Nő a fizetés, mennek a multik? A román közlekedési miniszter szerint meglepő hatással bírna, ha Romániában bővülne a sztrádahálózat
Megerősítette szombaton Eugen Teodorovici pénzügyminiszter, hogy a tervekkel ellentétben a román kormány nem a Világbank együttműködésével és támogatásával kívánja megépíteni a Brassót Comarnic-kal összekötő autópályát.
2018. június 16., 21:442018. június 16., 21:44
2018. június 16., 21:452018. június 16., 21:45
Teodorovici úgy vélekedett, egy infrastrukturális projektben nem a finanszírozó fél kiléte a fontos, hanem az, hogy megvalósuljon a terv. „A közlekedési minisztériumban találtak egy megoldást, amelynek köszönhetően gyorsabban megépülhet a sztráda Brassó és Comarnic között” – jelentette ki a pénzügyi tárca vezetője.
De a közlekedési miniszternek nem ez volt az egyetlen meglepő kijelentése a parlamenti képviselőkkel csütörtökön Szinaján folytatott munkamegbeszélésen. Lucian Șova azt állította, ha Romániában nagy ütemben bővülne a sztrádahálózat, akkor emelkednének a fizetések, emiatt pedig a multinacionális társaságok elhagynák az országot, és oda mennének, ahol nincsenek autópályák, ugyanakkor alacsonyak a bérek. A miniszter azt is megemlítette, hogy miközben a nyugat-európai országokban kiépültek az autópályák, a multikat az alacsony fizetések vonzotta Romániába.
Kijelentéseiért máris sokan bírálják a közlekedési minisztert. Benedek Zakariás RMDSZ-es parlamenti képviselő döbbenetesnek nevezte Lucian Șova eszmefuttatását. Az alsóház szállításügyért és infrastruktúráért felelős szakbizottságának tagja úgy vélte, a miniszter állítását sem a magyarországi, sem pedig a nyugat-európai példák nem ezt bizonyítják, hanem éppen ennek az ellenkezőjét.
Különben tavaly Mihai Tudose volt miniszterelnök beszélt arról a Világbank bukaresti delegációjával folytatott megbeszélése után, hogy kérésére a pénzintézet projektmenedzselést nyújt kormányának a romániai sztrádakivitelezéshez. A Romániában előzmény nélküli projektmenedzselési konstrukcióban elsőként a Brassó és Comarnic közötti, Erdély és Bukarest gyors közúti összeköttetését megteremtő sztráda megépítésének fogtak volna neki, amellyel ígéretei ellenére eddig valamennyi román kormány kudarcot vallott.
Miközben a közel hatvan kilométeres, a Déli-Kárpátokat átszelő sztrádaszakasz stratégiai jelentőséggel bír, hiszen tehermentesítené a rendkívül zsúfolt Prahova-völgyét, a bukaresti hatóságok két évvel ezelőtt azért mondtak le a francia Vinci, az osztrák Strabag és a görög Aktor által létrehozott konzorciummal kis híján nyélbe ütött koncessziós szerződésről, mert ez alapján a román államnak harminc év alatt összesen 8,4 milliárd eurót kellett volna fizetnie.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás