A külföldi pénznemben meghatározott hitelszerződések esetén a pénzügyi intézménynek átfogó tájékoztatást kell nyújtana a kölcsönfelvevő számára ahhoz, hogy ez utóbbi tájékozott és megalapozott döntést hozhasson – közölte szerdán az Európai Unió Bírósága.
2017. szeptember 20., 12:292017. szeptember 20., 12:29
A luxembourgi székhelyű bíróság ítéletének indoklásában aláhúzta, hogy a hitelt nyújtó banknak vagy szolgáltatónak az érintett ügyfél rendelkezésére kell bocsátania az ahhoz szükséges valamennyi lényeges információt, hogy a hitel felvevője felmérhesse valamennyi feltétel pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt gazdasági következményeit.
Az ügy előzménye, hogy több román magánszemély román lejben kapott jövedelme ellenére svájci frank alapú hitelszerződéseket kötött egy román bankkal ingatlanvásárlás, más hitelek refinanszírozása, illetve személyes igények kielégítése céljából. A svájci frank árfolyama a hitelfelvevők hátrányára jelentősen megváltozott, akik a román bíróságokhoz fordultak.
Az uniós bíróság arra emlékeztetett, hogy a szerződési feltétel világos és érthető megfogalmazására vonatkozó követelményként előírja, hogy a szerződés átláthatóan tüntesse fel a hitel meghatározott pénznemben történő visszafizetésének kötelezettségét és annak kiszámítását az árfolyam alakulásának függvényében azért, hogy a hitelfelvevő pontos és érthető szempontok alapján értékelhesse a számára ebből eredő gazdasági következményeket.
A bíróság aláhúzta, a pénzügyi intézményeknek elegendő tájékoztatást kell nyújtaniuk a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. A tájékoztatásnak nem csupán a kölcsön pénzneme fel- vagy leértékelődésének lehetőségére kell kiterjednie, hanem azokra a hatásokra is, amelyeket az árfolyam ingadozása és a pénznem kamatlábának emelkedése a törlesztőrészletekre gyakorolhat.
A hitelfelvevőnek ezek mellett világos tájékoztatást kell kapnia arról is, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés aláírásával olyan árfolyamkockázatot vállal, amely gazdaságilag nehezen viselhetővé válhat, amennyiben az a pénznem, amelyben jövedelmét kapja, leértékelődik. „Másrészt a banknak fel kell hívnia a figyelmet az átváltási árfolyam lehetséges változásaira és a devizában felvett kölcsönnel összefüggő kockázatokra, különösen, ha a kölcsönfelvevő nem ebben a külföldi pénznemben kapja a jövedelmét” – húzta alá ítéletében az uniós bíróság.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
szóljon hozzá!