A képviselőház kezében a székelyföldi kkv-k elszámolásának sorsa
Fotó: Pixabay
Akár 600 kilométert is kell utazniuk a székelyföldi vállalkozásoknak, hogy elszámolják támogatási költségeiket – erről döntött előbb a kormány, majd hétfőn a szenátus is jóváhagyta. Az RMDSZ ellenezte ezt, és kérte az abszurd rendelet módosítását – tájékoztatott szerdán a szövetség sajtóirodája
2024. április 03., 12:192024. április 03., 12:19
A Krónikához eljuttatott közlemény emlékeztet: a bukaresti kormány összevonta az országban működő kis- és közepes vállalkozásokért felelős ügynökségeket, valamint a turisztikai hivatalokat. Az átszervezés nyomán három kis- és közepes vállalkozásokért, valamint turizmusért felelős ügynökség jön létre, konstancai, brassói és ploiești-i székhellyel.
„Az ügynökségek összevonása csak látszólag tűnhet hatékonysági intézkedésnek, a kormány valójában többszáz kilométeres utakra kényszeríti a vállalkozókat, saját költségen. Marosvásárhelyről Konstancára 570 kilométert, Gyulafehérvárról 590 kilométert kell megtegyenek. Minden logikát nélkülöz, hogy Hargita, Maros és Fehér megyék ne a sokkal közelebbi brassói ügynökséghez tartozzanak. Ezek az ügynökségek a vállalkozásoknak szóló legfontosabb támogatási programokat koordinálják, de éppen a vállalkozásokat hozzák nehéz helyzetbe, ezért kértük a tervezet módosítását” – idézte a közlemény Cseke Attilának, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjének a felsőházban elhangzott szavait.
„Teljesen abszurd, hogy Konstancához csatolják Székelyföld egy részét, még akkor is, ha csak egy vállalkozásokért és turizmusért felelős ügynökségről van szó. Elfogadhatatlan az az érv, hogy azokban a városokban jönnek létre a központok, ahol eddig is a legtöbb pályázatot kezelték, hiszen ezzel ahelyett, hogy egyenlő feltételeket teremtenének, még inkább hátrányba hozzák a többi megye vállalkozásait” – hangsúlyozta Tánczos Barna Hargita megyei szenátor, aki a vállalkozásügyi bizottságban sürgette a diszkriminatív rendelet módosítását.
Az RMDSZ szenátorai az átszervezésről szóló sürgősségi rendelet ellen szavaztak, amely azonban az RMDSZ módosításai nélkül kerül át a képviselőház asztalára. A tervezetről az alsóház dönt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!