Pénzügyi tranzakciós díjat fizethetünk készpénzfelvétel- vagy utalás után is
Fotó: Orbán Orsolya
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
2025. június 08., 20:592025. június 08., 20:59
2025. június 09., 00:132025. június 09., 00:13
Az Európa-párti parlamenti alakulatok az államfőválasztást követően, a megmérettetésen győztes Nicușor Dan közvetítésével láttak neki a leendő kormányprogram kidolgozásának és a magas költségvetési hiány lefaragását célzó megszorító csomag összeállításának. A deficitcsökkentő intézkedések között egyaránt szerepel adóemelési, valamint az állami költségek visszaszorításáról szóló javaslat. A Profit.ro portál információi szerint az üzleti szféra részéről olyan ötlet is felmerült, hogy vessenek ki pénzügyi tranzakciós díjat is.
A pénzügyi-gazdasági portál szerint a könnyebben el- vagy megkerülhető hagyományos adókkal ellentétben egy ilyen tranzakciónkénti mikroadó gyakorlatilag valamennyi pénzügyi tranzakciót lefedne. A kereskedelmi bankok és más szolgáltatók gyakorlatilag az állam „behajtóiként” működnének, begyűjtve az adót minden egyes tranzakció feldolgozásakor, hasonlóan ahhoz, ahogyan ma a bankok különböző díjakat vagy bizonyos adókat levonnak.
Mindez azt jelentené, hogy bizonyos illetéket kellene fizetnünk az államnak, amikor bankkártyával fizetünk az áruházban vagy online vásárláskor, ha készpénzt veszünk fel a bankautomatából vagy ha pénzt utalunk egy másik bankszámlára. Az illeték behajtásának kedvezne, hogy Romániában is egyre inkább elterjed a digitális fizetési forma, és visszaszorul a készpénzhasználat.
Alexandru Nazare, a bukaresti jegybank elnökhelyettese az Euronews romániai hírcsatornájának nyilatkozva értetlenségének adott hangot amiatt, miért ültetne gyakorlatba Románia egy, a kilencvenes évek elején a latin-amerikai országokban alkalmazott pénzügyi modellt. „Ez az illeték a teljes lakosságot célozná, és paradox módon éppen az alacsony jövedelmű embereket érintené a leghátrányosabban, akik teljes egészében elköltik a bankkártyájukra utalt jövedelmüket. Ezen kívül hozzájárul a pénzügyi tranzakciók alkalmazásának, a digitalizációnak a visszaszorulásához, és nehezen ültethető gyakorlatba” – jelentette ki a BNR illetékese.
Új kormány tíz nap múlva?
Hétfőn újabb konzultációt folytat az államfő a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ, valamint a nem magyar nemzeti kisebbségek frakciója vezetőivel. Nicuşor Dan vasárnap úgy nyilatkozott, hogy az egyeztetés nyomán már körvonalazódhat egy „vázlat” a kormányprogramról és a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről. „Várják meg, hogy ismertessük a teljes intézkedéscsomagot. Az eddig nyilvánosságot kapott javaslatok mindössze forgatókönyvek, semmi sem végleges” – jelentette ki az államelnök. Dan „lehetségesnek” nevezte, hogy egy héten belül ismert legyen a miniszterelnök-jelölt kiléte, továbbá hogy tíz napon belül beiktassák a parlamentben az új kormányt.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Mint ismert, a bukaresti ügyvivő kormány, valamint a leendő koalíciós kabinet számára a kiugróan magas, 2024-ben a román össztermék (GDP) 9,3 százalékára nőtt költségvetési hiány lefaragása jelenti a legnehezebb feladatot. Annak érdekében, hogy tartani lehessen a deficitcélt, és idén 7 százalékra csökkenjen az államháztartási hiány, elkerülhetetlennek tűnik a 19 százalékos áfakulcs emelése. Mindössze az kérdéses, hogy a növelés 2 vagy 3 százalékpontos lesz, ugyanakkor a gyógyszerek és alapélelmiszerek kivételével várhatóan megszűnik az 5 és 9 százalékos – többek között a vendéglátóipari tevékenységekre érvényes – kedvezményes áfa is.
Mint arról beszámoltunk, a körvonalazódó intézkedések keretében a jelenlegi 10-ről 16 százalékra nőne az osztalékadó, 16-ról pedig 19 százalékra a társasági adókulcs. Várható a jövedéki adó emelése, bizonyos illetményhatár fölött 10 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulásra köteleznék a nyugdíjasokat és a volt politikai foglyok hozzátartozóit, továbbá többletadót vetnének ki a 10 000 lej fölötti jövedelmekre. Intézmények, hivatalok és ügynökségek összevonása és megszüntetése révén 20 százalékkal csökkenhet az
államapparátus.
Emellett állami vállalatok magánosítása és tőzsdére vitele útján is növelnék a költségvetési bevételeket, képbe került többek között a Hidroelectrica energetikai társaság, a Romgaz földgázkitermelő cég, a Nuclearelectrica atomenergetikai vállalat, a konstancai kikötő és a Salrom sóipari vállalat privatizációja. Megemelkednek az útdíjak, adót vethetnek ki a Facebookról, Google-ról, Tiktokról, továbbá a kriptovalutákkal való kereskedésből származó jövedelemre, ugyanakkor megszüntethetik vagy alaposan lefaraghatják a közalkalmazottak bérpótlékainak egy részét.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.
Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
Mindössze 200 millió lejes költségvetéssel, de mégis indul idén a magánszemélyeknek szóló roncsautóprogram – jelentette be szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás