ami azt jelenti, hogy a helyi hatóságok és a magánszféra képviselői közösen dönthetik el, milyen helyeket kell elsősorban népszerűsíteni, és hogyan használják fel a leghatékonyabban a hatóságok által a szállodákra és más vendéglátó egységekre ebből a célból kivetett különilletékeket.

– mutatott rá Trif. Nyomatékosította egyúttal, hogy az idegenforgalmi minisztérium nem fog személyes adatokat gyűjteni, mivel a rendszer csak a látogatók nemét, korát, a tartózkodási idő hosszát regisztrálja, illetve azt, hogy milyen országból érkezett a turista.

A jogszabályjavaslat ugyanakkor átruházza a minisztérium néhány hatáskörét a helyi hatóságokra: a szállodák, panziók osztályozását, az idegenvezetők tanúsítását, a sípályák és turistaösvények jóváhagyását és a parti strandok engedélyeztetését. Bogdan Trif hangsúlyozta, az új jogszabály új ellenőrzési módszereket is bevezet.

hogy valós képet kaphassanak a szolgáltatások minőségéről.

A tervezet egy másik előírása értelmében a szállásokat hirdető internetes oldalak tulajdonosai nem fogadhatják el a be nem jegyzett, engedéllyel nem rendelkező egységek hirdetéseit, mivel azok rontják a szolgáltatások minőségét. „Drasztikus szankciókat fogunk kiróni azokra, akik az engedéllyel nem rendelkező egységeket népszerűsítik az internetes oldalakon vagy más módon” – szögezte le az idegenforgalmi tárca vezetője.

A turisztikai munkáltatók több beleszólást kérnek

A szakma azonban nem fogadta kitörő lelkesedéssel a turisztikai törvényt. A romániai idegenforgalmi munkáltatókat tömörítő szövetség (FPTR) elsősorban azt rója fel, hogy már megint az ő megkérdezésük nélkül, véleményük figyelmen kívül hagyásával döntöttek róluk. Dragoş Răducan, a szövetség első ügyvezető elnöke úgy fogalmazott,

„A pénzt a beleegyezésünkkel elveszik tőlünk adók formájában, befolynak a helyi önkormányzatokhoz, amelyek a helyi munkáltatói szövetségekkel megalapítják az idegenforgalmi úti célok menedzsmentjét. Mi azt kértük, hogy a döntések 50–50 százalékban szülessenek” – emelte ki a szakember. Mint hangsúlyozta, azt szeretnék, ha ők dönthetnének a helyi turisztikai illetékként befolyó összegek sorsáról, hogy az önkormányzat ne árvácskákat ültessen, amikor még nem rendezett a közvilágítás. „Ez az előírás, ez a megcsonkítás, amivel az idegenforgalmi törvény jár, megadja a jogot az önkormányzatoknak, hogy döntsenek akkor is, ha mi ezzel nem értünk egyet” – rótta fel a szakmai szövetség illetékese.

Elősegítheti az együttműködést

Első olvasatra nem talált eközben fogást a törvényen Grüman Róbert, a Kovászna megyei önkormányzat alelnöke. Mint a Krónika megkeresésére elmondta, többletmunkával jár ugyan, hogy a megyei önkormányzatokhoz kerülnek a minősítési, engedélyeztetési feladatok, de ez hatékonyabbá teszi a procedúrát. Eddig a kéréseket be kellett küldeni az idegenforgalmi minisztériumba, hónapokig húzódott a folyamat.

– szögezte le Grüman Róbert.

Szintén előrelépésnek tartja a turisztikai úti célok menedzsmentjének létrehozását, hiszen a Székelyföldön jelenleg minden megyei önkormányzat mellett működik turisztikai egyesület, ám az új szabályozás szerint a vállalkozások is bekerülhetnek, ez pedig elősegíti az együttgondolkodást, hatékonyabbá teszi a tervezést. A jelenleg működő székelyföldi idegenforgalmi klaszter egy laza társulás, ám a törvény alapján a vállalkozások és a közintézmények között egy valódi, költségvetésen alapuló együttműködés tud kialakulni – véli az alelnök, aki jó elemnek tartja a törvényben az inkognitóban történő ellenőrzést, és hogy online csak engedélyezett szálláshelyek hirdethetnek, hiszen mindez hozzájárul a szolgáltatások minőségének javulásához, és a turisták biztonságához. Grüman ugyanakkor abban bízik, hogy megvalósul a törvény által előírt egységes informatikai rendszer is, hiszen jelenleg a statisztikai hivataltól csak részleges adatokat kapnak a turisták, a vendégéjszakák számáról, mert nem minden szálláshely köteles ezt jelenteni, viszont a hosszú távú stratégiák kialakításához pontos számokra van szükség.

Várták a törvényt, van tennivaló

Üdvözli az idegenforgalmi törvény megjelenését, és előrelépésnek tartja a szabályozást László Endre, az Utazási Irodák Országos Szövetsége (ANAT) regionális elnöke, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke is. Megkeresésünkre elmondta, lehet bírálni az új jogszabályt, építő kritikára szükség van, de a törvény megjelenését már évek óta várják, hogy „rendet tegyen” az ágazatban. Évek óta terítéken van a törvény elfogadása, a gyakori miniszterváltogatás mindig késleltette, most végre megjelent – mondta László Endre. Rámutatott, az új jogszabály a megyei önkormányzatok hatáskörébe utalja a szálláshelyek besorolását, az idegenvezetők engedélyének kibocsátását, a sípályák, a túraútvonalak, vízpartok használatának engedélyeztetését. Ezzel kapcsolatban fogalmazódnak meg aggályok, hiszen

„Felelősségteljes, jó szakemberekre lesz szükség, ki kell alakítani erre egy külön apparátust” – részletezte az idegenforgalmi szakember. László Endre a törvény pozitívumának tartja, hogy szabályozza a turisztikai úti célok menedzsmentjét, hiszen bár most is léteznek turisztikai egyesületek, de ezentúl régiós szinten is létre lehet ezeket hozni, központi működési engedélyt kapnak, s az egyesületek összekötik a köz- és a magánszférát, és összehangolhatják az idegenforgalmi prioritásokat. További előrelépés a szakember szerint, hogy a fakultatív turisztikai illetékre vonatkozóan is pontosít a törvény, és az önkormányzatok által begyűjtött pénzt törvényes keretek között át tudják utalni a turisztikai egyesületeknek. „Eddig ezzel mindig gondok voltak, a számvevőszék arra hivatkozott, hogy utalásra nincs jogszabály” – mutatott rá László Endre. Hozzátette,

A szakember emlékeztetett, hogy az ágazat kifehérítésének a folyamata már az üdülési csekkek bevezetésével közvetve megkezdődött, hiszen akik eddig engedély nélkül működtek, ráébredtek, hogy „nem tudnak labdába rúgni”. „A kormány 2020-ig meghosszabbította az utalványprogramot, 250 millió euróra adnak ki üdülési csekkeket, rengeteg pénz van a piacon, ám az a szálláshely, amelynek nincs engedélye, nem köthet szerződést az utalványokat kiállító céggel. Ugyanakkor a turisták is odafigyelnek, kérik a számlát” – hangsúlyozta László Endre.