Súlyos bérteher, meglepő tételek a 2020-as büdzsé tervezetében

„A bérköltségek hatalmas terhet rónak az ország költségvetésére, így elkerülhetetlen, hogy túllépik a 3 százalékos hiánycélt, és alig jut pénz fejlesztésekre” – nyilatkozta a Krónikának Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, akit a nyilvánosságra hozott gazdasági előrejelzésekről és a jövő évi állami költségvetés tervezetéről faggattunk.

Amint arról beszámoltunk, a 2020-as büdzsé 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,59 százalékos államháztartási hiánnyal és 3,1 százalékos átlagos inflációs rátával számol. Az országos bruttó átlagjövedelem 5 429 lej, a nettó pedig 3 324 lej lesz. A munkanélküliségi ráta 2020-ban a becslések szerint 3 százalék lesz, szemben a 2019-es 3,2 százalékkal, a munkanélküliek számát pedig 275 ezerre becsülik. 

A 2020-as évi állami költségvetés – legalábbis a kiszivárgott tervezet –

Négy százalékos gazdasági növekedéssel és 3324 lejes nettó átlagjövedelemmel számol 2020-ban az Orban-kormány

A 2020-as költségvetés 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,59 százalékos államháztartási hiánnyal és 3,1 százalékos átlagos inflációs rátával számol – derül ki a jövő évre vonatkozó makrogazdasági helyzetről és a 2021-2023-as időszakra vonatkozó előrejelzésről szóló jel

egyik legnagyobb vesztese az egészségügy: a minisztériumnak 23 százalékkal kevesebb pénzt, összesen 11,4 milliárd lejt irányzott elő az Orban-kormány, mint a 2019-es keret.

A regionális fejlesztési és közigazgatási tárcától még többet, 45,5 százalékot vennének el, a mezőgazdasági minisztériumtól 14,5 százalékot, a gazdasági tárcától pedig 11 százalékot faragnak le. A munkaügyi minisztérium büdzséje eközben 32,7 százalékkal, a közlekedésügyé 11,8 milliárddal, a tanügyé 3,76 százalékkal, a belügyé 13,1 százalékkal, a védelmi tárcáé 18 százalékkal gyarapszik.

Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor a Krónikának úgy fogalmazott, a bérköltségek hatalmas terhet rónak az ország költségvetésére, így elkerülhetetlen, hogy túllépik a 3 százalékos hiánycélt, és alig jut pénz fejlesztésekre. Rámutatott, nominális értékben 2017-ben 63 milliárd lejt tett ki a költségvetésből a személyzeti költség, ez az összeg 2018-ban 81 milliárd lejre emelkedett, idén 102 milliárd, jövőre pedig 109 milliárd lejjel számol a kormány.

– mutatott rá a politikus. Hozzátette, az RMDSZ is kérte, hogy a bérek és a nyugdíjak ne csökkenjenek, de ilyen körülmények között még a mintegy 3,6 százalékos államháztartási hiány tartása is nehézkes, jelentős beruházásokra pedig alig marad pénz.

Tánczos Barna arról is beszámolt, hogy az elmúlt két napban folyamatosan egyeztettek a pénzügyminiszterrel, s ezentúl is „óráról órára” próbálnak újabb indítványokat bevinni a tervezetbe. A parlamentbe való benyújtás után is lehet módosító javaslatokat megfogalmazni, de biztosabb, ha már a tervezetbe bekerülnek, így erre még ma van esély.

Az RMDSZ különben nem támogatja a költségvetés felelősségvállalással való elfogadását,

mert az veszélyes precedenst teremthet, viszont nem tudják meggyőzni a kormányt, hogy lemondjon erről a szándékáról. „A demokratikus procedúra fontosabb, mint hogy idén meglegyen a büdzsé, de ez inkább csak kifogás a kormány részéről, mert jó tárgyalási folyamattal az ellenzéket is meg lehetne győzni, hogy megszavazza a költségvetést. A felelősségvállalásnak az a kockázata, hogy a büdzsé az alkotmánybíróságra kerül, a kormány ennek ellenére hallani sem akar a parlamenti vitáról” – fogalmazta meg Tánczos.

Az RMDSZ az önkormányzatok finanszírozása terén ért el eredményeket, az idei képletekhez képest is vannak előrelépések – tudtuk meg Tánczos Barnától. Mint részletezte, a személyi jövedelemadó már idén száz százalékban a megyei és helyi önkormányzatoknál maradt, különböző elosztási arányok és kiegyenlítési képletek figyelembe vételével, ezen sikerült a szövetség javaslatai alapján jobbítani. A kormány honlapján közzétett dokumentum már tartalmazza ezeket a javaslatokat, így

az idei 60 százalék helyett jövőre 63 százalék maradna a helyi önkormányzatok költségvetésében, 14 százalék pedig a megyei tanácsoknál.

További 14 százalékot szánnak az önkormányzatoknál a jövedelemkiegyenlítésre, az alsó határ egy lakosra számolva évi 803 lej, egy közigazgatási egységre 1,5 millió lej.

Újdonság, hogy a személyi jövedelemadó 3 százalékából kulturális alapot hoznak létre, ebből támogatja a kormány a kisebb városok által fenntartott színházak, operák, filharmóniák részfinanszírozását. Hat százalék a megyei tanácsok által finanszírozott beruházásokra marad, ez megyénként 27,3 millió lej, valamivel kevesebb, mint az idei 28,4 millió.

Még nincs konszenzus a megyei utak karbantartására, korszerűsítésére szán 600 millió lejes keret leosztásáról, erről újabb módosító javaslatot fogalmaz meg az RMDSZ, hogy a kisebb megyék ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. Táncos Barna elmondta, konkrét erdélyi egészségügyi és infrastrukturális fejlesztésekre is fogalmaznak meg javaslatokat.

„Több kérdőjel felvetődik a jövő esztendei költségvetés-tervezet sarokszámaival kapcsolatban” – értékelt megkeresésünkre Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Rámutatott: a 3,59 százalékos költségvetési hiány GDP-arányos, tehát

azt jelenti, hogy a kormány 11 százalékkal többet költ, mint amennyi a bevétele.

„A tervezet 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol nemcsak a jövő évre, hanem a 2021–2023-as időszakra is, ami középtávon irreális, hiszen az eurózónában 1,2 százalékos, az Európai Unió tagállamaiban pedig 1,4 százalékos az átlagnövekedés, és lassulás mutatkozik” – vont mérleget Králik. A minimálbér-emelés kapcsán megjegyezte, az nagyobb adóbevételt és fogyasztást jelent, de az ország kezd kifutni abból az időszakból, amikor a fogyasztás ösztönzésével lehet gazdasági növekedést generálni.

A szakértő szerint nagy megtakarítás nem várható abból, hogy a közméltóságok fizetését és az étkezési juttatásokat befagyasztják, másrészt annak sem lesz érezhető hatása, hogy a nyugdíjasok nem vállalhatnak munkát közintézményekben, állami tulajdonú vállalatokban. A költségvetés-tervezetet vizsgálva rámutatott, újabb bevételi források nem körvonalazódnak, a kiadásoknál bizonyos tételek növekednek, és vannak olyan részek, melyek nehezen fenntarthatók, például

az egészségügy büdzséjének 23 százalékos csökkentése oda vezethet, hogy jövő szeptember–októberben már nem lesz pénz gyógyszerre, fizetésekre.

„Meglepő, hogy a védelmi kiadások nőnek, a NATO-s 2 százalékos kötelezettségvállalást tartani akarják, a belügy több pénzt kap, az oktatás is valamivel többet, mint idén, de az éppen az inflációt egyenlíti ki. A környezetvédelemnél drasztikus a 60 százalékos visszavágás” – ecsetelte Králik Lóránd.

Kiemelte, a fejlesztési tételeknél inkább átrendeződés tapasztalható, a fejlesztési minisztérium kevesebb pénzt kap, de az abból kivált európai pénzek minisztériuma esetében 62 százalékos a növekedés, bár annak a büdzséje sokkal kisebb. A közlekedési minisztériumnál a beruházásokra nagyobb összeget szánnak, az emelkedés ott is csak az inflációt fedezi. Králik Lóránd úgy véli,

önkormányzati szinten nincs ok aggodalomra.

A büdzsé elfogadásának procedúrájával viszont meglátása szerint már lehetnek gondok, hiszen hogyha a kormány felelősségvállalással fogadja el, az premier lenne Romániában és alkotmányossági aggályokat is felvet. „Lenne még idő január közepéig egy rendkívüli parlamenti ülésszak keretében alkotmányosan, törvény formában elfogadni a költségvetést” – szögezte le a szakértő.