Romániában nincs hagyománya a távmunkának: kevesen dolgoznak otthonról, pedig sok előnnyel járhat

Nem ördögtől való a távmunka. Ha az emberek időt nyernek, annak gazdasági értelemben is többletértéke van •  Fotó: Gábos Albin

Nem ördögtől való a távmunka. Ha az emberek időt nyernek, annak gazdasági értelemben is többletértéke van

Fotó: Gábos Albin

Romániában az uniós átlagnál sokkal alacsonyabb az otthonról dolgozók aránya, a lapunk által megszólaltatott szakértő szerint ennek a hátterében az áll, hogy nálunk nincs hagyománya a távmunkának, a munkaadónak és a munkavállalónak sincs rutinja benne, így a hozzáállásuk a világjárvány idején is sokkal konzervatívabb volt. Nálunk ugyanakkor még mindig sokan a távmunka hátrányait látják, holott számos előnye is van, többek között az, hogy időt lehet megspórolni azzal, ha az alkalmazottnak nem kell beutaznia a munkahelyére.

Bíró Blanka

2021. május 22., 09:492021. május 22., 09:49

2021. május 22., 09:552021. május 22., 09:55

Romániában az egyik legalacsonyabb az otthonról dolgozók aránya – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által minap nyilvánosságra hozott adatsorokból. A koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozások miatt rendkívülinek számító tavalyi évet górcső alá vevő statisztika szerint

az Európai Unió területén élő 15 és 64 év közötti munkavállalók 12,3 százaléka dolgozott 2020-ban rendszeresen távmunkában.

Az otthonról dolgozók aránya Bulgáriában (1,2 százalék), Romániában (2,5 százalék), Horvátországban (3,1 százalék) és Magyarországon (3,6 százalék) volt a legalacsonyabb. Eközben Finnországban a legmagasabb a rendszeresen otthonról dolgozók aránya, 25,1 százalék, majd Luxemburg (23,1 százalék) és Írország (21,5 százalék) következik.

A statisztikából ugyanakkor arra is fény derül, hogy az otthonról dolgozó nők aránya magasabb a férfiakénál, 13,2 százalék, szemben a 11,5 százalékkal. Életkor szerinti lebontásban a 15 és 24 év közötti munkavállalók mindössze 6,3 százaléka dolgozott távmunkában tavaly, a 25 és 49 év közöttiek körében 13 százalék, az 50 és 64 év közöttieknél pedig 12,4 százalék volt ez az arány.

Az Eurostat közleménye arra is ráirányítja a figyelmet, hogy az elmúlt egy évtizedben uniós viszonylatban konstans módon 5 százalék körül mozgott a huzamos ideig távmunkában dolgozók aránya.

A járvány kitörése, vagyis 2020 előtt a szabadfoglalkozásúak körében jelentősen magasabb volt az otthonról dolgozók aránya, mint az alkalmazottaknál, tavaly azonban csökkent ez a különbség.

Az alkalmazottak esetében a 2019-ben jegyzett 3,2 százalékról 10,8 százalékra, a szabadfoglalkozásúak esetében pedig 19,4 százalékról 22 százalékra nőtt a távmunkavállalók aránya.

A számokat nézve nem olyan rossz a helyzet

Idézet
Romániában az alkalmazottak 60 százaléka dolgozik a szolgáltatások terén, míg 40 százalék az iparban és a kereskedelemben, innen megközelítve a 2,5 százalékos arány nagyon alacsonynak tűnik. De alaposabban megvizsgálva kiderül, hogy azokban az ágazatokban, ahol ez megvalósulhatott, tulajdonképpen minden negyedik-ötödik ember távmunkában dolgozott”

– értékelte a statisztikai adatokat a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely közgazdász, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.

Rámutatott: a számokat lebontva kiderül, hogy a szolgáltatások közül nagyon magas arányt tesznek ki a különböző közszolgáltatások, melyeket az állami intézmények bocsátanak a lakosság rendelkezésére, az állami intézményekben pedig tipikusan nem működött a távmunka. Szintén idetartozik a vendéglátóipar, ahol nehezen megvalósítható a távmunka, a járvány alatt ugyanakkor az ágazatban dolgozók többsége kényszerszabadságon volt, vagy elveszítette az állását. Ebben a 60 százalékban van továbbá a mezőgazdaság is, ahol ugyan kevesen dolgoznak, de szintén kizárt a távmunka.

Az oktatás területén a pandémia alatt megvalósult a távmunka, ám a közgazdász szerint a pedagógusok valószínűleg nem szerepelnek az Eurostat által közölt 2,5 százalékban, hiszen ők már eleve többen vannak, mint 2,5 százalék.

„Valójában a romániai alkalmazottak mindössze 10–15 százaléka dolgozik olyan területen, ahol meg is valósulhat a távmunka, például a számítástechnika terén, innen nézve pedig azok közül, akik tényleg dolgozhatnak távmunkában, minden negyedik–ötödik alkalmazott ezt is teszi” – véli Rácz Béla Gergely.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

A közgazdász ugyanakkor arra is kitért, hogy a BBTE készített a témában egy nem reprezentatív felmérést, a vállalkozók visszajelzéseiből pedig az derült ki, hogy a távmunka számos hátrányát megtapasztalták, és várják, hogy az alkalmazottaik visszakerüljenek az irodákba. Azt kifogásolták, hogy távmunkában nehezebben ellenőrizhető, lassúbb a munkafolyamat, és a munkatársak között nem elég hatékony a csapatmunka.

Idézet
Valószínűleg a romániai vállalatok ebben a tekintetben konzervatívabbak, mint a nyugat-európaiak, ahol a távmunkának már korábban kialakult egyfajta kultúrája, tehát a lemaradásnak kulturális-szociológiai okai lehetnek”

– összegzett a közgazdász, hangsúlyozva Romániában nagymértékben a járványhelyzet kényszerítette ki a távmunkát. 

A home office-nak megvannak az előnyei

Rácz Béla Gergely úgy véli, a távmunkát több összefüggésben lehet vizsgálni, de általános gazdasági és közgazdasági vonatkozásban vitathatatlan előnyei vannak. Mint a közgazdász lapunknak kifejtette,

az emberek sok időt töltenek azzal, hogy beutaznak a munkahelyükre, majd onnan haza, ez különösen a forgalmas nagyvárosokra jellemző.

A távmunka előnye, hogy ezt az időt nem fecsérlik el, tölthetik munkával, ami a társadalomban, a gazdaságban értéket teremt, de tölthetik a családjukkal, a gyerekeikkel, ezáltal a gyerekeik lesznek fejlettebbek, értelmesebbek, szociálisabbak, amiből később szintén pénzben kifejezhető haszna lehet a társadalomnak. „Ha az emberek időt nyernek, annak gazdasági értelemben többletértéke van, pozitív nemzetgazdasági hatás származik belőle” – húzta alá a közgazdász.

Arra is kitért, hogy számtalan olyan tevékenység van, amely eddig is könnyedén működhetett volna online, ez csak azért nem történt meg, mert „nem voltak hozzá eszközeink vagy rutinunk”.

Idézet
A digitális eszközök működésével és működtetésével kapcsolatos megszerzett új tudásnak társadalmi értéke van, így amikor már nem kell az online térben maradni, akkor is érdemes a tevékenységek egy részét ott tartani, mert hatékonyabb”

– fogalmazta meg Rácz Béla Gergely. Példaként az egyetemi intézeti gyűléseket hozta fel, amelyeket egyszerűen le lehet bonyolítani online, hiszen nincs jelentősége a személyes jelenlétnek. „Az oktatást nem lehet sokáig jól csinálni online, de vannak olyan tevékenységek, amelyeket akkor is érdemes online folytatni, amikor már nem muszáj” – összegezte a szakértő.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 17., hétfő

A drágulások miatt nőni fog az infláció az előrejelzés szerint

A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 3,5 százalékról 3,8 százalékra módosította a 2025 végére vonatkozó inflációs előrejelzését.

A drágulások miatt nőni fog az infláció az előrejelzés szerint
2025. február 17., hétfő

Kolozsvárra költöztetik Magyarország legnagyobb kerámiagyárát

Magyarországi sajtóinformációk szerint Kolozsvárra költöztetik a burkolóanyagot gyártó Zalakerámia Zrt. romhányi gyárának gyártósorait, mert a tulajdonosok szerint Romániában kedvezőbb a vállalkozói környezet.

Kolozsvárra költöztetik Magyarország legnagyobb kerámiagyárát
2025. február 17., hétfő

Mugur Isărescu: idén csökkenő pályán marad az éves inflációs ráta

Az idei év folyamán csökkenő pályán marad az éves inflációs ráta, 2026-tól pedig az inflációs célsáv felső határának közelében stabilizálódik – jelentette ki hétfői tájékoztatóján Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke.

Mugur Isărescu: idén csökkenő pályán marad az éves inflációs ráta
2025. február 17., hétfő

Időre elkészül a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakasza a közlekedési államtitkár szerint

Az országos helyreállítási tervben (PNRR) foglalt határidőre, jövő év végére befejezi a román UMB cég a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakaszának megépítését – ígéri Ionel Scrioșteanu, a közlekedési minisztérium államtitkára.

Időre elkészül a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakasza a közlekedési államtitkár szerint
2025. február 17., hétfő

Meg vannak számlálva az OTP Bank Románia napjai: határidők, hasznos tanácsok

Az ügyfelek február 28-án 12.00 óráig bankolhatnak az OTP Bank Romániánál. A bankkártyák március 1-jén 21.30-ig használhatók – derül ki a Transilvania Bank kommunikációs osztálya által a Krónikához hétfőn eljuttatott közleményből.

Meg vannak számlálva az OTP Bank Románia napjai: határidők, hasznos tanácsok
2025. február 16., vasárnap

Rekordszámú partiumi gazda látogatta meg idén az AGROmashEXPO budapesti mezőgépkiállítást

A Partiumi Falugazdász Hálózat adatai szerint az észak-erdélyi gazdaszervezet szervezésében idén rekordszámú, mintegy 600 Szatmár, Bihar és Szilágy megyei gazdálkodó látogatta meg Magyarország legnagyobb agrárgép-kiállítását, az AGROmashEXPO rendezvényt.

Rekordszámú partiumi gazda látogatta meg idén az AGROmashEXPO budapesti mezőgépkiállítást
2025. február 14., péntek

Neptun Deep: Romániában használnák fel a kitermelt gáz nagy részét, de a magyarországi keresletre is számítanak

Az OMV Petrom azt tervezi, hogy a Fekete-tengerből kitermelt gáz egy részét Romániában fogja felhasználni, de a magyarországi keresletre is számítanak – derült ki a cég illetékeseinek beszámolójából.

Neptun Deep: Romániában használnák fel a kitermelt gáz nagy részét, de a magyarországi keresletre is számítanak
2025. február 14., péntek

A vártnál jóval gyengébben teljesített tavaly a román gazdaság

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett előzetes adatai szerint tavaly 0,9 százalékkal nőtt a román gazdaság.

A vártnál jóval gyengébben teljesített tavaly a román gazdaság
2025. február 14., péntek

Öt százalék alatt az inflációs ráta, a szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben

A decemberi 5,14 százalékról januárban 4,95 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Öt százalék alatt az inflációs ráta, a szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben
2025. február 13., csütörtök

Látványosan visszaestek a külföldi közvetlentőke-befektetések 2024-ben

A külföldi közvetlentőke-befektetések volumene tavaly Romániában 5,730 milliárd euróra csökkent az előző évi 6,748 milliárd euróról – számolt be csütörtökön a Román Nemzeti Bank.

Látványosan visszaestek a külföldi közvetlentőke-befektetések 2024-ben