A legpesszimistább becslés szerint a romániai alkalmazottak legtöbb negyedének csökken a fizetése a tb-járulék áthárítása nyomán. Abban azonban a munkáltatók és az alkalmazottak is egyetértenek, hogy a szociálliberális kormány nem a legmegfelelőbben jár el.
2017. november 21., 16:282017. november 21., 16:28
2017. november 21., 16:462017. november 21., 16:46
A kormány által erőltetett jogszabályok nem segítik a valós társadalmi párbeszédet – jelentették ki a Krónika megkeresésére az alkalmazottak és a munkáltatók képviselői. Az érintetteket azt követően faggattuk, hogy a Tudose-kormány az elmúlt hét második felében teljesen váratlanul
Az előzetes számítások szerint a versenyszférában húsz százalékkal is csökkenhetnek a nettó bérek, ha a munkáltatók nem emelik januártól a bruttó fizetéseket.
„A kormány próbálja kivédeni, hogy a társadalombiztosítási járulék átruházásával csökkenjenek a nettó bérek, ám ez a módszer valószínűleg a munkaerőpiac mintegy 75 százalékánál lesz eredményes” – fogalmazta meg megkeresésünkre Vasile Neagovici. A Sanitas szakszervezet Kovászna megyei szervezetének elnöke kifejtette,
Azaz ha a munkaadót kötelezik, hogy egyeztessen, ő ezt meg is teszi, de a tárgyalások érdemben nem biztos, hogy eredményesek lesznek.
Neagovici rámutatott, akkor gyengült meg a valós érdekvédelem, amikor 2011-ben a Boc-kormány hatályon kívül helyezte az országosan egységes kollektív keretszerződést. Szerinte ugyanis azzal lehetett szavatolni az alkalmazottaknak járó jogokat, hiszen például ágazati minimálbért is meghatározott.
Fotó: Barabás Ákos
„Az egységes minimálbér mellett ebben a keretszerződésben benne voltak a szorzók, hogy egy foglalkozásban mekkora lehet a legkisebb fizetés. Például egy szakképzett elárusítót nem lehetett minimálbéren foglalkoztatni, hanem a munkaadónak meg kellett adnia az ágazati minimálbért” – részletezte a szakszervezeti vezető.
ám amikor nincs törvényes eszköze arra, hogy a saját intézkedéseitől megvédje a munkavállalókat, akkor mégis ettől várják a megoldást. „Ahol nincsenek erős szakszervezetek, ott más és más megoldások születnek, nem biztos, hogy éppen az lesz az eredmény, amit a törvényalkotó elképzelt” – szögezte le az alkalmazottak érdekeit védő szervezet vezetője.
Az alkalmazott érdekeit a szabadpiacon legjobban saját maga tudja megvédeni – vallja eközben Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a 21. században a szakszervezet már csak „sóhivatal”, idejétmúlt. Úgy véli, a szakszervezetre akkor volt szükség, amikor a munkaerő mobilitása is kisebb volt, például a bányavidéken nem találtak más állást, ezért tárgyalni kellett a jogaik érvényesítéséért.
– fejtette ki Édler. Meglátása szerint a szakszervezet azoknak fontos, akik nem végeznek minőségi munkát, nem hajlandók fejlődni, tanulni, hiszen aki megállja a helyét, annak nincs szüksége külön érdekvédelemre. A kamara elnöke különben úgy véli, eltúlzott az aggodalom a társadalombiztosítási járulék átruházásával kapcsolatban,
és így feleslegesnek hathat a kormány legújabb intézkedése. „A kormányrendelet egy újabb eszköz arra, hogy ha akarják, megbírságolják a vállalkozót, érkeznek majd az ellenőrök, megnézik, megvolt-e a társadalmi párbeszéd, egyeztetés, ha nem, büntetnek. Ez a kormány nem teremt vállalkozóbarát környezetet, és ez aggasztó” – összegzett Édler András.
Amint arról beszámoltunk, a munkáltatók Concordia szövetsége már a hétvégén a társadalmi párbeszédről szóló jogszabály módosításának visszavonását követelte, és arra figyelmeztetett, hogy az intézkedés súlyos társadalmi konfliktusokhoz vezethet.
Florin Jianu, a kis- és közepes vállalkozások országos szövetségének elnöke eközben arról beszélt, hogy a sietve meghozott rendelet annak a tanúbizonyossága, hogy a kormány kétségbeesetten próbál „a valóságtól elrugaszkodott” megoldást találni a tb-járulék kifizetésének átruházása által okozott gondokra.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!