Fotó: Gecse Noémi
Mindenki szkeptikus a duális képzés jövőjével kapcsolatosan Kovászna megyében. A napokban a tanfelügyelőség, a munkaerő-elhelyező ügynökség és a vállalkozók találkoztak, próbálták közösen feltérképezni, hogy a nyolcadik osztály utáni hároméves szakoktatásban milyen igény és milyen lehetőségek körvonalazódnak a duális képzésre.
2016. december 22., 15:152016. december 22., 15:15
Bár az oktatási minisztérium szerint ez a fajta oktatás már jövő tanévtől beindulhat, Kovászna megyében valószínűleg csak két év múlva élnek ezzel a lehetőséggel, akkor a nadrággyárakkal, és az idegenforgalomban vállalkozókkal próbálják beindítani – mondta el lapunk érdeklődésére Marius Popescu szakoktatással foglalkozó tanfelügyelő.
Emlékeztetett, a duális képzés lényege, hogy a gyakorlati ismereteket azokban a gyárakban, műhelyekben sajátíthatják el a diákok, melyekkel a tanintézet erre szerződést köt. Az elképzelés szerint a képzés első éve szól az elméletről, a diákok akkor tanulják meg a szaktantárgyakat, a munkavédelmi előírásokat, ám az utolsó két évben már a szakmai tudásra fektetik a hangsúlyt, a második évben 60, az utolsó évben már 80 százalék a gyakorlat. A nyugati minta mentén a vállalkozók kellene támogassák a szakoktatást, az iskola felszerelése és a gyakorlatok helyszíne mellett meleg ebédet, a havi 200 lejes állami ösztöndíj mellé pedig még legalább egy ugyanekkora összeget biztosítva a diákoknak.
Popescu viszont azt mondja, hogy ezt csak a multinacionális cégek tudják bevállalni, ahol 2-3 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, a kisebbeknek nincs erre kapacitásuk. „Egyelőre abban maradtunk, hogy ha a vállalkozók részéről nincs igény, akkor jövő tanévtől nem indítunk duális képzést, de tárgyalunk a nadrággyárakkal, a turisztikai cégekkel, és két év múlva talán ezekben az ágazatokban sikerül alakítani osztályokat” – fogalmazott a szaktanfelügyelő, felhívva egyúttal a figyelmet, a vállalkozók december 29-éig jelezhetik, hogy milyen területeken van igény szakképzésre, és akkor majd ezeket a javaslatokat szem előtt tartják a beiskolázási terv összeállításánál.
Nehéz erőltetni a német mintát
Nehéz ráerőltetni a német mintát a romániai viszonyokra, és egy kis megyében még bonyolultabb megszervezni a duális szakoktatást, hiszen a kis- és közepes vállalkozók nem bírják meg annak finanszírozását, és elég diákot sem lehet találni, akik szívesen inaskodnának – vallja hasonlóképpen Kelemen Tibor. A Kovászna Megyei munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója a Krónika kérdésére elmondta, a brassói Kronstadt iskola a pozitív példa, ott nagyon jól működik a rendszer, de az egy sajátos helyzet, ahol a német befektető képez saját magának munkaerőt, és olyan ajánlatokkal csábítja a fiatalokat, hogy évente néhány hónapot Németországban is dolgozhatnak, ahol megkeresik az ottani bért.
Kovászna megyében eközben már a diáktoborzás is gondot jelent, hiszen a jelenleg működő szakiskolák is pengeélen táncolnak, alig tudják megalakítani az osztályokat. A szülők sem akarják inasképzőbe küldeni a gyereküket, „inkább legyél mérnök”, mondják, bár elsősorban a szaktudásra és a hozzáállásra lenne leginkább szükség – osztotta meg velünk tapasztalatait a munkaerőpiaci szakember. „Próbálok optimista lenni, hiszem, hogy előbb-utóbb kialakul a duális képzés, de egyelőre nincs sem pontos szabályozás, sem állami költségvetés erre a célra, sem szakoktató mérnök, így nehéz meggyőzni a vállalkozókat és a szülőket is, hogy nekik sokkal jobb lesz” – szögezte le Kelemen Tibor.
Félmegoldás?
A duális képzés csak félmegoldást nyújt, a vállalkozónak pedig nem biztosít semmi garanciát arra, hogy miután a pénzét betette, nála fog dolgozni a szakképzett munkaerő – fogalmazta meg érdeklődésünkre Kádár Rezső. A Pro Wood faipari klaszter menedzsere, faipari vállalkozó elmondta, a törvény kidolgozása előtt konzultáltak ugyan a gazdasági szféra képviselőivel, de úgy tűnik, nem eleget, mert a szempontjaik mégse kerültek be a jogszabályba.
„A brassói Kronstadt mintájára a kis- és közepes vállalkozásoktól nem lehet elvárni, hogy ugyanakkora terhet felvállaljanak” – hangsúlyozta a vállalkozó is, aki szerint az államnak valami garanciát kellene nyújtania, hogy a befektetett pénzük megtérül abban az esetben, ha a diák mégsem náluk kezd dolgozni, hiszen jelenleg erre nem kötelezhető. Kádár Rezső egyúttal arról is beszélt, hogy a faipari klaszter pályázatot készít elő, hogy EU-s finanszírozásból tudjanak pluszösztöndíjat felajánlani a szakmát tanuló fiataloknak.
Ukrajnával kíván dróngyártásról szóló együttműködési megállapodást kötni Románia.
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.
Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
szóljon hozzá!