Régi és új autópálya: fejlődik a romániai hálózat
Fotó: Gazda Árpád
Rég nem látott hosszúságú új autópálya- és autóút-hálózatot használhatott a Mikulás idén Romániában, ha netalántán ezt a közlekedési módot választotta, az angyal pedig már az évente átadott kilométerszámok tekintetében rekordot jelentő hosszon száguldozhat, ha sztrádán-gyorsforgalmin érkezne. Csütörtökön ugyanis csaknem 130 kilométeresre nőtt az idén megnyitott új autópálya-autóúthossz, év végéig pedig akár további 80-90 kilométerrel bővülhet az aszfaltháló.
2024. december 07., 09:522024. december 07., 09:52
A legfrissebb megvalósítást az A0-ás új autópálya Bukarest északi körgyűrűjét jelentő részén jegyezték: egy 2,3 kilométeres szakasz megépítésével használhatóvá tettek egy korábban elkészült 9 kilométeres aszfaltcsíkot is, 21 kilométeres összefüggő sztrádát teremtve az A0-s északi vonalán, a DN1, A3 és DN2 jelzésű utak között.
Mint ismeretes, ezt megelőzően idén 38 kilométernyi új aszfaltcsíkot adtak át a Craiova és Pitești között húzódó DEx12-es autóúton, 42 km-et az A7-es sztrádán Buzău–Focșani között, 24,23 km-t az A0-ás déli szakaszán, illetve – egyetlen idei erdélyi-partiumi megvalósításként – 13 kilométernyi gyorsforgalmi utat Nagyvárad és az észak-erdélyi autópálya (A3) között, a DEx16-os autóutat.
Már ez a teljesítmény is „rekordszagú” az egy évben átadott pályakilométereket tekintve (eddig 2012-ben és 2013-ban volt a legtöbb, csaknem 120 km megépített sztráda, ugyanakkor 2012-ben összesen 144-et nyitottak meg), de itt még messze nincs vége:
„A következő 10-15 napban megnyithatunk két szakaszt Ploiești és Buzău között, Dumbravától Pietroaseléig. A Buzău és Focșani közötti 3. szakaszt is át tudjuk adni a forgalomnak. Ugyanakkor Pitești-től Băiculești-ig, Curtea de Argeș közelében 16 kilométeres rész nyílhat meg határidő előtt. Ha ezeket összeadjuk, akkor 80-90 kilométer jön ki, amelyet a következő 15 napban átadnak a forgalomnak” – mondta a közlekedési miniszter.
Sok új autópályaszakasz épül jelenleg Romániában (narancssárgával), csaknem ugyanannyi már csupán kivitelezőre vár (fektével)
Fotó: Facebook/130km.ro
Emlékezetes, hogy Grindeanu 250 kilométernyi autópálya és autóút átadását ígérte két év (2023 és 2024) alatt. Mivel tavaly 81 kilométernyit adtak át, ha év végéig beigazolódnak a számítások, a megvalósítások valóban elérik, sőt meghaladják a célértéket, akár a 300 km-t is megközelíthetik.
Ugyanakkor azt se feledjük, hogy – az elmúlt 15 évben eddig átadott csaknem 900 kilométerhez képest – jelenleg mintegy 700 kilométeren dolgoznak és további 680 kilométerre licit van kiírva, miközben terv szintjén, papíron további aszfaltcsíkok vannak megrajzolva. A jelentős előrelépések javarészt az európai uniós forrásoknak köszönhetők: 2007 és 2027 között mintegy 20 milliárd eurót költhet Románia szállításügyi fejlesztésekre.
Friss fejlemény, hogy az útügyi hatóság (CNAIR) aláírta a megvalósíthatósági tanulmány elkészítését a Dolj megyei Filiași és a Temes megyei Lugos közötti autóút utolsó, negyedik szakasza esetében is, mely a Krassó-Szörény megyei Karánsebes és Lugos között húzódik 50 kilométeren át. A Filiași–Drobeta Turnu Severin (70 km), Drobeta Turnu Severin–Domașnea (65 km) és Domașnea–Karánsebes (45 km) közötti szakaszok esetében ez már korábban megtörtént.
A Lugosnál a magyar határig húzódó A1-es dél-erdélyi autópályával „találkozó” autóút a másik végén, Filiași térségében rákapcsolódik majd a kisvárostól délre fekvő Craiova felé tervezett autópályára (onnan pedig gyorsforgalmi lesz Pitești-ig), Filiași-tól északra pedig autóút épül Târgu Jiuig.
Amint arról beszámoltunk, a Szociáldemokrata Párt (PSD) első alelnöke, Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter novemberben úgy fogalmazott: az „óvatos forgatókönyv” szerint a romániai autópálya- és gyorsforgalmiút-hálózatnak a következő négy évben további 1000 kilométerrel kellene bővülnie.
Az „óvatos forgatókönyv” szerint a romániai autópálya- és gyorsforgalmiút-hálózatnak a következő négy évben további 1000 kilométerrel kellene bővülnie – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján a Szociáldemokrata Párt (PSD) első alelnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!