A külföldi pénznemben meghatározott hitelszerződések esetén a pénzügyi intézménynek átfogó tájékoztatást kell nyújtana a kölcsönfelvevő számára ahhoz, hogy ez utóbbi tájékozott és megalapozott döntést hozhasson – közölte szerdán az Európai Unió Bírósága.
2017. szeptember 20., 12:292017. szeptember 20., 12:29
A luxembourgi székhelyű bíróság ítéletének indoklásában aláhúzta, hogy a hitelt nyújtó banknak vagy szolgáltatónak az érintett ügyfél rendelkezésére kell bocsátania az ahhoz szükséges valamennyi lényeges információt, hogy a hitel felvevője felmérhesse valamennyi feltétel pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt gazdasági következményeit.
Az ügy előzménye, hogy több román magánszemély román lejben kapott jövedelme ellenére svájci frank alapú hitelszerződéseket kötött egy román bankkal ingatlanvásárlás, más hitelek refinanszírozása, illetve személyes igények kielégítése céljából. A svájci frank árfolyama a hitelfelvevők hátrányára jelentősen megváltozott, akik a román bíróságokhoz fordultak.
Az uniós bíróság arra emlékeztetett, hogy a szerződési feltétel világos és érthető megfogalmazására vonatkozó követelményként előírja, hogy a szerződés átláthatóan tüntesse fel a hitel meghatározott pénznemben történő visszafizetésének kötelezettségét és annak kiszámítását az árfolyam alakulásának függvényében azért, hogy a hitelfelvevő pontos és érthető szempontok alapján értékelhesse a számára ebből eredő gazdasági következményeket.
A bíróság aláhúzta, a pénzügyi intézményeknek elegendő tájékoztatást kell nyújtaniuk a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. A tájékoztatásnak nem csupán a kölcsön pénzneme fel- vagy leértékelődésének lehetőségére kell kiterjednie, hanem azokra a hatásokra is, amelyeket az árfolyam ingadozása és a pénznem kamatlábának emelkedése a törlesztőrészletekre gyakorolhat.
A hitelfelvevőnek ezek mellett világos tájékoztatást kell kapnia arról is, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés aláírásával olyan árfolyamkockázatot vállal, amely gazdaságilag nehezen viselhetővé válhat, amennyiben az a pénznem, amelyben jövedelmét kapja, leértékelődik. „Másrészt a banknak fel kell hívnia a figyelmet az átváltási árfolyam lehetséges változásaira és a devizában felvett kölcsönnel összefüggő kockázatokra, különösen, ha a kölcsönfelvevő nem ebben a külföldi pénznemben kapja a jövedelmét” – húzta alá ítéletében az uniós bíróság.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
szóljon hozzá!