2009. augusztus 12., 09:412009. augusztus 12., 09:41
A felelőtlenül kihelyezett reklámtáblák nem zavarhatják tovább a városképet – határoztak legutóbbi ülésükön a nagykárolyi önkormányzati képviselők. Döntésük értelmében a jövőben nagy méretű (3×2m, 4×3m, 5×2,5m vagy 6×3m) reklámtáblákat csak a város közigazgatási határán kívül, kisebb, könnyűfém vázas szerkezetűeket pedig csak a főutcákon kívül lehet kifüggeszteni, ám ezek sem lehetnek 2,5 méternél magasabban.
Sebastian Egli, a város urbanisztikai részlegének vezetője a döntés kapcsán a Krónikának elmondta, minden komolyabb városban szabályozzák a reklámozás mikéntjét, csak Nagykárolyban nem volt még erre vonatkozó rendelet. „Az senkinek sem tesz jót, ha mindenhol méretes pannók csúfítják a városképet. Az ügyintézés terén is egyszerűsítettünk – fogalmazott a városrendezésért felelős irodavezető. – Eddig, ha valaki reklámozni akarta cégét, rendelőjét, és a közelében, közterületre táblácskát szeretett volna kihelyezni, el kellett jönnie a havi rendes tanácsülésre, és kérnie kellett a reklám jóváhagyását napirendi pontként. Azt gondolom, egy város képviselő-testületét nem érdemes ilyen egyszerű ügyekkel terhelni.” Az új rendelet alapján egy irodai alkalmazott is eldöntheti, kihelyezhető-e az illető területre a szóban forgó reklámtábla, hiszen annak procedúrája mostantól pontosan szabályozott, és fellebbezés esetén hivatkozhat a rendelet kritériumaira.
Egli szerint Nagykároly főutcáján a tervek szerint jövőre csak bizonyos jól meghatározott feltételek mellett helyezhetőek el reklámtáblák. „A városrész történelmi jellegéhez és hangulatához igazodó kereteket szeretnénk kialakítani, amelyek majd bérelhető reklámfelületek lesznek. Szigorúan csak kivilágítható hirdetésekről lenne szó” – vetítette előre a folyamatot Egli. Az intézkedés azért is indokolt, mert pár éven belül megújul majd a város központjában lévő kastély, az azt körülvevő park, és a főutca egyik része is sétánnyá alakul. A várost átszelő Nagyváradi út mentén is csak kivilágítható pannókat fognak felszerelni, amelyek szintén csak kis méretűek lehetnek. Egli szerint szó van arról, hogy a felületeket a város helyezné ki és adná bérbe a reklámozóknak.
Az új rendelet szerint a város urbanisztikai bizottságának 60 nap áll rendelkezésére, hogy minden reklámozó céget értesítsen a módosításokról. „Leltárba kell vennünk, hány cég és milyen formában reklámoz jelenleg a városban, majd írásban küldünk nekik figyelmeztetést, hogy december 31-éig alkalmazkodjanak a megújult szabályokhoz” – nyilatkozta a polgármesteri hivatal munkatársa. Azok a cégek, amelyek nem veszik komolyan az új biztonsági és esztétikai kritériumokat, jövő év elejétől 800-tól 2500 lejig terjedő pénzbeli bírsággal sújthatóak, és a városnak jogában áll majd eltávolíttatnia cégéreiket. Emellett olyan helyekre sem tehetőek ezután cégérek, ahol a forgalmi rendet zavarják vagy megtéveszthetik a gépkocsivezetőket.
„Nem akarunk egyik napról a másikra intézkedni, ezért adunk csaknem féléves haladékot. Belátjuk, a cégeknek át kell tervezniük reklámstratégiájukat, és pénzügyi forrásaikat is ezeknek megfelelően kell majd kezelniük. Be kell vallanom, kicsit aggódom, hisz nem tudhatom, hogyan válik majd be az új intézkedés, mert eddig még nem volt erre precedens nálunk. Biztosan lesznek majd fennakadások” – vallja be Egli, aki szerint ezután már a villanypóznákra sem szerelhetőek Nagykárolyban reklámtáblák, cégérek, útmutatók.
Nem értékelik azonban egyértelműen pozitívan a nagykárolyi önkormányzat döntését az érintettek. Néhány nagykárolyi cégvezető szerint eddig is korlátozva voltak a közterületeken kihelyezhető reklámfelületek, de a helyi vezetés mostantól még jobban ellehetetleníti helyzetüket. Arról panaszkodnak, hogy reklámmolinókat csak nagyon kivételes esetben lehetett kihelyezni, és csak jól meghatározott helyekre. Volt, aki magánterületen, egy üres telken helyezett el hasonló információhordozót, és a hatóságok emiatt felelősségre vonták.
Egyébként az utóbbi időben komolyan visszaesett a hasonló reklámfelületek iránti kereslet a határ menti kisvárosban. „Több mint 60 százalékkal kevesebb pannót rendelnek tőlünk idén, mint tavaly ilyenkor. Mellesleg ez a tendencia már a tavalyi év utolsó hónapjaiban elkezdődött. Akkor inkább csak a válság híre zavarta meg megrendelőinket, mostanra pedig már sok cég csődbe ment, vagy nem engedheti meg magának a nagy hírverést, így nem rendel ilyesmit” – számolt be lapunknak tapasztalatairól Botos Ferenc, a nagykárolyi Botos családi vállalkozás vezetője, aki szerint a városban sok cég nagy alapterülettel kezdte, komoly reklámkampánnyal indult el tavaly, és mostanra vagy negyedére zsugorodott, vagy megszűnt.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.