Szakminisztériumi „fogságban” a vadgazdálkodás: térítésmentesen kell ellátniuk a közfeladatokat a vadászegyesületeknek

Szakminisztériumi „fogságban” a vadgazdálkodás: térítésmentesen kell ellátniuk a közfeladatokat a vadászegyesületeknek

Nem élnek karámban. Az állam nem hajlandó fi zetni a sertéspestisjárvány idején közfeladatnak tekinthető vaddisznóirtásért cserébe

Fotó: 123RF

Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a szakminisztérium teljesen szakmaiatlan vadgazdálkodása miatt a romániai vadásztársaságok. A lapunk által megkérdezett szakemberek szerint a román állam – az Európai Unióban egyedülálló módon – a védett vadállomány fenntartásáért cserébe semmiféle kompenzációt nem nyújt a vadásztársaságoknak. A vadgazdálkodáson nem segít a nemrég elfogadott új vadászati törvény sem.

Makkay József

2020. február 04., 08:442020. február 04., 08:44

„A romániai vadgazdálkodást úgy lehetne tömören összefoglalni, hogy az állam elvárja a nonprofit, civil szervezetként működő vadászegyesületektől, hogy folyamatosan lássanak el közfeladatokat, amiért cserébe nem fizet” – foglalja össze a hazai vadászegyesületek legfőbb panaszát Benke József erdőmérnök. A Zetelaki Vadásztársaság igazgatója úgy véli, a súlyos helyzeten a 2006/407-es számú vadászati törvény idén elfogadott módosítása sem változtat.

Az új jogszabály a vadkárok megtérítése terén ugyan előrelépést jelent, de a vadgazdálkodás területén minden maradt a régiben, ami csak a Romsilva állami vállalatnak kedvez.

Az állami erdőigazgatóság a romániai erdős területek, és ezzel együtt a vadállomány egyharmada felett rendelkezik. A vadászterületek mintegy kétharmada nonprofit szakegyesületekhez tartozik, amelyek semmiféle állami támogatásban nem részesülnek, ennek ellenére gondozniuk és védeniük kell a védett vadak listáján szereplő medve-, farkas-, hiúz- és vadmacskaállományt. „Románia kivételével valamennyi európai uniós országban ezekért a közfeladatokért az állam törvényileg szabályozott kompenzációt fizet a vadászokat tömörítő szervezeteknek. A mi helyzetünk éppen olyan igazságtalan, mint azoké az erdőtulajdonosoké, akiknek fás területeit védett erdővé nyilvánították, ahonnan nem lehet fát kitermelni, de az állam mégsem fizet kompenzációt” – magyarázza az udvarhelyszéki szakember.

A bajok fő oka a normális vadgazdálkodást megakadályozó minisztériumi törekvésekben keresendő. A vadászati szakember szerint a zöld­szervezetek nyomására a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztériummal nem lehet szakmai vitát folytatni az ésszerű romániai vadgazdálkodásról. Erre egyik példa a túlszaporodott medveállomány helyzete.

2016-ban egyetlen medvét sem lőhettek ki Zetelakán, 2017-ben hármat, 2018-ban egyet, tavaly pedig újra hármat, miközben az 55 ezer hektár vadászterületük medveállománya annyira túlszaporodott, hogy a környékbeli falvak lakói arra kényszerülnek, hogy maguk védjék meg gazdaságukat a nagyvadaktól.

„Az elkeseredett gazda megmérgezi vagy hurokba csalja az állatot, így a minisztérium mindenféle szakmaiságot nélkülöző, kaotikus döntései miatt pusztul a védett vadállomány, egyre nagyobb kárral maradnak a gazdák, és a vadászegyesületek is nagyon nehezen tudnak talpon maradni” – illusztrálja a bukaresti környezetvédelmi tárca döntéseinek következményeit Benke József.

Galéria

Fotó: Pinti Attila

Sertéspestis: nem fizetnek a vaddisznóirtásért

Az 55 ezer hektáron gazdálkodó Zete­laki Vadászegyesület is csak úgy tud gazdaságilag talpon maradni, ha az évenként megkapott medvekvótát eladja nyugat-európai vagy pénzes hazai vadászoknak, akik legalább ötezer eurót fizetnek egy-egy medvetrófeáért. Ezzel együtt is

folyamatosan emelni kell a vadászegyesület tagjainak éves tagdíját, mert a lelőtt vadállomány értékesítéséből származó bevételek nem fedezik a vadászterület bérléséért kifizetett évi díjat és az egyéb kiadásokat.

A hegyi erdőségekben eleve kevesebb a vad, mint domb- vagy síkvidéken, ahol több élelemhez jut hozzá a vadállomány, magyarázza az egyesület vezetője, aki nem tartja meglepőnek, hogy Magyarország Európa egyik vadászati nagyhatalma. Igaz, a magyar vadgazdálkodás teljesen más állami megítélés alá esik, mint a romániai.

A szakember példaként a sertéspestis okozta gondokat említi: a szakminisztérium duplájára emelte a kilövésre kerülő vaddisznók kvótáját, aminek teljesítése nagyon nehéz, mert „a vaddisznók nem karámban élnek”. A közfeladatnak tekinthető vaddisznóirtásért cserében azonban az állam nem hajlandó fizetni. A lelőtt állatok húsának kötelező bevizsgálási díját sem téríti meg, az is a vadásztársaságok terheit növeli.

Idézet
Dél-Romániában a sertéspestis károsultjainak kifizetése idején volt rá példa, hogy a vadállományban elszenvedett károkért néhány vadászegyesület is kapott pénzt, de ez a kártérítés hamar leállt, Erdélybe el sem jutott”

– fogalmaz Benke József. A Zetelaki Vadásztársaság vezetője szerint azért vannak szerencsésebb helyzetben a Székelyföldön, mert magánerdészet területén gazdálkodhatnak, és a két intézmény jól együtt tud működni egymással. Két vadőrük egyben erdész is, másrészt erdészek is vannak a vadászegyesület tagjai között.

Túl bürokratikus a kártalanítás

Asztalos István, a Kolozs megyei Tordaszentlászló község alpolgármestere régóta vadászik, így a vadkárok megtérítésével kapcsolatos előírásokat vadászati és önkormányzati szempontból is átlátja. Úgy véli, a domb- és síkvidéken okozott vaddisznó- és egyéb vadkár megítélése lényegesen nem változik az új törvény megjelenése után sem.

A kártérítéshez túl sok bürokratikus intézkedés kell, másrészt a gazdának be kell kerítenie a területét.

„A mezőgazdasági termelőnek azonnal jelentenie kell a vadkárt a helyi polgármesteri hivatalban, amely bizottságot hoz létre a helyi mezőgazdasági szakember, a megyei környezetvédelmi hivatal és a területileg illetékes vadászegyesület képviselőjének részvételével. A bizottság méri fel a kárt, és ő is szabja meg a kártérítést. A kártérítés összege azonban rendszerint nem fedezi a gazda valós kárát” – magyarázza Asztalos.

Benke József szerint a vadászható állatfajok esetében a vadász­egyesület abban az esetben kell, hogy kártérítést fizessen, amennyiben nem lőtte ki a vadkárt okozó állatok kvótáját, nem etette a vadakat az erdőterületek bérlését szabályozó szerződés értelmében, illetve nem segítette a mezőgazdasági területek tulajdonosait elhárító vadászattal. Ez utóbbi Asztalos szerint azt feltételezi, hogy a gazda tavasszal beadvánnyal hozza a vadászegyesület tudomására, miszerint a vadak járásának legjobban kitett határrészekben mit termeszt. A Kolozs megyei önkormányzati vezető szerint eddig is több vadkárbecslést végeztek a környékbeli önkormányzatok, azonban a kifizetések menetéről nem tud, mert arról nem értesítették a polgármesteri hivatalokat.

Galéria

Fotó: Barabás Ákos

A vadkárok megtérítése terén igazából a védett fajok esetében hozott áttörést a törvény, hiszen ezeket az állam fizeti ki – véli Benke József. Székelyföldön a medvék kártétele a legjelentősebb, a szakember szerint azonban mégsem a kártérítések növelése a járható út, hanem az ésszerű vadgazdálkodás.

Idézet
A medvére folyamatosan megújuló vadállományként kell tekintenünk, éppen ezért a medvepopulációkat megfelelő vadgazdálkodással lehet és kell szabályozni. Mindenféle »zöld« próbálkozás vakvágány”

– összegzi véleményét a székelyföldi szakember.

Egyre drágább a vadászat

Sokak szerint a vadászat lassan megfizethetetlen luxussporttá válik Romániában. Miután az állam folyamatosan beleszól a vadgazdálkodás menetébe, a szakegyesületek csak az egyre nagyobb tagdíjakkal és az egyre drágábban értékesített trófeákkal tudják kigazdálkodni az egyesületek fenntartási költségeit. Asztalos István szerint az évi kétezer lejt meghaladó tagdíj, illetve a fegyverrel, ruházattal és egyéb kiegészítőkkel járó kiadások már akkora összegre rúgnak, hogy sokan visszaadják a vadászati engedélyüket. Aki külön engedélyt szeretne vaddisznóra, nyúlra, fácánra vagy más kisvadra, annak minden eddiginél mélyebben a zsebébe kell nyúlnia. Benke József szerint a vadászat luxustevékenységgé válik, eközben pedig az állam továbbra is ezeknek a kiadásoknak a terhére akarja ráfűzni a saját vadvédelmi közfeladatait, térítés nélkül.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 20., csütörtök

Él és virul, rekord profitot termel a romániai bankszektor

A romániai bankszektor a tavalyi évben 13,5 milliárd lej (2,7 milliárd euró) nyereséget ért el, 34,3 százalékkal többet, mint 2022-ben – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) csütörtökön közzétett éves jelentéséből.

Él és virul, rekord profitot termel a romániai bankszektor
2024. június 19., szerda

Román kézbe kerül egy osztrák holding hazai bankja

Román tulajdonba került a Porsche Bank Románia – adta hírül szerdán az Economedia.ro gazdasági hírportál.

Román kézbe kerül egy osztrák holding hazai bankja
2024. június 19., szerda

Brüsszeli ejnye-bejnye: Bukarest nem hozott hatékony hiánycsökkentő intézkedéseket az elmúlt négy évben

Románia az elmúlt évek egyensúlyhiányai után is túlzott mértékű makrogazdasági egyensúlyhiánnyal küzd a folyó fizetési mérleggel kapcsolatos sebezhetősége és főként a magas és növekvő költségvetési deficit miatt – állapította meg az Európai Bizottság.

Brüsszeli ejnye-bejnye: Bukarest nem hozott hatékony hiánycsökkentő intézkedéseket az elmúlt négy évben
2024. június 18., kedd

Csapnivaló az adóbeszedés mértéke Romániában, az ország az uniós rangsor végén kullog

Nagyon nem működik az adók behajtása Romániában: az ország a GDP-arányos adóbeszedés tekintetében az utolsó előtti helyen áll az EU-ban.

Csapnivaló az adóbeszedés mértéke Romániában, az ország az uniós rangsor végén kullog
2024. június 18., kedd

Csepp a vízerőműben: elkezdettnek nyilvánították a tarnicai óriásberuházás megvalósítását

Két ajánlat érkezett a tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű új megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, ezzel a román hatóságok elkezdettnek nyilvánították az energetikai óriásberuházás megvalósítási folyamatát.

Csepp a vízerőműben: elkezdettnek nyilvánították a tarnicai óriásberuházás megvalósítását
2024. június 18., kedd

A romániaiak többsége az összes betétdíjas italcsomagolást visszaváltja, de sokan elégedetlenek a rendszer működésével

A Reveal Marketing Research felmérésének kedden közzétett adatai szerint a romániaiak 70 százaléka valamennyi SGR-jelzéssel ellátott italcsomagolást visszavált, 19 százalékuk pedig csak egy részét.

A romániaiak többsége az összes betétdíjas italcsomagolást visszaváltja, de sokan elégedetlenek a rendszer működésével
2024. június 18., kedd

A sodródó tengeri aknákra hivatkozva hátráltatná a gázkitermelés elindítását a Neptun Deep lelőhelyen a Greenpeace

Öngyilkosságnak tartja a Greenpeace Románia a fekete-tengeri Neptun Deep gázmező kitermelésének beindítását egy háborús övezet közelében a sodródó tengeri aknákkal kapcsolatos kockázatelemzés és a kockázatcsökkentő intézkedések előkészítése nélkül.

A sodródó tengeri aknákra hivatkozva hátráltatná a gázkitermelés elindítását a Neptun Deep lelőhelyen a Greenpeace
2024. június 17., hétfő

A villanyórák leolvasására kiírt licitek esetleges manipulálása miatt vizsgálódik a Versenytanács

A Versenytanács vizsgálatot indított a romániai villamos fogyasztásmérők leolvasására kiírt közbeszerzési eljárások esetleges manipulálása miatt.

A villanyórák leolvasására kiírt licitek esetleges manipulálása miatt vizsgálódik a Versenytanács
2024. június 14., péntek

Bőséges a paradicsomtermés, így sok tonna hazai zöldség kerül a szemétbe, annyira alacsony a felvásárlási áruk

Több ezer kilogrammnyi paradicsom kerül a szemétbe Dél-Romániában: a gazdák arra panaszkodnak, hogy a minisztériumi Tomata-program sokakat ösztönzött a paradicsomtermesztésre, most pedig nincsen hasznuk munkájukból.

Bőséges a paradicsomtermés, így sok tonna hazai zöldség kerül a szemétbe, annyira alacsony a felvásárlási áruk
2024. június 14., péntek

Közel 15 százalékkal nőtt tavaly óta az átlagbér, sok a fiatal munkanélküli

Idén áprilisban márciushoz képest 32 lejjel (0,6 százalékkal) 5217 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Közel 15 százalékkal nőtt tavaly óta az átlagbér, sok a fiatal munkanélküli