Javában tart a szalmásgabona betakarítása. Idén Romániában tízmillió tonnás rekordtermés várható
Fotó: MTI
Romániában tízmillió tonnás rekord búzatermés várható idén, amivel az ország az Európai Unió egyik legfontosabb gabonatermesztő államává válik; a nyomott felvásárlási árak miatt a hazai gazdák azonban nem könyvelnek el jelentős profitot. A szintén rekordtermésre számító többi kelet-európai országok mezőgazdasági miniszterei Varsóban arról állapodtak meg, hogy továbbra is korlátozzák az EU-ba irányuló ukrán gabonaexportot.
2023. július 24., 18:392023. július 24., 18:39
2023. július 25., 09:492023. július 25., 09:49
Meglódult a gabona világpiaci ára a múlt heti moszkvai bejelentésre, miszerint Oroszország az ukrajnai kikötőkbe érkező hajókat potenciálisan fegyverszállító járműnek tekinti. Miután egyértelművé vált, hogy Oroszország szerepvállalása nélkül tengeri úton kivitelezhetetlen az ukrán gabonaexport, az is nyilvánvaló lett, hogy szárazföldi szállításban jelentősen visszaesik az ukrán gabonakivitel. A hajók rakományához képest a kamionokban és vasúti kocsikban szállított gabonából nem csak jóval kevesebb jut ki az országból, hanem a szállítás is jóval többe kerül.
A belföldi árakat leverő olcsó és gyenge minőségű ukrajnai gabona ellen tiltakozó lengyel, szlovák, magyar, román és bolgár gazdák nyomására a tranzitforgalomban újrainduló szárazföldi ukrán gabonaexport az eddiginél is nagyobb ellenállásba fog ütközni.
A globális éhínséget vizionáló ukrajnai politikusi megnyilatkozásokkal szemben érdemes számba venni a jövő aratásig prognosztizált nemzetközi búzaexport becsült adatait az Egyesült Államok földművelésügyi minisztériumának (USDA) előrejelzései alapján.
Ebből Argentína 12 millió, Ausztrália 21,5, az EU 27 tagállama 38,50, Kanada 26,50, Oroszország 47,50, az Egyesült Államok 19,73, míg Ukrajna 10,5 millió tonna búzaexporttal részesedik. A legnagyobb búzaimportőr Észak-Afrika 31,40 millió tonnával, amelyet Délkelet-Ázsia követ 26, míg a Közel-Kelet évi 23 millió tonna gabonát importál. E röpke felsorolásból is kitűnik, hogy a várható 10 millió tonnás ukrán gabonaexport jelentős mennyiség, de krízishelyzetben egy része más országok termeléséből is pótolható.
Amit jól mutat a gabonaárak alakulása. Az ukrajnai kikötők oroszországi bombázásának és a gabonaexport tengeri leállásának hírére az elmúlt héten pár százalékkal emelkedtek a gabonaárak, a hét elejére azonban ismét visszaestek. Jelenleg tonnánként 260 euró körüli nemzetközi tőzsdei lekötésekről beszélhetünk, míg a termelőknek kifizetett gabonaár ennél jóval alacsonyabb.
Romániában idén kalászosokból – elsősorban búzából – rekordtermés várható. A bukaresti mezőgazdasági minisztérium becslése alapján a termelők mintegy 10 millió tonna gabonát takarítanak be idén nyáron, amely az elmúlt évtized legnagyobb hozamának számít, és közelít a Románia történetében betakarított abszolút rekodnak számító, 11 millió tonnás kenyérgabona-terméshez.
A kedvező tavaszi, nyár eleji esős időjárásnak köszönhetően a megfelelő agrotechnikával kezelt búzatáblákon Dél-Romániában nem ritka a tíz tonnás hektárátlag sem, ami az eddigi országos 5 tonnás átlagnak a duplája. Erdélyben valamivel kisebb hozamokat jegyeznek, de a sokévi átlagot meghaladó hektárátlagokról számolnak be a partiumi, bánsági és közép-erdélyi gabonatermesztő farmerek is. A mezőgazdasági szakemberek szerint az utóbbi évtizedben sokat javult a romániai gabonatermesztés helyzete, így az ország az Európai Unió egyik legfontosabb gabonatermesztő államává nőtte ki magát.
Nagy István magyar agrárminiszter bejelentése szerint az előző évekhez képest Magyarországon is jelentősen növekedett az őszi búza termőterülete, idén 5,5 millió tonna körüli termés várható.
Nem véletlen, hogy ismét vihart kavar az ukrajnai gabona importjának ügye. A mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek tisztában vannak azzal, hogy amennyiben az Európai Unió ismét felemeli az ukrán gabonaexport fölötti korlátozásokat, az elsődleges célpont az Ukrajnával határos országok belső piacai lesznek. Ezzel minden kelet-európai ország gazdaérdekvédelme tisztában van, ezért
Július 19-én Varsóban találkozott Bulgária, Románia, Magyarország, Szlovákia és Lengyelország mezőgazdasági minisztere, hogy megvitassák az Ukrajnából érkező gabonaimportra szeptemberig bevezetett uniós tilalom meghosszabbítását. Az öt kelet-európai ország mezőgazdasági tárcavezetője egyetértett abban, hogy országaik mezőgazdasági és élelmiszeripari piacának védelme érdekében elengedhehetlen az ukrán búza, kukorica, repce és napraforgó importjának további tilalma. A találkozón született közös nyilatkozatban Brüsszel tudomására hozták a legjelentősebb gabonatermesztő kelet-európai országok egységes álláspontját.
Zelenszkij: elfogadhatatlan az ukrán gabonaimport tilalmának meghosszabbítása
Elfogadhatatlan lenne Ukrajna számára, ha szeptember 15. után is meghosszabbítanák az ukrán gabona behozatalára vonatkozó európai uniós tilalmat – szögezte le Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a Telegram közösségi oldalon közzétett bejegyzésében. Hangsúlyozta egyúttal: Ukrajna „hisz az Európai Bizottsággal kötött megállapodásokban”, de – mint írta – felkészül az ukrán gabonaexporttal kapcsolatos minden fejleményre.
„Álláspontunk egyértelmű: a szárazföldi export blokkolása szeptember 15. után, amikor a vonatkozó korlátozások megszűnnek, semmilyen formában sem fogadható el. Minden érdeklődővel tartjuk a kapcsolatot, hogy mindenki számára megfelelő megoldást találjunk” – tette hozzá az államfő. Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia közösen fordult az EU-hoz azzal a kéréssel, hogy szeptember 15. után hosszabbítsák meg az ukrán gabona behozatalára vonatkozó tilalmat. A múlt héten Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy a határidő lejártával sem nyitja meg a lengyel-ukrán határt a gabonatermékek előtt. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök ezt a tervet „barátságtalan és populista” lépésnek nevezte.
Románia is megsínyli, hogy Oroszország egyoldalúan felmondta az ukrán gabona fekete-tengeri szállítását lehetővé tevő egyezményt, hiszen az ukrán mezőgazdasági termékek szállításának egyik fő szárazföldi útvonala az országon át vezet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás