Egyre többe kerül a bevásárlás a romániai lakosság számára
Fotó: Rostás Magor
Érdemben lassulni fog a román gazdaság teljesítménye 2022-ben, a hazai össztermék bővülése idén 2 százalék alatt maradhat, és miközben az infláció erodálja a reáljövedelmeket, a monetáris politika szigorodni fog, az ellátási láncokban tapasztalható problémák pedig súlyosbodni fognak – vélekednek az OTP Bank Románia elemzői.
2022. április 08., 18:192022. április 08., 18:19
A statisztikák azt mutatják, hogy Románia gazdasági teljesítménye meghaladta a világjárvány előtti szintet, a 2021-es második negyedévében mért GDP viszont megközelítőleg 2 százalékponttal maradt el a pandémiát megelőző időszakot jellemző trendtől. A tavalyi év második felében a gazdaság jelentősen lassult, 2021 utolsó negyedévében az előző negyedévhez viszonyítva már stagnálás volt tapasztalható.
„Regionális viszonylatban 2021 utolsó hónapjaiban Románia a GDP szerint a régió második legjobban teljesítő országából Közép-Kelet-Európa negyedik helyére esett vissza, Szerbia, Lengyelország és Magyarország után. A január-februári statisztikák ugyanakkor enyhe előrelépésre utalnak, viszont az orosz-ukrán konfliktus rontja a kilátásokat. Bár a kereskedelmi kapcsolatok mérsékeltek, a magasabb energiaárak, az eurózóna lassabb növekedése és a kockázati prémiumok emelkedése hatással lesz a gazdasági aktivitásra és az emelkedő inflációra – részletezik a bank elemzői.
Az infláció folytatta konstans emelkedését, és az energia-, illetve élelmiszerár-sokkok hatására februárban elérte a 8,5 százalékot, miközben a maginfláció 5,2 százalékon maradt. Tekintettel arra, hogy a koronavírus-járvány miatti válságba a romániai gazdaság teljesen liberalizált energiapiaccal lépett be, a lakossági energia árában 2021-ben bekövetkezett emelkedésnek közvetlenebb hatása volt, mint más régiós országok esetében, és az aggregált inflációhoz való hozzájárulása hónapról hónapra változott az árak korlátozásával kapcsolatos intézkedések függvényében.
„Mivel a kormány felső határt vezetett be a jövő évre az energiaárakban, 2023 tavaszáig nem számítunk az energiaárak további szabályozott emelkedésére. A vállalatok energiaköltségei viszont tovább nőnek, és az orosz-ukrán konfliktus is hozzájárulhat az élelmiszerek árára nehezedő nyomáshoz. Április és május között 9,5 százalékos inflációs csúcsra számítunk, amely jó eséllyel később fokozatosan csökkenni fog” – húzták alá a magyar tőkéjű pénzintézet szakértői.
A Román Nemzeti Bank (BNR) a helyzet kezelésére 50 bázisponttal emelte az alapkamatot, a legutolsó ilyen emelésre április elején került sor.
A tágabban értelmezett makrogazdasági környezetben a munkaerőpiac és a foglalkoztatás szintje fokozatosan helyreállt a koronavírus-járvány után, 2021 utolsó hónapjaiban a bérnövekedés összességében visszatért a korábbi szintre, bár a magas infláció miatt a reálvásárlóerő meredeken visszaesett. A jelentős béremelkedés megnehezíti a jegybank infláció kordában tartására tett erőfeszítéseit a többi makrogazdasági mutató további romlása mellett. Jó példa erre a folyó fizetési mérleg hiánya, amelyre továbbra is negatív hatással vannak a magas energiaárak, mivel Románia nettó energiaimportőr. Az ikerdeficit továbbra is csökkenő tendenciát mutat, és ez a következő két évben bizonyosan rosszul fogja érinteni az ország külkereskedelmi egyenlegét, a költségvetési konszolidáció szükségessége még fontosabbá válik.
„Az elfogadott konvergenciaprogrammal összhangban fokozatos költségvetési konszolidációra várunk, de a tervekkel szemben némi csúszásra számítunk, tekintettel az energiaár-támogatások emelésére, a javasolt adócsökkentésekre és a növekedés általános lassulására. A jelenlegi előrejelzések szerint az államadósság 2023-ra a GDP 55 százalékára emelkedhet” – derül ki az elemzésből.
A globális és regionális fejleményeket figyelembe véve a GDP-növekedés lassulásában lát kockázatokat az OTP Bank romániai leányvállalata, miközben az inflációs kilátások az alapkamat további emelkedését jelzik előre.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!