A legpesszimistább becslés szerint a romániai alkalmazottak legtöbb negyedének csökken a fizetése a tb-járulék áthárítása nyomán. Abban azonban a munkáltatók és az alkalmazottak is egyetértenek, hogy a szociálliberális kormány nem a legmegfelelőbben jár el.
2017. november 21., 16:282017. november 21., 16:28
2017. november 21., 16:462017. november 21., 16:46
A kormány által erőltetett jogszabályok nem segítik a valós társadalmi párbeszédet – jelentették ki a Krónika megkeresésére az alkalmazottak és a munkáltatók képviselői. Az érintetteket azt követően faggattuk, hogy a Tudose-kormány az elmúlt hét második felében teljesen váratlanul
Az előzetes számítások szerint a versenyszférában húsz százalékkal is csökkenhetnek a nettó bérek, ha a munkáltatók nem emelik januártól a bruttó fizetéseket.
„A kormány próbálja kivédeni, hogy a társadalombiztosítási járulék átruházásával csökkenjenek a nettó bérek, ám ez a módszer valószínűleg a munkaerőpiac mintegy 75 százalékánál lesz eredményes” – fogalmazta meg megkeresésünkre Vasile Neagovici. A Sanitas szakszervezet Kovászna megyei szervezetének elnöke kifejtette,
Azaz ha a munkaadót kötelezik, hogy egyeztessen, ő ezt meg is teszi, de a tárgyalások érdemben nem biztos, hogy eredményesek lesznek.
Neagovici rámutatott, akkor gyengült meg a valós érdekvédelem, amikor 2011-ben a Boc-kormány hatályon kívül helyezte az országosan egységes kollektív keretszerződést. Szerinte ugyanis azzal lehetett szavatolni az alkalmazottaknak járó jogokat, hiszen például ágazati minimálbért is meghatározott.
Fotó: Barabás Ákos
„Az egységes minimálbér mellett ebben a keretszerződésben benne voltak a szorzók, hogy egy foglalkozásban mekkora lehet a legkisebb fizetés. Például egy szakképzett elárusítót nem lehetett minimálbéren foglalkoztatni, hanem a munkaadónak meg kellett adnia az ágazati minimálbért” – részletezte a szakszervezeti vezető.
ám amikor nincs törvényes eszköze arra, hogy a saját intézkedéseitől megvédje a munkavállalókat, akkor mégis ettől várják a megoldást. „Ahol nincsenek erős szakszervezetek, ott más és más megoldások születnek, nem biztos, hogy éppen az lesz az eredmény, amit a törvényalkotó elképzelt” – szögezte le az alkalmazottak érdekeit védő szervezet vezetője.
Az alkalmazott érdekeit a szabadpiacon legjobban saját maga tudja megvédeni – vallja eközben Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a 21. században a szakszervezet már csak „sóhivatal”, idejétmúlt. Úgy véli, a szakszervezetre akkor volt szükség, amikor a munkaerő mobilitása is kisebb volt, például a bányavidéken nem találtak más állást, ezért tárgyalni kellett a jogaik érvényesítéséért.
– fejtette ki Édler. Meglátása szerint a szakszervezet azoknak fontos, akik nem végeznek minőségi munkát, nem hajlandók fejlődni, tanulni, hiszen aki megállja a helyét, annak nincs szüksége külön érdekvédelemre. A kamara elnöke különben úgy véli, eltúlzott az aggodalom a társadalombiztosítási járulék átruházásával kapcsolatban,
és így feleslegesnek hathat a kormány legújabb intézkedése. „A kormányrendelet egy újabb eszköz arra, hogy ha akarják, megbírságolják a vállalkozót, érkeznek majd az ellenőrök, megnézik, megvolt-e a társadalmi párbeszéd, egyeztetés, ha nem, büntetnek. Ez a kormány nem teremt vállalkozóbarát környezetet, és ez aggasztó” – összegzett Édler András.
Amint arról beszámoltunk, a munkáltatók Concordia szövetsége már a hétvégén a társadalmi párbeszédről szóló jogszabály módosításának visszavonását követelte, és arra figyelmeztetett, hogy az intézkedés súlyos társadalmi konfliktusokhoz vezethet.
Florin Jianu, a kis- és közepes vállalkozások országos szövetségének elnöke eközben arról beszélt, hogy a sietve meghozott rendelet annak a tanúbizonyossága, hogy a kormány kétségbeesetten próbál „a valóságtól elrugaszkodott” megoldást találni a tb-járulék kifizetésének átruházása által okozott gondokra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csak az ország északi felében az év első hat hónapjában 8,5 millió lej értékben loptak áramot és gázt – közölte a Delgaz Grid szolgáltató.
Románia nem tud befejezni a megszabott határidőig a helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt mintegy 6,3 milliárd euró értékű projekteket – jelentette ki kedden Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.
A fejlesztési minisztérium alárendeltségébe tartozó minden intézmény esetében felülvizsgálták a vezetők fizetését és az igazgatótanácsok tagjainak tiszteletdíját – és ahol szükséges volt, módosították azokat – tájékoztatott kedden az RMDSZ sajtóirodája.
Előbb-utóbb bevezetik a progresszív adót Romániában – vélekedik Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Az új adótörvénykönyv a magánnyugdíjakra is kiveti az egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetésének kötelezettségét, ami a haszonélvezők adóterhének megduplázódásához vezethet.
Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség hétfőn felkérte a többi szakszervezetet, hogy csatlakozzanak a parlamentnél délutánra meghirdetett felvonulásukhoz.
Az előrejelzések szerint Románia államadóssága az idei év végére eléri a GDP 60 százalékát – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az adósság elmúlt öt évben 20 százalékkal, 570 milliárdról több mint 1,1 milliárd lejre nőtt.
A nyaralások a hackerek kedvenc célpontjává váltak: rengeteg online csalás tapasztalható a foglalások terén.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!