Nem ördögtől való a távmunka. Ha az emberek időt nyernek, annak gazdasági értelemben is többletértéke van
Fotó: Gábos Albin
Romániában az uniós átlagnál sokkal alacsonyabb az otthonról dolgozók aránya, a lapunk által megszólaltatott szakértő szerint ennek a hátterében az áll, hogy nálunk nincs hagyománya a távmunkának, a munkaadónak és a munkavállalónak sincs rutinja benne, így a hozzáállásuk a világjárvány idején is sokkal konzervatívabb volt. Nálunk ugyanakkor még mindig sokan a távmunka hátrányait látják, holott számos előnye is van, többek között az, hogy időt lehet megspórolni azzal, ha az alkalmazottnak nem kell beutaznia a munkahelyére.
2021. május 22., 09:492021. május 22., 09:49
2021. május 22., 09:552021. május 22., 09:55
Romániában az egyik legalacsonyabb az otthonról dolgozók aránya – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által minap nyilvánosságra hozott adatsorokból. A koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozások miatt rendkívülinek számító tavalyi évet górcső alá vevő statisztika szerint
Az otthonról dolgozók aránya Bulgáriában (1,2 százalék), Romániában (2,5 százalék), Horvátországban (3,1 százalék) és Magyarországon (3,6 százalék) volt a legalacsonyabb. Eközben Finnországban a legmagasabb a rendszeresen otthonról dolgozók aránya, 25,1 százalék, majd Luxemburg (23,1 százalék) és Írország (21,5 százalék) következik.
A statisztikából ugyanakkor arra is fény derül, hogy az otthonról dolgozó nők aránya magasabb a férfiakénál, 13,2 százalék, szemben a 11,5 százalékkal. Életkor szerinti lebontásban a 15 és 24 év közötti munkavállalók mindössze 6,3 százaléka dolgozott távmunkában tavaly, a 25 és 49 év közöttiek körében 13 százalék, az 50 és 64 év közöttieknél pedig 12,4 százalék volt ez az arány.
Az Eurostat közleménye arra is ráirányítja a figyelmet, hogy az elmúlt egy évtizedben uniós viszonylatban konstans módon 5 százalék körül mozgott a huzamos ideig távmunkában dolgozók aránya.
Az alkalmazottak esetében a 2019-ben jegyzett 3,2 százalékról 10,8 százalékra, a szabadfoglalkozásúak esetében pedig 19,4 százalékról 22 százalékra nőtt a távmunkavállalók aránya.
– értékelte a statisztikai adatokat a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely közgazdász, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.
Rámutatott: a számokat lebontva kiderül, hogy a szolgáltatások közül nagyon magas arányt tesznek ki a különböző közszolgáltatások, melyeket az állami intézmények bocsátanak a lakosság rendelkezésére, az állami intézményekben pedig tipikusan nem működött a távmunka. Szintén idetartozik a vendéglátóipar, ahol nehezen megvalósítható a távmunka, a járvány alatt ugyanakkor az ágazatban dolgozók többsége kényszerszabadságon volt, vagy elveszítette az állását. Ebben a 60 százalékban van továbbá a mezőgazdaság is, ahol ugyan kevesen dolgoznak, de szintén kizárt a távmunka.
„Valójában a romániai alkalmazottak mindössze 10–15 százaléka dolgozik olyan területen, ahol meg is valósulhat a távmunka, például a számítástechnika terén, innen nézve pedig azok közül, akik tényleg dolgozhatnak távmunkában, minden negyedik–ötödik alkalmazott ezt is teszi” – véli Rácz Béla Gergely.
Fotó: Pixabay
A közgazdász ugyanakkor arra is kitért, hogy a BBTE készített a témában egy nem reprezentatív felmérést, a vállalkozók visszajelzéseiből pedig az derült ki, hogy a távmunka számos hátrányát megtapasztalták, és várják, hogy az alkalmazottaik visszakerüljenek az irodákba. Azt kifogásolták, hogy távmunkában nehezebben ellenőrizhető, lassúbb a munkafolyamat, és a munkatársak között nem elég hatékony a csapatmunka.
– összegzett a közgazdász, hangsúlyozva Romániában nagymértékben a járványhelyzet kényszerítette ki a távmunkát.
Rácz Béla Gergely úgy véli, a távmunkát több összefüggésben lehet vizsgálni, de általános gazdasági és közgazdasági vonatkozásban vitathatatlan előnyei vannak. Mint a közgazdász lapunknak kifejtette,
A távmunka előnye, hogy ezt az időt nem fecsérlik el, tölthetik munkával, ami a társadalomban, a gazdaságban értéket teremt, de tölthetik a családjukkal, a gyerekeikkel, ezáltal a gyerekeik lesznek fejlettebbek, értelmesebbek, szociálisabbak, amiből később szintén pénzben kifejezhető haszna lehet a társadalomnak. „Ha az emberek időt nyernek, annak gazdasági értelemben többletértéke van, pozitív nemzetgazdasági hatás származik belőle” – húzta alá a közgazdász.
Arra is kitért, hogy számtalan olyan tevékenység van, amely eddig is könnyedén működhetett volna online, ez csak azért nem történt meg, mert „nem voltak hozzá eszközeink vagy rutinunk”.
– fogalmazta meg Rácz Béla Gergely. Példaként az egyetemi intézeti gyűléseket hozta fel, amelyeket egyszerűen le lehet bonyolítani online, hiszen nincs jelentősége a személyes jelenlétnek. „Az oktatást nem lehet sokáig jól csinálni online, de vannak olyan tevékenységek, amelyeket akkor is érdemes online folytatni, amikor már nem muszáj” – összegezte a szakértő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Úgy tűnik, hogy a nyaralás során kipipálandó dolgok véget nem érő listáját felváltja a lehetséges élmények listája, ahol semmi sem kötelező, és minden saját tempóban történik.
A bejelentett adóemelésekkel kapcsolatos aggodalmainak adott hangot kedden a Concordia munkáltatói szövetség.
A Partiumi Falugazdász Hálózat 19 falugazdász segítségével tartja a kapcsolatot a partiumi megyék magyar gazdáival. Kovács Szabolcs István vidékfejlesztési szakemberrel, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetőjével beszélgettünk.
Fizetések szempontjából nagy aránytalanságok tapasztalhatóak Romániában: egyes ágazatokban a munkavállalók átlag nettó keresete eléri a 11 ezer lejt, más területeken pedig alig haladja meg a 3300 lejt.
A romániai lakosság gyakrabban jár étterembe, ám összességében jóval kevesebb pénzt hagy a vendéglőkben, mint a szomszédos európai országokban élők.
A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.
Bár a közgazdászok szerint a lej még mindig kissé túlértékelt, az ING Bank elemzői úgy vélik, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) rövid távon ismét 5 lej/euró alá engedheti a román fizetőeszköz árfolyamát.
Idén nyáron nem emelkedik az általános áfakulcs – jelentette ki szombati sajtótájékoztatóján a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Legkésőbb hétfő reggelre elkészül a deficitcsökkentő intézkedéscsomag végleges változata Dragoș Anastasiu elnöki tanácsadó szerint.
Az uniós alapokhoz való hozzáférésének felfüggesztését kockáztatja Románia, ha október 15-ig nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési hiány csökkentésére – jelentette ki pénteken Alin Andrieș pénzügyi államtitkár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!