A képviselőház kezében a székelyföldi kkv-k elszámolásának sorsa
Fotó: Pixabay
Akár 600 kilométert is kell utazniuk a székelyföldi vállalkozásoknak, hogy elszámolják támogatási költségeiket – erről döntött előbb a kormány, majd hétfőn a szenátus is jóváhagyta. Az RMDSZ ellenezte ezt, és kérte az abszurd rendelet módosítását – tájékoztatott szerdán a szövetség sajtóirodája
2024. április 03., 12:192024. április 03., 12:19
A Krónikához eljuttatott közlemény emlékeztet: a bukaresti kormány összevonta az országban működő kis- és közepes vállalkozásokért felelős ügynökségeket, valamint a turisztikai hivatalokat. Az átszervezés nyomán három kis- és közepes vállalkozásokért, valamint turizmusért felelős ügynökség jön létre, konstancai, brassói és ploiești-i székhellyel.
„Az ügynökségek összevonása csak látszólag tűnhet hatékonysági intézkedésnek, a kormány valójában többszáz kilométeres utakra kényszeríti a vállalkozókat, saját költségen. Marosvásárhelyről Konstancára 570 kilométert, Gyulafehérvárról 590 kilométert kell megtegyenek. Minden logikát nélkülöz, hogy Hargita, Maros és Fehér megyék ne a sokkal közelebbi brassói ügynökséghez tartozzanak. Ezek az ügynökségek a vállalkozásoknak szóló legfontosabb támogatási programokat koordinálják, de éppen a vállalkozásokat hozzák nehéz helyzetbe, ezért kértük a tervezet módosítását” – idézte a közlemény Cseke Attilának, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjének a felsőházban elhangzott szavait.
„Teljesen abszurd, hogy Konstancához csatolják Székelyföld egy részét, még akkor is, ha csak egy vállalkozásokért és turizmusért felelős ügynökségről van szó. Elfogadhatatlan az az érv, hogy azokban a városokban jönnek létre a központok, ahol eddig is a legtöbb pályázatot kezelték, hiszen ezzel ahelyett, hogy egyenlő feltételeket teremtenének, még inkább hátrányba hozzák a többi megye vállalkozásait” – hangsúlyozta Tánczos Barna Hargita megyei szenátor, aki a vállalkozásügyi bizottságban sürgette a diszkriminatív rendelet módosítását.
Az RMDSZ szenátorai az átszervezésről szóló sürgősségi rendelet ellen szavaztak, amely azonban az RMDSZ módosításai nélkül kerül át a képviselőház asztalára. A tervezetről az alsóház dönt.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.
Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.
Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Április végére a március végi 64,279 milliárd euróról 2,7 százalékkal 62,511 milliárd euróra csökkent a Román Nemzeti Bank (BNR) devizatartaléka.
Újabb magasfeszültségű távvezeték épül Románia és a Moldovai Köztársaság között, most amerikai finanszírozással.
Miután a kolozsvárit követően a brassói lakások is drágábbak lettek, mint a bukarestiek, két másik város is megelőzte a fővárost ebben a tekintetben. Bukarest így már csak az ötödik legdrágább város.
Az idei év első három hónapjában 25 300 vállalkozást töröltek a cégjegyzékből Romániában, 40,53 százalékkal többet, mint 2023 azonos időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
A GDP 52,4 százalékára nőtt februárban Románia államadóssága – közölte szerdán a bukaresti pénzügyminisztérium. Az ország adósságállománya 841,292 milliárd lejt tett ki.
szóljon hozzá!