Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
A tavaly az Európai Unió országaiban élő 15 és 29 év közötti fiatalok 11,7 százaléka nem dolgozott, nem is tanult vagy vett részt valamilyen képzésben; ezeknek a fiataloknak az aránya Hollandiában volt a legkisebb, 4,2 százalék, és Romániában a legnagyobb, 19,8 százalék – közölte pénteken az Eurostat.
2023. május 26., 19:472023. május 26., 19:47
Az Agerpres hírügynökség által idézett adatsorok szerint az elmúlt évben az uniós tagállamok egyharmadában sikerült a 2030-ra kitűzött 9 százalékos határ alá szorítani a nem foglalkoztatott, ugyanakkor oktatásban és képzésben sem részesülő (angolul: not in employment, education or training – NEET) fiatalok arányát. Hollandiában 4,2 százalék, Svédországban 5,7, Máltán 7,2, Luxemburgban 7,4, Dániában 7,9, Portugáliában 8,4, Szlovéniában 8,5, Németországban 8,6, Írországban 8,7 százalék volt ez az arány.
A legtöbb tagállamban eltérések vannak a NEET-férfiak és -nők aránya között:
Mindkét nem esetében Hollandiában a legalacsonyabb az arány: a férfiak körében 3,8, a nőknél 4,6 százalék. Ezzel szemben a legnagyobb arányt a nem foglalkoztatott és nem is tanuló fiatal férfiaknál Olaszországban jegyezték (17,7 százalék), a nőknél pedig Romániában (25,4 százalék).
Évtizedes viszonylatban a legjelentősebb csökkenést Írországban (mínusz 12,9 százalékpont), Görögországban (mínusz 11,4 százalékpont), Bulgáriában (mínusz 9,6 százalékpont) és Spanyolországban (mínusz 9,5 százalékpont) jegyezték.
Két uniós tagállamban nőtt az arány tavaly 2012-höz viszonyítva: Ausztriában 0,9, Romániában pedig 0,5 százalékponttal.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 23 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2021-ben, szemben a 6,1 százalékos európai uniós átlaggal – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat kedden közzétett adataiból.
Tavaly decemberben 0,2 százalékponttal 5,6 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta a novemberihez képest Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Csak az ország északi felében az év első hat hónapjában 8,5 millió lej értékben loptak áramot és gázt – közölte a Delgaz Grid szolgáltató.
Románia nem tud befejezni a megszabott határidőig a helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt mintegy 6,3 milliárd euró értékű projekteket – jelentette ki kedden Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.
A fejlesztési minisztérium alárendeltségébe tartozó minden intézmény esetében felülvizsgálták a vezetők fizetését és az igazgatótanácsok tagjainak tiszteletdíját – és ahol szükséges volt, módosították azokat – tájékoztatott kedden az RMDSZ sajtóirodája.
Előbb-utóbb bevezetik a progresszív adót Romániában – vélekedik Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Az új adótörvénykönyv a magánnyugdíjakra is kiveti az egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetésének kötelezettségét, ami a haszonélvezők adóterhének megduplázódásához vezethet.
Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség hétfőn felkérte a többi szakszervezetet, hogy csatlakozzanak a parlamentnél délutánra meghirdetett felvonulásukhoz.
Az előrejelzések szerint Románia államadóssága az idei év végére eléri a GDP 60 százalékát – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az adósság elmúlt öt évben 20 százalékkal, 570 milliárdról több mint 1,1 milliárd lejre nőtt.
A nyaralások a hackerek kedvenc célpontjává váltak: rengeteg online csalás tapasztalható a foglalások terén.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
szóljon hozzá!