Mint a gombák eső után. Nagyvárad számos pontján zajlanak ingatlanfejlesztések, és a lakások többsége már elkészülte előtt gazdára talál
Fotó: Korter.ro
A tavalyi rekordévet követően idén is szárnyal Kolozsvár, Nagyszeben és Nagyvárad ingatlanpiaca egy felmérés szerint. A Krónikának nyilatkozó szakemberek enyhén árnyalják a képet, ami ránézésre is túl szépnek tűnik ahhoz, hogy valós legyen olyan körülmények között, hogy a szükségállapot idején konkrétan leálltak a tranzakciók.
Rekordot döntött az ingatlanpiac az elmúlt évben Kolozsváron, Nagyszebenben, valamint Nagyváradon. A növekedés üteme 6 és 95 százalék között alakult, ráadásul az idei esztendő első hét hónapjában is jelentősen nőttek a lakásértékesítések az előző év azonos időszakához viszonyítva – von mérleget friss elemzésében az SVN Romania ingatlan-tanácsadó cég.
– emeli ki az elemzés, amelyet a tanácsadó cég közleménye szerint az Országos Statisztikai Intézet (INS) által nyilvánosságra hozott adatsorok alapján készítettek.
Az erdélyi és partiumi térség legaktívabb ingatlanpiaca továbbra is a kolozsvári, országos viszonylatban is csak a jóval nagyobb Bukarest–Ilfov régió előzi meg.
És az elemzés szerint a trend idén sem változott, hiába gördített ezer akadályt a fejlődés útjába a koronavírus-járvány: 2020 első hét hónapjában 25,5 százalékkal több adásvételi szerződést kötöttek meg az Országos Földhivatal (ANCPI) adatai szerint, mint a tavalyi év azonos időszakában.
Erdély második legnagyobb piaca Nagyszebené olyan körülmények között, hogy az elmúlt tizenhárom évben több lakás épült a városban, mint például a lényegesen nagyobb Brassóban. Az elemzés szerint pedig a 2019-es év újabb rekordokat hozott: csaknem 2700 új lakást adtak használatba a városban és környékén, ami 18,2 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. De idén se hagyta magát az ingatlanpiac: a tranzakciók száma 24,5 százalékkal múlta fölül a tavaly regisztrált adatokat.
Igazi „ingatlanpiaci bumm” jellemzi eközben Nagyváradot: a Körös-parti városban néhány éve úgy nőnek ki a társasházak a város különböző pontjain, mint eső után a gombák. 2019-ben pedig az átadott lakások száma elérte a 2161-et, ami éppen a kétszerese az előző évi szintnek.
A város erőteljes fejlődésen megy át az ipar terén, miközben említésre méltó turisztikai célponttá válik, az általános növekedési kilátások közepes és hosszú távon is emelkedő trenden vannak” – idézi az SVN Transilvania ügyvezetőjét a tanácsadó cég elemzése.
A dokumentum ugyanakkor arra is ráirányítja a figyelmet, hogy mivel a váradi lakáspiac viszonylag kisméretű a romániai nagyvárosokhoz mérve, a tranzakciók számát jelentősen befolyásolja, hogy egyik vagy másik hónapban hány lakás készül el. Az elemzés szerint ezért fordulhatott elő, hogy 2020 első hónapjában 5,7 százalékkal visszaesett a tranzakciók száma 2019 azonos időszakához viszonyítva.
Árnyalták a felmérés adatait a lapunk által megszólaltatott ingatlanközvetítők, aláhúzva, hogy az idei év első hét hónapjában a valós adásvételek száma már csak azért sem szárnyalhatta túl az elmúlt év azonos időszakát, mert
Ugyanakkor városonként változik, hogy a következőkben megtorpanásra vagy további fellendülésre számítanak.
A kincses városban és közvetlen környékén a tavaly 7557 lakás készült el, ami 6 százalékos növekedést jelent 2018-hoz mérten
Fotó: Rostás Szabolcs
Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője a Krónika megkeresésére azt mondta: valószínűleg a földhivatal adataiban megmutatkozó idei hatalmas növekedés annak a következménye, hogy a 2018–2019-es tranzakciókat most véglegesítették. „A kijárási korlátozások idején egyetlen adásvétel sem valósult meg, de már az év elején, a járvány kitörése előtt is észlelhető volt egy lassulás, tehát a gyakorlat nem igazolja az adatokban mutatkozó növekedést” – mutatott rá az ingatlanpiaci szakember. Hozzátette:
tehát eltelik egy-két év, amíg az elkészül, telekkönyvezik, véglegesítik az átadást, és az megjelenik a szakhatóság nyilvántartásában. Elmondása szerint Kolozsváron az építkezések nem álltak le, de minden téren érződik a megtorpanás, és az sem kizárt, hogy visszaesik a forgalom az ingatlanpiacon, adásvételi rekordra biztosan nem számítanak.
Nagyváradon eközben valóban szárnyal az ingatlanpiac, igaz, a kijárási korlátozások idején ott sem voltak adásvételek – értékelt a Krónika megkeresésére György-Csáki István, a helyi Imobihor ingatlanügynökség vezetője. Mint részletezte, az elmúlt hetekben meglepő fellendülés tapasztalható, rengeteg az érdeklődő, a potenciális vásárló, minden típusú ingatlanra van kereslet, és a közjegyzők visszajelzései szerint több tranzakciót nyélbe is ütöttek.
– ecsetelte György-Csáki István.
Arra is ráirányította a figyelmünket, hogy Nagyváradon is egyre többen vásárolnak befektetési céllal ingatlant, és például Airbnb rendszerben adják ki. Akinek van megtakarítása, már nem tartja a bankban, inkább befekteti, hiszen bármekkora összeget kap, ha kiadja az ingatlant, az extra bevételt jelent. Ugyanakkor az is vonzza a befektetőket, hogy az ingatlanfejlesztők többsége olcsóbban adja a lakást, ha azt annak befejezése előtt vagy még a tervezés fázisában kifizetik, tehát mire elkészül az ingatlan, növekszik az értéke.
A vállalkozó tapasztalatai szerint amúgy minden típusú ingatlanra van igény Nagyváradon, általában a vásárló büdzséje határozza meg, hogy mit keres. „Mindig a legolcsóbb ingatlan talál a leggyorsabban gazdára, mert arra van a legtöbb potenciális vásárló.
– részletezte György-Csáki István.
Tény viszont, hogy a napokban egy 300 ezer eurós ház is gazdát cserélt. Hozzáfűzte: az olcsó telkeket is keresik, hiszen sokan tartanak attól, hogy elhúzódik a járvány, és ha nem is akarnak építkezni, de bebiztosítanak egy lehetőséget a panelből való kivonulásra.
A vásárlókat különben megnyugtatta, hogy az árak nem estek vissza, tehát a befektetés nem jár kockázattal, nem értéktelenedik el. Az üzletember úgy látja,
„Ha újabb korlátozások, kijárási tilalom lép életbe, annak beláthatatlan következményei lehetnek, ám ha ez nem következik be, és az élet visszatér a rendes kerékvágásba, a közeljövőben nem tetőzik a kereslet” – fogalmazta meg György-Csáki István.
Felidézte: 2008-ban egy felújítatlan kétszobás panellakás 50 ezer euróba került, most is hozzávetőleg ennyi, viszont a jövedelmek szinte megnégyszereződtek. Jelenleg Nagyváradon egy panellakás hasznos területére számítva átlag ezer euróba kerül egy négyzetméter, tehát egy 50 négyzetméteres panellakás 50 ezer euró, ami változhat az emelet, a korszerűsítések vagy a környék függvényében. A családi házak esetében sokkal több a változó, nehezebb átlagolni, de a város határain belül 100 ezer euró alatt nem lehet elfogadható házat vásárolni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
Románia élen jár a fizetések megadóztatása terén Európában, még a legsúlyosabb adóterheket kirovó országok között is, ahol – szám szerint hét tagállamban – a bruttó jövedelem kevesebb mint kétharmadát viszi haza az ember.
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!