraindítjuk a termelést. Nem lesz könnyű, de hiszek abban, hogy ha kölcsönösen segítjük egymást, ha tudatosan hazai termékeket vásárolunk – így segítve az itthoni munkahelyeket –, ha szigorúan betartjuk az előírt óvintézkedéseket, és egészségesek maradunk, sikerülni fog” – fogalmazta meg derűlátóan Tank Szigeti Ildikó.
Kérdésünkre ugyanakkor azt mondta, a Bihar Megyei Vállalkozónők Egyesületének többi tagja is hasonlóképpen pozitívan tekint előre. „Közös bennünk, hogy bizakodva nézünk a jövőbe” – szögezte le a nagyváradi vállalkozó.
A romániaiak közel háromnegyede inkább hazai termékeket vásárol, még akkor is, ha azok drágábbak, miközben 62,7 százalékuk úgy véli, hogy a romániai mezőgazdasági termékek ritkábbak a nagyobb kiskereskedelmi üzletláncoknál.
Tavaly 1,958 millió külföldi turista szállt meg a romániai szálláshelyeken, és összesen 5,239 milliárd lejt, fejenként 2674,8 lejt költöttek – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Két napon belül kétszer is határidőt módosítottak a hatóságok a Székelyföldön is áthaladó Brassó–Bákó-autópálya megvalósíthatósági tanulmányának elkészítését célzó közbeszerzési eljárásban.
Februárban a januárinál alacsonyabb, az előzetes értéknek megfelelő, 2,6 százalékos infláció alakult ki az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn publikált végleges adatai alapján.
A legmagasabb romániai nyugdíj a januári emelést követően meghaladja a havi bruttó 100 ezer lejes összeget. És nem különleges nyugdíjról van szó.
Az Alfa Kartellhez tartozó kereskedelmi szakszervezetek szövetségének (FSC) tagjai hétfőn 11 és 13 óra között a munkaügyi minisztérium előtt tüntetnek.
Az év első két hónapjában 13,6 százalékkal nőtt az autóipari termelés Romániában 2023 azonos időszakához viszonyítva – közölte hétfőn a Romániai Autógyártók Egyesülete (ACAROM).
48,9 százalékra nőtt tavaly Románia GDP-arányos államadóssága, éves szinten ez 1,7 százalékpontos növekedést jelent – írja a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi portál a bukaresti pénzügyminisztérium adatai alapján.
A Continental német autóipari konszern tavaly több mint 100 millió eurót költött romániai, nagyrészt Erdélyben található telephelyein, és 1300-zal növelte alkalmazottai számát.
Az új nyugdíjtörvény előírásai szerint a teljes szolgálati időnek tekintett munkaviszony a jelenlegi 35 évről 25 évre csökken, az e felett ledolgozott évek pedig „jutalom” nyugdíjpontokat generálnak, tehát nőni fog az időskori juttatás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!