Egyre többe kerül a bevásárlás a romániai lakosság számára
Fotó: Rostás Magor
Érdemben lassulni fog a román gazdaság teljesítménye 2022-ben, a hazai össztermék bővülése idén 2 százalék alatt maradhat, és miközben az infláció erodálja a reáljövedelmeket, a monetáris politika szigorodni fog, az ellátási láncokban tapasztalható problémák pedig súlyosbodni fognak – vélekednek az OTP Bank Románia elemzői.
2022. április 08., 18:192022. április 08., 18:19
A statisztikák azt mutatják, hogy Románia gazdasági teljesítménye meghaladta a világjárvány előtti szintet, a 2021-es második negyedévében mért GDP viszont megközelítőleg 2 százalékponttal maradt el a pandémiát megelőző időszakot jellemző trendtől. A tavalyi év második felében a gazdaság jelentősen lassult, 2021 utolsó negyedévében az előző negyedévhez viszonyítva már stagnálás volt tapasztalható.
„Regionális viszonylatban 2021 utolsó hónapjaiban Románia a GDP szerint a régió második legjobban teljesítő országából Közép-Kelet-Európa negyedik helyére esett vissza, Szerbia, Lengyelország és Magyarország után. A január-februári statisztikák ugyanakkor enyhe előrelépésre utalnak, viszont az orosz-ukrán konfliktus rontja a kilátásokat. Bár a kereskedelmi kapcsolatok mérsékeltek, a magasabb energiaárak, az eurózóna lassabb növekedése és a kockázati prémiumok emelkedése hatással lesz a gazdasági aktivitásra és az emelkedő inflációra – részletezik a bank elemzői.
Az infláció folytatta konstans emelkedését, és az energia-, illetve élelmiszerár-sokkok hatására februárban elérte a 8,5 százalékot, miközben a maginfláció 5,2 százalékon maradt. Tekintettel arra, hogy a koronavírus-járvány miatti válságba a romániai gazdaság teljesen liberalizált energiapiaccal lépett be, a lakossági energia árában 2021-ben bekövetkezett emelkedésnek közvetlenebb hatása volt, mint más régiós országok esetében, és az aggregált inflációhoz való hozzájárulása hónapról hónapra változott az árak korlátozásával kapcsolatos intézkedések függvényében.
„Mivel a kormány felső határt vezetett be a jövő évre az energiaárakban, 2023 tavaszáig nem számítunk az energiaárak további szabályozott emelkedésére. A vállalatok energiaköltségei viszont tovább nőnek, és az orosz-ukrán konfliktus is hozzájárulhat az élelmiszerek árára nehezedő nyomáshoz. Április és május között 9,5 százalékos inflációs csúcsra számítunk, amely jó eséllyel később fokozatosan csökkenni fog” – húzták alá a magyar tőkéjű pénzintézet szakértői.
A Román Nemzeti Bank (BNR) a helyzet kezelésére 50 bázisponttal emelte az alapkamatot, a legutolsó ilyen emelésre április elején került sor.
A tágabban értelmezett makrogazdasági környezetben a munkaerőpiac és a foglalkoztatás szintje fokozatosan helyreállt a koronavírus-járvány után, 2021 utolsó hónapjaiban a bérnövekedés összességében visszatért a korábbi szintre, bár a magas infláció miatt a reálvásárlóerő meredeken visszaesett. A jelentős béremelkedés megnehezíti a jegybank infláció kordában tartására tett erőfeszítéseit a többi makrogazdasági mutató további romlása mellett. Jó példa erre a folyó fizetési mérleg hiánya, amelyre továbbra is negatív hatással vannak a magas energiaárak, mivel Románia nettó energiaimportőr. Az ikerdeficit továbbra is csökkenő tendenciát mutat, és ez a következő két évben bizonyosan rosszul fogja érinteni az ország külkereskedelmi egyenlegét, a költségvetési konszolidáció szükségessége még fontosabbá válik.
„Az elfogadott konvergenciaprogrammal összhangban fokozatos költségvetési konszolidációra várunk, de a tervekkel szemben némi csúszásra számítunk, tekintettel az energiaár-támogatások emelésére, a javasolt adócsökkentésekre és a növekedés általános lassulására. A jelenlegi előrejelzések szerint az államadósság 2023-ra a GDP 55 százalékára emelkedhet” – derül ki az elemzésből.
A globális és regionális fejleményeket figyelembe véve a GDP-növekedés lassulásában lát kockázatokat az OTP Bank romániai leányvállalata, miközben az inflációs kilátások az alapkamat további emelkedését jelzik előre.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
„Kérd a nyugtát a szépségszalonban! Ha a gazdasági szereplő megtagadja, jogosult vagy az ingyenes szolgáltatásra!” – tanácsolja Facebook-oldalán az ANAF, amely átfogó, a szépségiparban tevékenykedőket megcélzó kampányt indított márciusban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!