Szakminisztériumi „fogságban” a vadgazdálkodás: térítésmentesen kell ellátniuk a közfeladatokat a vadászegyesületeknek

Nem élnek karámban. Az állam nem hajlandó fi zetni a sertéspestisjárvány idején közfeladatnak tekinthető vaddisznóirtásért cserébe •  Fotó: 123RF

Nem élnek karámban. Az állam nem hajlandó fi zetni a sertéspestisjárvány idején közfeladatnak tekinthető vaddisznóirtásért cserébe

Fotó: 123RF

Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a szakminisztérium teljesen szakmaiatlan vadgazdálkodása miatt a romániai vadásztársaságok. A lapunk által megkérdezett szakemberek szerint a román állam – az Európai Unióban egyedülálló módon – a védett vadállomány fenntartásáért cserébe semmiféle kompenzációt nem nyújt a vadásztársaságoknak. A vadgazdálkodáson nem segít a nemrég elfogadott új vadászati törvény sem.

Makkay József

2020. február 04., 08:442020. február 04., 08:44

„A romániai vadgazdálkodást úgy lehetne tömören összefoglalni, hogy az állam elvárja a nonprofit, civil szervezetként működő vadászegyesületektől, hogy folyamatosan lássanak el közfeladatokat, amiért cserébe nem fizet” – foglalja össze a hazai vadászegyesületek legfőbb panaszát Benke József erdőmérnök. A Zetelaki Vadásztársaság igazgatója úgy véli, a súlyos helyzeten a 2006/407-es számú vadászati törvény idén elfogadott módosítása sem változtat.

Az új jogszabály a vadkárok megtérítése terén ugyan előrelépést jelent, de a vadgazdálkodás területén minden maradt a régiben, ami csak a Romsilva állami vállalatnak kedvez.

Az állami erdőigazgatóság a romániai erdős területek, és ezzel együtt a vadállomány egyharmada felett rendelkezik. A vadászterületek mintegy kétharmada nonprofit szakegyesületekhez tartozik, amelyek semmiféle állami támogatásban nem részesülnek, ennek ellenére gondozniuk és védeniük kell a védett vadak listáján szereplő medve-, farkas-, hiúz- és vadmacskaállományt. „Románia kivételével valamennyi európai uniós országban ezekért a közfeladatokért az állam törvényileg szabályozott kompenzációt fizet a vadászokat tömörítő szervezeteknek. A mi helyzetünk éppen olyan igazságtalan, mint azoké az erdőtulajdonosoké, akiknek fás területeit védett erdővé nyilvánították, ahonnan nem lehet fát kitermelni, de az állam mégsem fizet kompenzációt” – magyarázza az udvarhelyszéki szakember.

A bajok fő oka a normális vadgazdálkodást megakadályozó minisztériumi törekvésekben keresendő. A vadászati szakember szerint a zöld­szervezetek nyomására a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztériummal nem lehet szakmai vitát folytatni az ésszerű romániai vadgazdálkodásról. Erre egyik példa a túlszaporodott medveállomány helyzete.

2016-ban egyetlen medvét sem lőhettek ki Zetelakán, 2017-ben hármat, 2018-ban egyet, tavaly pedig újra hármat, miközben az 55 ezer hektár vadászterületük medveállománya annyira túlszaporodott, hogy a környékbeli falvak lakói arra kényszerülnek, hogy maguk védjék meg gazdaságukat a nagyvadaktól.

„Az elkeseredett gazda megmérgezi vagy hurokba csalja az állatot, így a minisztérium mindenféle szakmaiságot nélkülöző, kaotikus döntései miatt pusztul a védett vadállomány, egyre nagyobb kárral maradnak a gazdák, és a vadászegyesületek is nagyon nehezen tudnak talpon maradni” – illusztrálja a bukaresti környezetvédelmi tárca döntéseinek következményeit Benke József.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Sertéspestis: nem fizetnek a vaddisznóirtásért

Az 55 ezer hektáron gazdálkodó Zete­laki Vadászegyesület is csak úgy tud gazdaságilag talpon maradni, ha az évenként megkapott medvekvótát eladja nyugat-európai vagy pénzes hazai vadászoknak, akik legalább ötezer eurót fizetnek egy-egy medvetrófeáért. Ezzel együtt is

folyamatosan emelni kell a vadászegyesület tagjainak éves tagdíját, mert a lelőtt vadállomány értékesítéséből származó bevételek nem fedezik a vadászterület bérléséért kifizetett évi díjat és az egyéb kiadásokat.

A hegyi erdőségekben eleve kevesebb a vad, mint domb- vagy síkvidéken, ahol több élelemhez jut hozzá a vadállomány, magyarázza az egyesület vezetője, aki nem tartja meglepőnek, hogy Magyarország Európa egyik vadászati nagyhatalma. Igaz, a magyar vadgazdálkodás teljesen más állami megítélés alá esik, mint a romániai.

A szakember példaként a sertéspestis okozta gondokat említi: a szakminisztérium duplájára emelte a kilövésre kerülő vaddisznók kvótáját, aminek teljesítése nagyon nehéz, mert „a vaddisznók nem karámban élnek”. A közfeladatnak tekinthető vaddisznóirtásért cserében azonban az állam nem hajlandó fizetni. A lelőtt állatok húsának kötelező bevizsgálási díját sem téríti meg, az is a vadásztársaságok terheit növeli.

Idézet
Dél-Romániában a sertéspestis károsultjainak kifizetése idején volt rá példa, hogy a vadállományban elszenvedett károkért néhány vadászegyesület is kapott pénzt, de ez a kártérítés hamar leállt, Erdélybe el sem jutott”

– fogalmaz Benke József. A Zetelaki Vadásztársaság vezetője szerint azért vannak szerencsésebb helyzetben a Székelyföldön, mert magánerdészet területén gazdálkodhatnak, és a két intézmény jól együtt tud működni egymással. Két vadőrük egyben erdész is, másrészt erdészek is vannak a vadászegyesület tagjai között.

Túl bürokratikus a kártalanítás

Asztalos István, a Kolozs megyei Tordaszentlászló község alpolgármestere régóta vadászik, így a vadkárok megtérítésével kapcsolatos előírásokat vadászati és önkormányzati szempontból is átlátja. Úgy véli, a domb- és síkvidéken okozott vaddisznó- és egyéb vadkár megítélése lényegesen nem változik az új törvény megjelenése után sem.

A kártérítéshez túl sok bürokratikus intézkedés kell, másrészt a gazdának be kell kerítenie a területét.

„A mezőgazdasági termelőnek azonnal jelentenie kell a vadkárt a helyi polgármesteri hivatalban, amely bizottságot hoz létre a helyi mezőgazdasági szakember, a megyei környezetvédelmi hivatal és a területileg illetékes vadászegyesület képviselőjének részvételével. A bizottság méri fel a kárt, és ő is szabja meg a kártérítést. A kártérítés összege azonban rendszerint nem fedezi a gazda valós kárát” – magyarázza Asztalos.

Benke József szerint a vadászható állatfajok esetében a vadász­egyesület abban az esetben kell, hogy kártérítést fizessen, amennyiben nem lőtte ki a vadkárt okozó állatok kvótáját, nem etette a vadakat az erdőterületek bérlését szabályozó szerződés értelmében, illetve nem segítette a mezőgazdasági területek tulajdonosait elhárító vadászattal. Ez utóbbi Asztalos szerint azt feltételezi, hogy a gazda tavasszal beadvánnyal hozza a vadászegyesület tudomására, miszerint a vadak járásának legjobban kitett határrészekben mit termeszt. A Kolozs megyei önkormányzati vezető szerint eddig is több vadkárbecslést végeztek a környékbeli önkormányzatok, azonban a kifizetések menetéről nem tud, mert arról nem értesítették a polgármesteri hivatalokat.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

A vadkárok megtérítése terén igazából a védett fajok esetében hozott áttörést a törvény, hiszen ezeket az állam fizeti ki – véli Benke József. Székelyföldön a medvék kártétele a legjelentősebb, a szakember szerint azonban mégsem a kártérítések növelése a járható út, hanem az ésszerű vadgazdálkodás.

Idézet
A medvére folyamatosan megújuló vadállományként kell tekintenünk, éppen ezért a medvepopulációkat megfelelő vadgazdálkodással lehet és kell szabályozni. Mindenféle »zöld« próbálkozás vakvágány”

– összegzi véleményét a székelyföldi szakember.

Egyre drágább a vadászat

Sokak szerint a vadászat lassan megfizethetetlen luxussporttá válik Romániában. Miután az állam folyamatosan beleszól a vadgazdálkodás menetébe, a szakegyesületek csak az egyre nagyobb tagdíjakkal és az egyre drágábban értékesített trófeákkal tudják kigazdálkodni az egyesületek fenntartási költségeit. Asztalos István szerint az évi kétezer lejt meghaladó tagdíj, illetve a fegyverrel, ruházattal és egyéb kiegészítőkkel járó kiadások már akkora összegre rúgnak, hogy sokan visszaadják a vadászati engedélyüket. Aki külön engedélyt szeretne vaddisznóra, nyúlra, fácánra vagy más kisvadra, annak minden eddiginél mélyebben a zsebébe kell nyúlnia. Benke József szerint a vadászat luxustevékenységgé válik, eközben pedig az állam továbbra is ezeknek a kiadásoknak a terhére akarja ráfűzni a saját vadvédelmi közfeladatait, térítés nélkül.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 01., kedd

Drágulásokkal köszöntött be a július

Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.

Drágulásokkal köszöntött be a július
2025. július 01., kedd

A teljesítményhez kötnék a bérpótlékokat egyes közalkalmazottak esetében

A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.

A teljesítményhez kötnék a bérpótlékokat egyes közalkalmazottak esetében
2025. július 01., kedd

Pénzügyminiszter: irreális költségvetéseket dolgoztak ki, tovább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takarónk ért

Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.

Pénzügyminiszter: irreális költségvetéseket dolgoztak ki, tovább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takarónk ért
2025. július 01., kedd

Lemaradt Erdély az államilag támogatott új öntözőrendszerek kiépítéséről

Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.

Lemaradt Erdély az államilag támogatott új öntözőrendszerek kiépítéséről
2025. június 28., szombat

Kizárólag online igényelhető a kisjövedelmű fogyasztóknak járó energiautalvány

Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.

Kizárólag online igényelhető a kisjövedelmű fogyasztóknak járó energiautalvány
2025. június 27., péntek

A kormány szeptember 30-ig meghosszabbította az alapélelmiszerek árrésstopját

Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.

A kormány szeptember 30-ig meghosszabbította az alapélelmiszerek árrésstopját
2025. június 27., péntek

Szakszervezetek: a megszorításokat azokkal kell kezdeni, akik ezt a helyzetet előidézték

A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.

Szakszervezetek: a megszorításokat azokkal kell kezdeni, akik ezt a helyzetet előidézték
2025. június 27., péntek

Tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok az EU-ban

Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok az EU-ban
2025. június 27., péntek

Havi 50 lejt kaphatnak a rászoruló áramfogyasztók, korlátoznák a közalkalmazottak veszélyességi pótlékját

A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.

Havi 50 lejt kaphatnak a rászoruló áramfogyasztók, korlátoznák a közalkalmazottak veszélyességi pótlékját
2025. június 26., csütörtök

Nehéz mosolyt csalni a vendéglátósok arcára, betett nekik az üdülési utalványok körüli hercehurca is

A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.

Nehéz mosolyt csalni a vendéglátósok arcára, betett nekik az üdülési utalványok körüli hercehurca is