Nem jött be a reklámkampány. Nem indítja el Nagyváradról Milánóba és Barcelonába tartó járatait a Tarom
Fotó: Facebook/Aeroportul International Oradea
Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere újfent arra kéri a Bihar megyei közgyűlést, hogy a városnak is lehessen beleszólása a nemzetközi repülőtér üzemeltetésébe, miután a néhány éve felújított légikikötőben továbbra sem lesznek menetrend szerinti nemzetközi járatok.
2019. március 05., 11:542019. március 05., 11:54
2019. március 05., 12:072019. március 05., 12:07
Érdeklődés hiányára hivatkozva törölte a tavaszi indulással Nagyváradról meghirdetett barcelonai és milánói járatait a Tarom állami légitársaság – ezzel pedig a légikikötő továbbra is csak a nevében marad nemzetközi. Mint ismeretes,
A térség lakói így nagy örömmel fogadták a Ryanair ír fapados légitársaságot, amely több külföldi járattal robbant be a piacra, ám hiába volt nagy az érdeklődés, 2018-ban bejelentette, kivonulnak a váradi piacról. Bár ezt követően a román tulajdonban levő Blue Air diszkont-légitársaság ígéretet tett, hogy pótolja a kiesett járatokat, erre a mai napig nem került sor. Az állami légitársaság aztán a tavalyi év második felében bejelentette ezt a két célpontot, és továbbiakat is kilátásba helyezett, ám a bejelentés szerint az intenzív reklámhadjárat ellenére sem sikerült ezeket nyereségessé tenni.
Mint Simon Adrian, a váradi repteret fenntartó Bihar Megyei Tanács szóvivője a Bihari Naplónak elmondta,
ilyen körülmények között pedig nem kifizetődő üzemeltetni ezeket a járatokat.
Simon Adrian kifejtette, hogy a Tarom nem fapados szolgáltatásokkal jött Nagyváradra, ennek ellenére az áraik romániai viszonylatban közepesek lettek volna, azaz sem túl olcsók, sem túl drágák. A tapasztalatok viszont ezúttal is megmutatták azt, hogy a nagyváradi és a Bihar megyei utazóközönség nagyon érzékeny az árakra, és akár öt-tíz eurós árkülönbség esetén is képes inkább a debreceni vagy a kolozsvári repteret választani a váradi helyett. Simon Adrian hozzátette, hogy a megyei tanács tárgyalásokat folytat más légitársaságokkal, de konkrét információkat nem szolgáltatott arról, hogy mely légitársaságokkal, illetve milyen úti célokról tárgyalnak.
Az viszont már biztos, hogy
Ilie Bolojan polgármester pedig hétfőn – az Ebihoreanul.ro portál beszámolója szerint – durván kifakadt a megyei önkormányzat és a reptér vezetői ellen, „igazi szakemberek” alkalmazását kérte. Az elöljáró megismételte korábbi kérését, miszerint a várost is vonják be a légikikötő üzemeltetésébe. „Ez a helyzet biztosan kihat a város és a megye fejlődésére. Ha nem vagy összeköttetésben, lemaradsz” – szögezte le Ilie Bolojan.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
szóljon hozzá!