Mások pénzével üzletelnek. Az építőiparban dolgoznak talán a legnagyobb fizetési határidővel
Fotó: Gábos Albin
A kis- és közepes vállalkozások sínylik meg a leginkább, hogy a romániai gazdaságban divattá vált az üzletfelek pénzével való gazdálkodás, vagyis egyre jobban késik a számlák kiegyenlítése.
2019. május 28., 09:222019. május 28., 09:22
2019. május 28., 09:262019. május 28., 09:26
Tízből hét romániai vállalkozás késik a számlák fizetésével, a fizetési kötelezettségeiket késve teljesítő cégek átlag 120 napos határidőre törlesztenek – derül ki egy közvélemény-kutatás alapján készített elemzésből. A Frames&Train Your Brain által készített felmérés eredményeiből kiderül, a romániai cégvezetők 68 százaléka elismerte, hogy a számlafizetés utolsó határidejéig kivárnak, hogy addig is biztosítsák vállalkozásuk számára a szükséges készpénzforgalmat. A közvélemény-kutatást május 2–7. között készítették, 180 reprezentatív vállalatot kérdeztek meg, a teljes gazdasági skálából, a kereskedelem, a feldolgozó ipar, az építőipar és a turizmus képviselőit.
Az elemzésben úgy fogalmaznak, hogy a romániai gazdaságban divattá vált az üzletfelek pénzével való gazdálkodás. Ezt azzal magyarázzák, hogy
A megkérdezettek 53 százaléka arra hivatkozott, hogy azért késik a számlafizetéssel, mert nincs kellő anyagi erőforrása, hogy időben vagy korábban kiegyenlítse a számlát. További 23 százalék azzal magyarázta a késlekedést, hogy az ő számláit is megkésve fizetik ki, 15 százalék mondta, hogy növekedtek az átutalási költségek, és 7 százalék, hogy csökkent a forgalma. A romániai cégek fizetési moráljának romlását jelzi, hogy a megkérdezettek 42 százaléka 3–4 hónapos időintervallumot jelölt be a számlák kifizetésére, 37 százalék 2-3 hónap alatt fizet, 16 százalék 1–2 hónap alatt, 5 százalék pedig a négy hónapot is meghaladja.
Az elemzésből azt is megtudhatjuk, hogy a vállalkozók 57 százaléka a belső erőforrásaira támaszkodva dönti el, hogy kivel üzletel, ehhez a rendelkezésére álló adatokat veszi figyelembe, többnyire a cég eladási és jogi osztálya, valamint a könyvelőség javaslatait. A cégvezetők 32 százaléka fordul tanácsadó céghez.
A közeljövőben a kifizetések dinamikájával kapcsolatban a megkérdezett vállalkozók 56 százaléka pesszimistán nyilatkozott, csak 23 százalék derűlátó a gazdasági növekedésre alapozva.
A Román Nemzeti Bank adatai is alátámasztják a közvélemény-kutatás eredményeit. A jegybank statisztikái szerint idén márciusban 2993 különböző beszedési-tartozási megbízás kifizetését utasították vissza, összesen 177,9 millió lej értékben, ez a korábbi hónapokhoz képest megkétszereződött. A legtöbb saját váltó volt, 175,5 millió lej értékben. A jegybank statisztikái szerint
A nagyon kockázatos fizetőképességű jogi személyek száma közel 500-zal emelkedett, elérte a 13 975-öt.
Évekkel ezelőtt még átlagosan 15–20 napos elmaradással fizették ki számláikat a cégek, aztán lassan növekedett a fizetési késedelem – mutatott rá a Krónika megkeresésére Gyerkó László, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) elnöke. Hozzátette, a magánszférában jellemzően az a jó üzleti partner, akinek késéssel is lehet fizetni.
A szakember szerint a fizetési határidő kitolódásához az is hozzájárult, hogy például törvényben rögzítették: az állam több hónapos késéssel fizet a gyógyszergyártóknak és forgalmazóknak.
– értékelt a közgazdász.
Gyerkó László hangsúlyozta, a nagy cégek általában 45–60 napra fizetnek, ez generál egy spirált, s folyamatosan gyűrűzik tovább a késlekedés. Gondok akkor vannak, ha az alapanyagért tíz napon belül fizetni kell, a késztermékért viszont csak hatvan nap után egyenlítik a számlát. Ezt minden cégnek be kell építenie az üzleti tervébe, úgy kell alakítania a tevékenységét, hogy ne érezze a készpénz hiányát. A nagy vállalkozásoknál általában nem jelent gondot a késlekedés, a határidők nem befolyásolják a tevékenységet, még az év elején beállítják a cash flowt, arra összpontosítanak, hogy megbízható partnereik legyenek, kiszámítható legyen a bevétel. A kis- és közepes vállalkozásoknál viszont már bonyolultabb a helyzet, hiszen nekik nincsenek nagy készleteik, tartalékaik, akkor működnek jól, ha folyamatos a forgalom, és idejében érkeznek a bevételek, a késlekedést valahogyan át kell hidalják – részletezte Gyerkó László. „A kisebb vállalkozások esetében veszélyes lehet, ha a nagyok visszaélnek a helyzetükkel, és késlekedve fizetik a számlákat. A gazdaság működéséhez, a pénz egészséges körforgásához arra van szükség, hogy a számlákat kiegyenlítsék, és lehetőleg határidőben tegyék” – szögezte le az RMKT elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!