A hét eleji hirtelen lehűlés nyomán az ország sok vidékén elkezdődnek a próbafűtések, a saját kazánnal rendelkezők közül pedig már sokan be is indították a melegítést. Azonban nem mindenki engedheti meg magának, hogy végigfűtse a szezont, nagyon sokan kénytelenek spórolni, mivel egyszerűen nem tudnák kifizetni közműszámláikat.
2015. október 05., 18:212015. október 05., 18:21
2015. október 05., 18:222015. október 05., 18:22
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) az Agerpres hírügynökség kérésére hétfőn közölte, hogy minden tíz háztartásból egy nem tudta tavaly télen megfelelően kifűteni a lakását. Mint a nyilvánosságra hozott adatsorokból kiderül, a romániai háztartások 12,7 százaléka nem tudott tartani lakásában egy optimálisnak mondható hőmérsékletet – az arány a 16–24 évesek körében a legmagasabb, 20,3 százalékos.
Ott, ahol a családfő munkanélküli, az esetek 42,2 százalékában nem tudták kellőképpen kifűteni otthonaikat. A háztartások több mint fele (56,5 százalék) különálló ingatlanban él – az arányt nagyban befolyásolja a vidéki környezet. Eközben 38,5 százalékra rúg azoknak az aránya, akik tíz vagy annál több lakrészből álló tömbházban élnek.
Nemrég az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) elnöke, Niculae Havrileţ is arra hívta fel a figyelmet, hogy jelentős a megtakarítás, amikor a téli fűtésről van szó. Mint rámutatott, 2009 és 2014 között a távhőszolgáltatóval kötött szerződések felmondása, és a saját kazánok felszerelése nyomán nőtt a gázfogyasztók száma, a fogyasztás azonban állandó maradt.
A szakember szerint ez csak részben tudható be annak, hogy az emberek a saját kazán révén tudatosabban fűtenek, hogy pénzt spóroljanak meg, szerinte főként a tömbház-hőszigetelési program számlájára írhatóak a megtakarítások, a szakhatóság számításai szerint ugyanis a programban résztvevő lakrészek fűtéssel járó kiadása 50 százalékig terjedő mértékben is csökkenhetnek. Viszont még ilyen körülmények között is hatalmas a veszteség romániai viszonylatban, hiszen amíg nálunk egy négyzetméternyi lakás kifűtéséhez 211 kilowattóra földgázra van szükség, addig az európai uniós átlag 120 kilowattóra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Világbank a januárban becsült 2,1 százalékról 1,3 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett Globális gazdasági kilátások (Global Economic Prospects) elnevezésű jelentésében.
2022-ben a román GDP 1,4 százalékponttal magasabb lett volna, az inflációs ráta pedig nagyjából 1,1 százalékkal alacsonyabb, ha nem tör ki a háború Ukrajnában – ezek a fő következtetései a Román Nemzeti Bank (BNR) által készített elemzésnek.
Június 13-ig fogadják a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) kirendeltségei az egységes agrártámogatási kérelmeket – emlékeztetett keddi közleményében az intézmény.
Bezárja Brassó megyei üzemét a német autópari vállalat, a Tekfor – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
A múlt évben 8568 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme elérte a 8270 lejt, ami 15,3 százalékkal magasabb az előző évi jövedelemszintnél – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Áprilisban 3,141 milliárd euróval nőtt Románia külkereskedelmi mérleghiánya – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Eredménytelenül zárultak a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről szóló, a kormányzásra felkért négy párt és a nemzeti kisebbségi frakció képviselőinek részvételével megtartott tárgyalások.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!