Fotó: Pixabay
Az alkoholizmussal, drogfüggőséggel szemben a munkafüggőségnek magasabb nimbusza van, mégis kevesebbszer beszélünk róla és negatív hatásairól. Barbara Beáta szatmári pszichoterapeuta lapunknak kifejtette, mi állhat a munkamánia hátterében, és hogyan lehet kigyógyulni a betegségből.
2021. december 28., 14:102021. december 28., 14:10
A munkafüggőség összetett jelenség, melynek háttereként több okot fel lehet sorakoztatni, a probléma gyökere pedig legtöbbször a gyermekkorban keresendő – jelentette ki Barbara Beáta pszichoterapeuta (portrénkon), amikor a manapság egyre elterjedtebbé vált jelenségről faggattuk. Mint rámutatott, a munkamánia sok esetben egészen addig vezethető vissza, hogy a szülők túl nagy elvárásokat támasztanak a gyerek elé, csak akkor dicsérik meg, akkor adnak anyagi elismerést, ha kiválóan teljesít, máskülönben megszidják, megbüntetik, megverik vagy megalázzák. Ezzel ugyanis azt sugallják, hogy gyermekük csak akkor jó, ha minden feladatát tökéletesen elvégzi.
– példálózott a szakember.
Hozzátette: a munkafüggőség másik háttere, amikor az illető elmenekül a valóságtól, hogy ne kelljen szembenéznie a családi gondokkal, egy nem működő párkapcsolattal, de egy beteg gyermek is kiválthatja ezt. Az illetőnek hiányzik a megküzdési képessége, ezért a munkába menekül.
A drogokkal, alkohollal ellentétben elfogadott, ha valaki azért nincs a családjával, mert látástól vakulásig dolgozik. Mint a pszichoterapeuta kérdésünkre kifejtette, a kiégés vagy „burnout szindróma” akkor következik be, amikor a függőt a munka már nem tudja kielégíteni, szellemileg és fizikailag is kifárad.
„A kiégésnek vannak fokozatai. Először jelentkezik a fáradékonyság, ingerlékenység, türelmetlenség. Ezután a munkafüggő elszigetelődik, nem jár ki a barátokkal, lemondja az eseményeket, távol marad a családtól, és bevonul egy szobába, ahonnan nem akar kijönni. Ilyenkor megjelenik a depresszió” – részletezte a pszichoterapeuta.
Barbara Beáta pszichológus
Fotó: Facebook/Barbara Beáta Psiholog Pszichológus
A sok munka ugyanakkor nem csak szellemileg hat az illetőre, fizikailag is elfárad és megbetegszik. Előbb megjelennek a gasztrointesztinális tünetek, hányinger, gyomorfájás, fekély. Ameddig sikerül eljutni az orvoshoz, megjelenhetnek a kardiovaszkuláris tünetek, szívdobogás, magas vérnyomás. Emellett kialakulhat metabolikus szindróma, cukorbetegség, a hasnyálmirigy súlyos megbetegedése, vagy legrosszabb esetben a rák is. Ilyenkor az ember munkaképtelenné válik. Nagyon sok vállalat szereti a munkafüggőket, szívesen alkalmazza és „megbecsüli” őket, ameddig teljesítenek – húzta alá a pszichoterapeuta.
Barbara Beáta elmondása szerint a munkamánia harmadik okozója az önbecsülés hiánya, gyengesége. Ha az egyén sokat dolgozik, a főnök díjazza, ami az önbecsülést is növeli. A szakemberek ezt egyfajta részegségnek, mámornak nevezik.
„A fogyasztói társadalom, az új keletű individualizmus hibája, hogy az embernek mindene meg kell hogy legyen, és a tárgyak által érzi magát valakinek. Hogy ezt a szintet megtartsa, rengeteget dolgozik. A munkafüggő nem élvezetből csinálja, hanem egy belső kényszer hatására” – mondta Barbara Beáta. Azt is hozzátette, hogy ketté kell választani a munkafüggőséget a kényszertől. Ha például egy anyuka egyedül nevel három gyereket, és két helyen dolgozik, az nem függőség, hanem kényszer. Fontos megismerni az illető történetét, és nem dobálózni a diagnózissal – hangsúlyozta a szakember.
„Egy külső sokkhatásra van szüksége, ami ébresztőként szolgálhat. Legtöbb esetben a munkafüggő addig dolgozik, ameddig összeesik és orvoshoz fordul, kivizsgáltatja magát. A ráébredés egy sokkal súlyosabb esetben történik meg, amikor már szinte késő, visszafordíthatatlan betegségek, maradandó károsodások is kialakulhatnak” – mutatott rá a tapasztalatokra a pszichoterapeuta, aki szerint a hosszú kezelések nem mindig hatásosak, viszont ha mégis, akkor a függő változtat. „Itt csak változtatással lehet túllépni. Szükség van arra, hogy a függő megtanuljon a munkán kívül élni” – tanácsolta Barbara Beáta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.
Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!