Országos viszonylatban Hargita megyében igényelik a legtöbb területalapú támogatást a gazdák
Fotó: Barabás Ákos
A Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) megyei kirendeltségein keresztül igényelhető agrártámogatások leadási határideje május 15. A napokban elkezdődött igénylési folyamatot a székelyföldi megyékben sikerült példásan megszervezni, Észak-Erdélyben pedig a falugazdászok segítenek a magyar gazdáknak.
2019. március 10., 10:412019. március 10., 10:41
Március 1-jétől május 15-ig veszik át a gazdák támogatási kérelmeit a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségek megyei irodái. A tavalyi előírások nem változtak: mind a támogatható megművelt mezőgazdasági területek minimális nagysága, mind az állatlétszám az elmúlt évek pályázati kiírásaival egyezik meg.
Az APIA országos vezetősége az elmúlt napokban arra figyelmeztette a gazdákat, hogy lehetőleg tartsák be az elektronikus előjegyzés időpontját, mert ezek újratervezésével torlódás jöhet létre, ami az APIA-alkalmazottak túlterheléséhez vezet, a gazdák számára pedig hosszú sorban állást okozhat. (Az előjegyzést amiatt vezették be, mert régebben a leadás határideje körül végeláthatatlan sorok kígyóztak a megyei hivatalok előtt, sok bosszúságot okozva ezzel gazdáknak és alkalmazottaknak egyaránt.)
Az ország különböző vidékein azonban igen eltérő képet mutat a munkamenet.
amellett, hogy itt hívják le a gazdák a legtöbb területalapú mezőgazdasági támogatást, rendszerint itt akad a legkevesebb gond az előjegyzések és a támogatási kérések átvételében.
Az APIA Hargita megyei igazgatója, Haschi András ezt annak tulajdonítja, hogy sajátságos módszert alakítottak ki a helyi önkormányzatokkal a gazdákkal történő ügyintézést illetően, és ezt az újítást az APIA országos vezetősége is elfogadta, hiszen közös cél a jó munkamenet biztosítása. A székely módszer lényege, hogy a megye valamennyi polgármesteri hivatalában – a különböző gazdaszervezetek segítségével – összeállítják a gazdák agrártámogatást igénylő dossziéját, amelyet a gazda másnap benyújt az APIA irodájában: a termelő a tisztviselő jelenlétében aláírja a kérést, és ezzel be is fejeződött a sok megyében hosszú órákig tartó munka, ami rendszerint az APIA-alkalmazottra hárul, aki külső segítség nélkül viszont nehezen boldogul a gazdával, ha az nem hozza be az igényléshez szükséges papírokat.
„Hargita megye 26 ezer, agrártámogatásra jogosult gazdájával gyakorlatilag a helyi polgármesteri hivatalok alkalmazottai veszik fel a kapcsolatot telefonon, sms-ben vagy e-mailben. A gazdák előbb a helyi önkormányzathoz mennek, ahol jelenlétükben kitöltik a szükséges papírokat. Segítség nélkül az idősebb gazdák nem is tudnának agrártámogatást igényelni, hiszen nem tudják kezelni az országos APIA-hivatal számítógépes online felületét. Egyértelmű, hogy szakmai támogatásra szorulnak” – magyarázza az igazgató.
Míg a szaktanácsadás szükségességét a székelyföldi megyékben már évekkel ezelőtt felismerték és kidolgozták – Hargita megye minden településén, Kovászna és Maros megye falvainak többségében működik az önkormányzatok és a gazdák közötti agrártámogatási együttműködés –, az ország sok megyéjében ez nem ilyen egyértelmű, emiatt a megyei APIA-központok előtt hatalmas sorok szoktak kialakulni.
Az észak-erdélyi megyékben a magyarok lakta településeken – ahol a helyi polgármesteri hivatalok ebben nem nyújtanak megfelelő segítséget – ez a feladat a tavaly ősztől a jelentősen kibővített magyar falugazdász-hálózatra hárul. Erről már egyezség született a különböző mezőgazdasági szervezetek között, amelyek a magyarországi agrárminisztérium támogatásával alkalmazhattak falugazdászokat Erdélyben. Az utóbbi években ugyanis bebizonyosodott, hogy a szórványmegyékben arányaiban kevesebb magyar anyanyelvű gazda kap agrártámogatást, mint román társai.
A területalapú agrártámogatás lehívásával azonban nem oldódik meg a gazda minden ezzel kapcsolatos gondja, hiszen a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek betartását az APIA megyei hivatalai szúrópróbaszerűen ellenőrzik. Haschi András szerint a legtöbb baj abból adódik, hogy a gazdák nem tudják térképen beazonosítani megdolgozott földjeiket. Ez félig-meddig önhibájukon kívül történik, hiszen a területek számítógépes nyilvántartását vezető helyi polgármesteri hivatalok feladata lenne egyeztetni a gazdákkal. Ellenőrzésekkor sok esetben a terepen derül ki, hogy a támogatott földterület nem jó helyen szerepel a térképen. A másik fő gond – amiért viszont egyértelműen a gazdát terheli a felelősség –, hogy a támogatásra bejegyzett állatállományból vagy idő előtt levágnak vagy eladnak egyedeket, és ezt nem írják le, nem veszik ki idejében a nyilvántartásból, ami kihágásnak minősül, és ezért büntetést kell fizetniük.
Az országos költségvetés miatt késnek a kifizetések
Az állami költségvetés késése miatt elhúzódik az agrártámogatási kifizetéseknek az a része, amelyet román állami költségvetésből fedeznek. Ezek az összegek az európai uniós támogatásokhoz képest kisebb nagyságrendűek, de sok gazdát érintenek. Az alkotmánybíróság tegnap visszautasította Klaus Johannis államfőnek a költségvetéssel kapcsolatos kifogásait, így lerövidülhet az eddig ki nem fizetett agrártámogatások átutalásának ideje is. Az APIA Hargita megyei igazgatója szerint ez az összetámogatás mintegy 8–10 százalékát jelenti, de pontos összegeket csak akkor tudnak mondani a gazdáknak, ha az állami költségvetés megjelenik a Hivatalos Közlönyben, és országosan leosztják a szóban forgó agrártámogatások teljes összegét.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
szóljon hozzá!