Egyre többe kerül a bevásárlás a romániai lakosság számára
Fotó: Rostás Magor
Érdemben lassulni fog a román gazdaság teljesítménye 2022-ben, a hazai össztermék bővülése idén 2 százalék alatt maradhat, és miközben az infláció erodálja a reáljövedelmeket, a monetáris politika szigorodni fog, az ellátási láncokban tapasztalható problémák pedig súlyosbodni fognak – vélekednek az OTP Bank Románia elemzői.
2022. április 08., 18:192022. április 08., 18:19
A statisztikák azt mutatják, hogy Románia gazdasági teljesítménye meghaladta a világjárvány előtti szintet, a 2021-es második negyedévében mért GDP viszont megközelítőleg 2 százalékponttal maradt el a pandémiát megelőző időszakot jellemző trendtől. A tavalyi év második felében a gazdaság jelentősen lassult, 2021 utolsó negyedévében az előző negyedévhez viszonyítva már stagnálás volt tapasztalható.
„Regionális viszonylatban 2021 utolsó hónapjaiban Románia a GDP szerint a régió második legjobban teljesítő országából Közép-Kelet-Európa negyedik helyére esett vissza, Szerbia, Lengyelország és Magyarország után. A január-februári statisztikák ugyanakkor enyhe előrelépésre utalnak, viszont az orosz-ukrán konfliktus rontja a kilátásokat. Bár a kereskedelmi kapcsolatok mérsékeltek, a magasabb energiaárak, az eurózóna lassabb növekedése és a kockázati prémiumok emelkedése hatással lesz a gazdasági aktivitásra és az emelkedő inflációra – részletezik a bank elemzői.
Az infláció folytatta konstans emelkedését, és az energia-, illetve élelmiszerár-sokkok hatására februárban elérte a 8,5 százalékot, miközben a maginfláció 5,2 százalékon maradt. Tekintettel arra, hogy a koronavírus-járvány miatti válságba a romániai gazdaság teljesen liberalizált energiapiaccal lépett be, a lakossági energia árában 2021-ben bekövetkezett emelkedésnek közvetlenebb hatása volt, mint más régiós országok esetében, és az aggregált inflációhoz való hozzájárulása hónapról hónapra változott az árak korlátozásával kapcsolatos intézkedések függvényében.
„Mivel a kormány felső határt vezetett be a jövő évre az energiaárakban, 2023 tavaszáig nem számítunk az energiaárak további szabályozott emelkedésére. A vállalatok energiaköltségei viszont tovább nőnek, és az orosz-ukrán konfliktus is hozzájárulhat az élelmiszerek árára nehezedő nyomáshoz. Április és május között 9,5 százalékos inflációs csúcsra számítunk, amely jó eséllyel később fokozatosan csökkenni fog” – húzták alá a magyar tőkéjű pénzintézet szakértői.
A Román Nemzeti Bank (BNR) a helyzet kezelésére 50 bázisponttal emelte az alapkamatot, a legutolsó ilyen emelésre április elején került sor.
A tágabban értelmezett makrogazdasági környezetben a munkaerőpiac és a foglalkoztatás szintje fokozatosan helyreállt a koronavírus-járvány után, 2021 utolsó hónapjaiban a bérnövekedés összességében visszatért a korábbi szintre, bár a magas infláció miatt a reálvásárlóerő meredeken visszaesett. A jelentős béremelkedés megnehezíti a jegybank infláció kordában tartására tett erőfeszítéseit a többi makrogazdasági mutató további romlása mellett. Jó példa erre a folyó fizetési mérleg hiánya, amelyre továbbra is negatív hatással vannak a magas energiaárak, mivel Románia nettó energiaimportőr. Az ikerdeficit továbbra is csökkenő tendenciát mutat, és ez a következő két évben bizonyosan rosszul fogja érinteni az ország külkereskedelmi egyenlegét, a költségvetési konszolidáció szükségessége még fontosabbá válik.
„Az elfogadott konvergenciaprogrammal összhangban fokozatos költségvetési konszolidációra várunk, de a tervekkel szemben némi csúszásra számítunk, tekintettel az energiaár-támogatások emelésére, a javasolt adócsökkentésekre és a növekedés általános lassulására. A jelenlegi előrejelzések szerint az államadósság 2023-ra a GDP 55 százalékára emelkedhet” – derül ki az elemzésből.
A globális és regionális fejleményeket figyelembe véve a GDP-növekedés lassulásában lát kockázatokat az OTP Bank romániai leányvállalata, miközben az inflációs kilátások az alapkamat további emelkedését jelzik előre.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
szóljon hozzá!