Lényegesen nagyobb gazdasági növekedést vár Brüsszel Romániában a korábban előrejelzettnél, azonban az államháztartási hiány jövőre várhatóan meghaladja az Európai Bizottság által megengedett 3 százalékos határt.
2017. november 09., 22:082017. november 09., 22:08
2017. november 09., 22:092017. november 09., 22:09
Felfele módosította az Európai Bizottság (EB) őszi prognózisában Románia 2017-es és 2018-as gazdasági növekedési kilátásait. Ennek megfelelően idén a korábban előrejelzett 4,3 százalék helyett 5,7 százalékos gyarapodást várnak, jövőre pedig a bővülés üteme a tavaszi prognózisban várt 3,7 százalék helyett elérheti a 4,4 százalékot.
A brüsszeli testület csütörtökön közzétett jelentése szerint arra számít, hogy az idei év végére 5,7 százalékkal nő a román össztermék (GDP), jövőre azonban a bővülés üteme 4,4 százalékra, 2019-ben pedig 4,1 százalékra lassul. A tavaszi előrejelzésben erre az évre még 4,3 százalékos, jövőre pedig 3,7 százalékos gyarapodást vetítettek előre.
„A GDP reális növekedése 2017-ben felgyorsult, főként a fogyasztás támogatta. A gyarapodás lassulni fog, de képességen felüli lesz. Az előrejelzések szerint a magánfogyasztás 2018-ban lelassul, mivel a növekvő infláció ki fog hatni a rendelkezésre álló összegekre, de a várakozások szerint a növekedés fő felhajtóereje marad. Ugyanakkor várhatóan felpörögnek a beruházások is, miután újraindulnak az európai uniós forrásokból finanszírozott projektek” – áll az Európai Bizottság jelentésében.
„A deficit a közszféra egységes bérezési törvényébe foglalt fizetésemelései miatt fog nőni. Az erős gazdasági növekedés ellenére az államadósság értéke a 2016-os 37,6 százalékról 2019-ben eléri majd a GDP 40,5 százalékát” – kongatja meg a vészharangot az őszi prognózis.
A dokumentum ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelentés közzétételének időpontjában még nem volt ismert a 2018-as évi állami költségvetés, mint ahogy azt sem lehetett pontosan tudni, hogyan ültetik gyakorlatba a korábban bejelentett intézkedéseket, amelyek pozitív vagy negatív befolyással bírnak a jövő évre vonatkozó előrejelzésre. Ez főként a társadalombiztosítási hozzájárulások és a magánszemélyek jövedelemadója kapcsán tervezett módosításokra érvényes.
„A román jegybank monetáris politikájának lehetséges szigorítása, válaszképpen az inflációs nyomásra, kihathat a magánbefektetésekre és az exportokra. Negatívan befolyásolhatja a beruházásokat az is, ha a kormány tovább csökkenti az állami befektetéseket, hogy tartani tudja a költségvetési célokat. A munkaerővel járó költségvetések növekedése pedig kihathat az exporttevékenységre, miután a béremelés meghaladja a termelékenység növekedésének ütemét” – hangsúlyozza az Európai Bizottság.
Pierre Moscovici, az EB gazdasági és pénzügyi biztosa egyébként csütörtökön Brüsszelben közölte: az öt évig tartó mérsékelt fellendülést követően az európai gazdaság növekedése felgyorsult, több az új munkahely, növekszik a beruházási kedv és erősödik az államháztartás. A bizottság őszi gazdasági előrejelzését ismertetve rámutatott, a dokumentum szerint az európai gazdaság a vártnál jobban teljesít az idén, a magánfogyasztás, a világszerte erősödő növekedés és a csökkenő munkanélküliség kedvező hatásainak köszönhetően.
„A gazdaság valamennyi uniós tagállamban bővül, és a tagállami munkaerőpiacokon is javulás mutatkozik. A bérek növekedési üteme ugyanakkor visszafogott és kihívást jelent a magas adósságszint is” – idézte a biztost az MTI. Moscovici kiemelte, az Európai Bizottság őszi előrejelzése szerint folytatódni fog a növekedés az euróövezetben és az Európai Unió (EU) egészében is. 2018-ban várhatóan 2,1 százalékos lehet a növekedés a tavaszi előrejelzésben jelzett 1,9 százalék helyett. 2019-ben pedig 1,9 százalékos növekedést várnak.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
szóljon hozzá!