Ha bevezetik, minden egyes bankkártyás fizetés esetén tranzakciós illetéket vonnának le a pénzünkből
Fotó: Transferwise.com
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre. A román liberálisok (PNL) szerint a tranzakciós díj ötlete az RMDSZ-től származik, a szövetség szűkszavúan cáfol, de érdemben nem kommentálja az ügyet.
2025. június 09., 15:592025. június 09., 15:59
2025. június 09., 16:122025. június 09., 16:12
Számtalan bírálat övezi azt a pénzügyi tranzakciós illetéket, amely szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között. Mint arról beszámoltunk, az Európai Unióban kiugróan magas, tavaly 9,3 százalékos deficit lefaragása érdekében intézkedések között egyaránt terítékre került adóemelési, valamint az állami költségek visszaszorításáról szóló javaslat. Bukaresti sajtóinformációk szerint felmerült többek között, hogy vessenek ki pénzügyi tranzakciós díjat is.
Mindez azt jelentené, hogy bizonyos illetéket (egyes értesülések szerint tranzakciónként 1 és 3 lej közötti összeget) kellene fizetnünk az államnak, amikor bankkártyával fizetünk az áruházban vagy online vásárláskor, ha készpénzt veszünk fel a bankautomatából vagy ha pénzt utalunk egy másik bankszámlára. Alexandru Nazare, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökhelyettese már a hétvégén bírálta a javaslatot, értetlenségének adva hangot amiatt, miért ültetne gyakorlatba Románia egy, a kilencvenes évek elején a latin-amerikai országokban alkalmazott pénzügyi modellt. Ennél is hevesebben támadta a tervezett díjat Eugen Rădulescu, a BNR elnökének tanácsadója, aki szerint hasonló megoldásokkal Románia az államcsődbe jutott Venezuela sorsára juthat.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
„Ez egy aberráció, abszurd lépés lenne, ilyesmit Venezuelában alkalmaztak. Aki ilyet javasol, semmit nem ért a piacgazdaságból, azt képzeli, hogy majd hullani fog a pénz odafentről” – nyilatkozta a Digi24 hírtelevíziónak Rădulescu. Szerinte Románia legnagyobb pénzügyi problémáját az okozza, hogy az adóhatóság (ANAF) teljesen átpolitizált, és nem képes behajtani az állam jövedelmeket, vagyis az adókat és illetékeket.
„Románia évente 9 milliárd eurót veszít emiatt, és mi eközben azon ötletelünk, hogy milyen új adók kivetésével növeljük a költségvetési bevételeket. Holott meg kellene állítani ezt a rablást” – fogalmazott keményen Eugen Rădulescu. Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti képviselője ugyancsak a Digi24 hírcsatornának nyilatkozva azt állította, hogy a tranzakciós illeték kivetésének ötlete az RMDSZ-től származik. A Krónika ennek kapcsán megkérdezte Csoma Botondot, az RMDSZ szóvivőjét, hogy igaz-e Muraru állítása, illetve a szövetség támogat-e egy ilyen díj gyakorlatba ültetését. A parlamenti képviselő lapunkkal annyit közölt: nem kívánják kommentálni a tervezett intézkedéseket.
A Digi24 ugyanakkor idézte az RMDSZ-nek a témában a hírcsatornához eljuttatott állásfoglalását, miszerint a tranzakciós illeték kivetésének ötlete „több politikai alakulattól származik”. Az RMDSZ hozzáteszi ugyanakkor, hogy valamennyi, a deficit csökkentésére hivatott lépés egyelőre csak javaslat formájában merült fel, és a koalícióra készülő pártok vezetői még nem döntöttek a konkrétumokról.
A lakosság és a vállalkozások jövedelmének megkurtításán túlmenően visszavetné a Romániában nehézkesen megvalósított digitalizációt, és bátorítaná a készpénzhasználatot, hiszen senkinek nem állna érdekében digitális fizetési formát választani, ez ugyanis minden alkalommal pénzébe kerülne az elektronikus tranzakciót végrehajtó polgárnak, cégnek, intézménynek. Egy ilyen illeték esetén ismét hatalmas sorok keletkezhetnek a különböző hivatalok, intézmények, szolgáltatók székhelye előtt, hiszen az emberek az online fizetési forma helyett a készpénzhasználatot választanák például a számlák kifizetésekor.
Mint arról beszámoltunk, hétfőn délután újabb konzultációt folytat Nicuşor Dan államfő a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ, valamint a nem magyar nemzeti kisebbségek frakciója vezetőivel. Az elnök vasárnap úgy nyilatkozott, hogy az egyeztetés nyomán már körvonalazódhat egy „vázlat” a kormányprogramról és a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről. „Várják meg, hogy ismertessük a teljes intézkedéscsomagot. Az eddig nyilvánosságot kapott javaslatok mindössze forgatókönyvek, semmi sem végleges” – jelentette ki az államelnök. Dan „lehetségesnek” nevezte, hogy egy héten belül ismert legyen a miniszterelnök-jelölt kiléte, továbbá hogy tíz napon belül beiktassák a parlamentben az új kormányt.
Az új kormány megalakításáról szóló tárgyalások egyelőre még zajlanak, de akár már hétfőn elkészülhet a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedések első „vázlata” – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
A körvonalazódó intézkedések keretében a jelenlegi 10-ről 16 százalékra nőne az osztalékadó, 16-ról pedig 19 százalékra a társasági adókulcs. Várható a jövedéki adó emelése, bizonyos illetményhatár fölött 10 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulásra köteleznék a nyugdíjasokat és a volt politikai foglyok hozzátartozóit, továbbá többletadót vetnének ki a 10 000 lej fölötti jövedelmekre. Intézmények, hivatalok és ügynökségek összevonása és megszüntetése révén 20 százalékkal csökkenhet az államapparátus.
Emellett állami vállalatok magánosítása és tőzsdére vitele útján is növelnék a költségvetési bevételeket, képbe került többek között a Hidroelectrica energetikai társaság, a Romgaz földgázkitermelő cég, a Nuclearelectrica atomenergetikai vállalat, a konstancai kikötő és a Salrom sóipari vállalat privatizációja. Megemelkednek az útdíjak, adót vethetnek ki a Facebookról, Google-ról, Tiktokról, továbbá a kriptovalutákkal való kereskedésből származó jövedelemre, ugyanakkor megszüntethetik vagy alaposan lefaraghatják a közalkalmazottak bérpótlékainak egy részét.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Nicușor Dan államfő kihirdette az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagról szóló törvényt.
Felvásárolta a kolozsvári EnergoBitet a francia energetikai nagyvállalat, a Vinci – adta hírül az Economica.net gazdasági portál a cég közleménye alapján.
A kormány elfogadta a fejlesztési minisztérium javaslatát, amelynek értelmében augusztus 1-jétől megszűnik az ülésjáradék a területi közrendi hatóság (ATOP) tagjai számára – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ sajtóirodája.
Jelentősen csökkent júniusban a román gazdasággal szembeni bizalom indexe, a mutató jelenlegi szintje a recesszió kockázatát jelzi – közölte csütörtökön a pénzügyi elemzőket tömörítő CFA Románia Egyesület.
Az S&P Global nemzetközi hitelminősítő szerdán megerősítette Románia BBB-/A-3 szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, és a hozzá rendelt negatív kilátás is maradt.
Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes szerda este a B1 televízióban nyilvánosan bírálta a CFR személyszállító ágazata vezérigazgatójának, Traian Preoteasának a közelmúltban tett kijelentéseit a havi 11 ezer eurót meghaladó jövedelméről.
Új időszámítást jelent a romániai idegenforgalomban, hogy a kormány idén módosította a közalkalmazottak üdülési csekkjeire vonatkozó rendelkezést, és nem jár automatikusan mindenkinek az összeg.
Elkezdődhet az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya Bisztraterebes és Bihar közötti szakaszának építése, miután a közúti beruházásokért felelős társaság szerdán kiadta az engedélyt a munkálatok elindítására.
Idén júniusban 4 693 581 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4132-vel többet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2766 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerdán közzétett adataiból.
Az APIA igazolásokat állít ki az állattartó gazdálkodóknak, akik banki hiteleket szeretnének igénybe venni a folyó tevékenységeik finanszírozására.
szóljon hozzá!