Fotó: Kiss Előd-Gergely
Informatikusokat, mérnököket, közgazdászokat, humánerőforrás-menedzsereket, pszichológusokat, gyógypedagógusokat keresnek többek között a szatmári cégek a pénteken még tartó kolozsvári állásbörzén.
2017. május 11., 23:482017. május 11., 23:48
Rendhagyó állásbörzét tartanak Kolozsváron – a csütörtökön elkezdődött és pénteken is zajló eseményt Szatmár hazavár címmel a szatmárnémeti polgármesteri hivatal szervezte meg a kincses városban tanuló szatmári fiatalok számára. Butka Gergely, az állásbörze főszervezője a Krónikának elmondta:
„Érezzük azt, hogy a fiatalok elhagyják a várost, és a nagy egyetemi központok, különösen a Kolozsvárt jellemző magasabb életszínvonal, gazdagabb kulturális élet »csökkenti« Szatmárt a szemükben” – mutatott rá a probléma gyökerére a főszervező.
Hozzátette: a 2016-ban hivatalba lépett új városvezetés úgy döntött, tenni fog azért, hogy ez megváltozzon, s ennek kezdetének épp megfelel az állásbörze, de további lépéseket is szándékukban áll tenni, azért, hogy végül hazatérjenek Szatmárnémetibe az egyetemen tanuló diákok.
„Tisztában vagyunk azzal, hogy
– magyarázta Butka.
Az állásbörzére 217 diák regisztrált, számukra összesen 20 cég kínált állásokat, sőt a szatmárnémeti polgármesteri hivatal is felajánlott több mint 100 munkalehetőséget. Az állások nagy része mérnöki, informatikai munka. „A szatmárnémeti nagy gyárak munkaerőhiánnyal küszködnek. Informatikusokon kívül közgazdászokat, humánerőforrás-menedzsereket keresnek, sőt pszichológusokat, gyógypedagógusokat is. Az az állásbörze célja, hogy ezeknek az állásoknak a hírét eljuttassa a Kolozsváron tanuló szatmári fiatalokhoz” – magyarázta Butka Gergely.
Szilágyi Alexandra, az autóiparban érdekelt, különböző gumiból készült termékeket, alkatrészeket gyártó Woco cég humánerőforrás-menedzsere a Krónikának elmondta: elsősorban mérnököket keresnek, de szükségük van könyvelőre és műszaki szakemberekre is.
Várjuk a fiatalokat az önéletrajzukkal vagy akár anélkül, jelentkezzenek minél többen, és a végén vegyük rá a hazatérésre őket” – fogalmazta meg várakozásait Szilágyi Alexandra.
A diákok is érdeklődőnek bizonyultak. Egyikük, Tivadar Renáta elárulta, elsőéves történelem szakos hallgató, aki történelemtanár és muzeológus akar lenni, csak nézelődni jött, nyáron szeretne dolgozni, és gondolta, körülnéz. Beszélgetőpartneréről pedig kiderült, hogy ő Sebastian Tarța, és harmadéves a kolozsvári képzőművészeti és formatervezői egyetemen, ahol ipari és beltéri formatervezést tanul. „Jöttem, hogy megnézzem, mégis milyen munkahely passzolna a szakmámhoz” – válaszolta lapunk kérdésére.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
szóljon hozzá!