A regionális fejlesztési és közigazgatási tárcától még többet, 45,5 százalékot vennének el, a mezőgazdasági minisztériumtól 14,5 százalékot, a gazdasági tárcától pedig 11 százalékot faragnak le. A munkaügyi minisztérium büdzséje eközben 32,7 százalékkal, a közlekedésügyé 11,8 milliárddal, a tanügyé 3,76 százalékkal, a belügyé 13,1 százalékkal, a védelmi tárcáé 18 százalékkal gyarapszik.

Elviszik a pénzt a bérek

Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor a Krónikának úgy fogalmazott, a bérköltségek hatalmas terhet rónak az ország költségvetésére, így elkerülhetetlen, hogy túllépik a 3 százalékos hiánycélt, és alig jut pénz fejlesztésekre. Rámutatott, nominális értékben 2017-ben 63 milliárd lejt tett ki a költségvetésből a személyzeti költség, ez az összeg 2018-ban 81 milliárd lejre emelkedett, idén 102 milliárd, jövőre pedig 109 milliárd lejjel számol a kormány.

– mutatott rá a politikus. Hozzátette, az RMDSZ is kérte, hogy a bérek és a nyugdíjak ne csökkenjenek, de ilyen körülmények között még a mintegy 3,6 százalékos államháztartási hiány tartása is nehézkes, jelentős beruházásokra pedig alig marad pénz.

Tánczos Barna arról is beszámolt, hogy az elmúlt két napban folyamatosan egyeztettek a pénzügyminiszterrel, s ezentúl is „óráról órára” próbálnak újabb indítványokat bevinni a tervezetbe. A parlamentbe való benyújtás után is lehet módosító javaslatokat megfogalmazni, de biztosabb, ha már a tervezetbe bekerülnek, így erre még ma van esély.

mert az veszélyes precedenst teremthet, viszont nem tudják meggyőzni a kormányt, hogy lemondjon erről a szándékáról. „A demokratikus procedúra fontosabb, mint hogy idén meglegyen a büdzsé, de ez inkább csak kifogás a kormány részéről, mert jó tárgyalási folyamattal az ellenzéket is meg lehetne győzni, hogy megszavazza a költségvetést. A felelősségvállalásnak az a kockázata, hogy a büdzsé az alkotmánybíróságra kerül, a kormány ennek ellenére hallani sem akar a parlamenti vitáról” – fogalmazta meg Tánczos.

További 14 százalékot szánnak az önkormányzatoknál a jövedelemkiegyenlítésre, az alsó határ egy lakosra számolva évi 803 lej, egy közigazgatási egységre 1,5 millió lej.

Újdonság, hogy a személyi jövedelemadó 3 százalékából kulturális alapot hoznak létre, ebből támogatja a kormány a kisebb városok által fenntartott színházak, operák, filharmóniák részfinanszírozását. Hat százalék a megyei tanácsok által finanszírozott beruházásokra marad, ez megyénként 27,3 millió lej, valamivel kevesebb, mint az idei 28,4 millió.

Még nincs konszenzus a megyei utak karbantartására, korszerűsítésére szán 600 millió lejes keret leosztásáról, erről újabb módosító javaslatot fogalmaz meg az RMDSZ, hogy a kisebb megyék ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. Táncos Barna elmondta, konkrét erdélyi egészségügyi és infrastrukturális fejlesztésekre is fogalmaznak meg javaslatokat.

Szakértői kétely

„Több kérdőjel felvetődik a jövő esztendei költségvetés-tervezet sarokszámaival kapcsolatban” – értékelt megkeresésünkre Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Rámutatott: a 3,59 százalékos költségvetési hiány GDP-arányos, tehát

„A tervezet 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol nemcsak a jövő évre, hanem a 2021–2023-as időszakra is, ami középtávon irreális, hiszen az eurózónában 1,2 százalékos, az Európai Unió tagállamaiban pedig 1,4 százalékos az átlagnövekedés, és lassulás mutatkozik” – vont mérleget Králik. A minimálbér-emelés kapcsán megjegyezte, az nagyobb adóbevételt és fogyasztást jelent, de az ország kezd kifutni abból az időszakból, amikor a fogyasztás ösztönzésével lehet gazdasági növekedést generálni.

A szakértő szerint nagy megtakarítás nem várható abból, hogy a közméltóságok fizetését és az étkezési juttatásokat befagyasztják, másrészt annak sem lesz érezhető hatása, hogy a nyugdíjasok nem vállalhatnak munkát közintézményekben, állami tulajdonú vállalatokban. A költségvetés-tervezetet vizsgálva rámutatott, újabb bevételi források nem körvonalazódnak, a kiadásoknál bizonyos tételek növekednek, és vannak olyan részek, melyek nehezen fenntarthatók, például

„Meglepő, hogy a védelmi kiadások nőnek, a NATO-s 2 százalékos kötelezettségvállalást tartani akarják, a belügy több pénzt kap, az oktatás is valamivel többet, mint idén, de az éppen az inflációt egyenlíti ki. A környezetvédelemnél drasztikus a 60 százalékos visszavágás” – ecsetelte Králik Lóránd.

Kiemelte, a fejlesztési tételeknél inkább átrendeződés tapasztalható, a fejlesztési minisztérium kevesebb pénzt kap, de az abból kivált európai pénzek minisztériuma esetében 62 százalékos a növekedés, bár annak a büdzséje sokkal kisebb. A közlekedési minisztériumnál a beruházásokra nagyobb összeget szánnak, az emelkedés ott is csak az inflációt fedezi. Králik Lóránd úgy véli,

A büdzsé elfogadásának procedúrájával viszont meglátása szerint már lehetnek gondok, hiszen hogyha a kormány felelősségvállalással fogadja el, az premier lenne Romániában és alkotmányossági aggályokat is felvet. „Lenne még idő január közepéig egy rendkívüli parlamenti ülésszak keretében alkotmányosan, törvény formában elfogadni a költségvetést” – szögezte le a szakértő.