Ionuț Mișa pénzügyminiszter (képünkön) már kinevezése napján ostobaságokat beszélt Liviu Dragnea szerint
Fotó: Mediafax
Nemcsak rövid, hanem hosszú távon is jelentős károkat okoz az ország gazdaságának a kialakult politikai válság, ezt pedig tovább fokozza, hogy a Tudose-kormány drasztikusan módosította a parlament által is elfogadott kormányprogramot. Jó és rossz hírekkel egyaránt szolgált a csütörtökön beiktatott új kormány: maradnak a bér- és nyugdíjemelések, nő a minimálbér, de késik az áfacsökkentés, és új közterhek jönnek.
2017. június 29., 22:582017. június 29., 22:58
2017. június 29., 23:012017. június 29., 23:01
Teljes bizonytalanságot gerjesztett az amúgy is válságos helyzetben csütörtökön a kormánykoalíció nagyobbik tagja, a Szociáldemokrata Párt (PSD): számos ponton módosított ugyanis a parlament által a Grindeanu-kormány beiktatásakor elfogadott program gazdasági és pénzügyi tervein, így a Tudose-kabinet új célkitűzésekkel vág neki a kormányzásnak.
Bizalmat szavazott csütörtökön a román parlament a Mihai Tudose miniszterelnök vezette kormánynak. Az új kabinetet 275 törvényhozó támogatta szavazatával, 102 honatya ellene voksolt.
A legnagyobb felzúdulást az váltotta ki, hogy miután a parlamenti szakbizottságok igazolták pénzügyminiszteri mandátumát,
Az eddig befizetett összegeket visszaadják a hozzájárulóknak, akik maguk dönthetik el, hogy azt az első pillért jelentő állami nyugdíjalapba utalják át, vagy a fakultatív magánnyugdíjalapként működő harmadik pillérre bízzák.
Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter pedig a csütörtöki bizottsági meghallgatáson úgy nyilatkozott, hogy az egyéni vállalkozók választhatnak, hogy a nyugdíjbiztosítás első vagy harmadik pillérébe utalják hozzájárulásukat.
„Félreértés történt. Ha figyelmesen elolvassák, ez a pénzügyminisztérium asztalán levő intézkedés
Ezek az emberek mintegy 200 millió lejnyi nyugdíjbiztosítási hozzájárulást fizetnek. Egy majdnem jelentéktelen összegről beszélünk, a kormányprogramban pedig lehetővé tettük az érintettek számára, hogy válasszanak a két pillér között. Mások esetében viszont semmi változás nincs. Nem omolhat össze az állami nyugdíjrendszer a magánalapok megsegítése közben” – jelentette ki Vasilescu.
Szerinte az intézkedés segítséget jelen azoknak, akiknek egyéni tevékenységből származó jövedelmük van. „Nem kell majd minden három hónapban elmenniük az adóhivatalba, hanem csak évente egyszer” – hangsúlyozta Lia Olguţa Vasilescu. Délután öt előtt néhány perccel aztán Mihai Tudose kijelölt miniszterelnök – miközben a honatyák golyókkal szavaztak a kormány beiktatásáról – a parlament folyósóján köré sereglő újságíróknak
Ionuț Mișa kijelentése azonban elég volt ahhoz, hogy alaposan felkavarja az amúgy sem nyugodt vizeket. A Román Nemzeti Bank (BNR) a második pillér felszámolásának kilátásba helyezése előtt még kiadta a 4,5503 lej/eurós referencia-árfolyamát, ám a 14.30-kor elhangzott nyilatkozat után a bankközi piacon alaposan zuhant a román deviza, 15.05-kor 4,5761 lej/eurós szinten állt, hogy 16 órakor már 4,5733 lej/euróra süllyedjen.
a főbb mutatók több mint 4 százalékot zuhantak. A brókerek szerint nincs más magyarázat, az európai tőzsdék ugyanis stabilak voltak.
Ionuț Mișa pénzügyminiszter (képünkön) már kinevezése napján ostobaságokat beszélt Liviu Dragnea szerint
Fotó: Mediafax
Az üzleti szféra eközben már a bizonytalanság fokozódása előtt arra figyelmeztetett, hogy a saját kormányát megbuktató koalíció miatt kirobbant politikai válság sokba fog kerülni. Florin Jianu, a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) elnöke, aki korábban vezette már az üzleti szféráért felelős minisztériumot is, a hét elején közölte,
hiszen a bizonytalanság miatt nőnek a kamatok és a költségek, amelyek mellett az állam hitelt tud igényelni. Ehhez ugyanakkor még hozzáadódik az importtal járó költségek növekedése – hiszen egy gyenge lej mellett költséges a behozatal.
Borítékolható, hogy nem maradnak büntetlenül a Tudose-kormány által a kormányprogramban kieszközölt módosítások. Biztosnak tűnik, hogy az új kabinet
így a jelenleg 19 százalékos áfa csak 2019. január 1-jétől csökken 18 százalékra. Szintén újdonság, január 1-jétől bevezetik az úgynevezett szolidaritási adót, valamint egy pótadót, amelyet az egészségre káros élelmiszerekre vetnek ki.
A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó politikai források szerint azoknak kellene szolidaritási adót fizetniük, akiknek a havi jövedelme meghaladja a tíz minimálbért, a hozzájárulás pedig az egészségügyi alapba folyna be.
Mint ismeretes, Victor Ponta miniszterelnöksége idején bejelentette, hogy szolidaritási adót kíván kivetni mindazokra, aki havi 1000 eurónál többet keresnek. Emellett extraadóval sújtanák a természeti erőforrásokat kitermelőket is, a nem Romániában feldolgozott természeti erőforrások kitermeléséből származó nyereség adóját legalább 20 százalékkal növelnék még az év végéig annak érdekében, hogy növeljek az állami költségvetés bevételeit – a vonatkozó törvényt legkésőbb az idei év végéig elfogadnák.
Klaus Johannis államfő felszólította a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) alkotta koalíció, valamint az RMDSZ vezetőit, hogy vessenek véget a „pénz- és adóügyi hirtelenkedésnek", mert a polgárok biztosítékokat szeretnének a tekintetben, hogy a kormány a jogállamot védi.
Ezzel párhuzamosan a Tudose-kormány tervei szerint
a felsőfokú végzettséggel rendelkezők estében pedig a garantált legkisebb jövedelem jövőre 2300 lej, azután 2640 lej, 2020-ban 3000 lej lenne. 2018. január elsejétől ugyanakkor csökkentett, 5 százalékos áfát kell majd fizetni a 120 négyzetméteresnél kisebb lakóingatlanok adásvétele esetén. Az intézkedéstől 50 000 új munkahely létesítését remélik az építkezések terén. A tervek szerint ugyanettől az időponttól eltörlik az osztalékok utáni adót.
Az új kabinet sem mond le a bér- és nyugdíjemelésekről, valamint a társadalombiztosítási járulékok csökkentéséről. Az egyéni vállalkozók nyereségadóját januártól 16 százalékról 10 százalékra csökkentik, illetve adómentessé teszik a 2000 lej alatti jövedelmeket.
A módosított kormányprogram a társadalmi „méltányosság” jegyében a jelenlegi társasági adó helyett
A kormány differenciált jövedelemadót vezet be a cégekre, három szint lesz: 1, 2 és 3 százalék – jelentette be csütörtökön a parlamenti bizottsági meghallgatás után Ionuț Mișa, a pénzügyi tárca várományosa.
Magyarázatot vár az RMDSZ
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön elmondta, a szövetség támogatta ugyan a Tudose-kormányt, de ellenzi, hogy a vállalkozásokat nyereségük helyett az üzleti forgalmuk alapján adóztassák meg. „Több lényegi módosítást láttam a kormányprogramban, ami magyarázatra szorul, és egyeztetésekre van szükség” – fogalmazott Kelemen. Amikor a koalíció vezetőit arról kérdezték, van-e feszültség a pártok között az új kormányprogramba foglalt intézkedések miatt, se Liviu Dragnea, se Călin Popescu-Tăriceanu nem kívánt nyilatkozni.
„Úgy számoltunk, hogy a kiindulópont az 500 000 eurósnál kisebb üzleti forgalommal rendelkező mikrovállalkozások lennének, ezek esetében 1 százalékos lenne az adókulcs, s ez progresszíven nőne” – fejtette ki. Hozzátette: egyenként megvizsgálnak minden gazdasági ágazatot.
2018. január elsejétől összesen legfeljebb 50 féle adó, illeték és járulék lesz Romániában – idézi ugyanakkor az új kormányprogramot az Agerpres hírügynökség. Eszerint
– köztük az egészségügyi és a nyugdíjalaphoz való hozzájárulást, a jövedelemadót, az ingatlanadót, a gépjárműadót, egy úgynevezett szolidaritási hozzájárulást és az útadót –, a többit eltörlik. A gazdasági társaságok legfeljebb 40-féle adó és illeték fizetésére lesznek kötelesek. A kormány legkésőbb 2017. szeptember 1-jéig ismertetni fogja az adónemek új jegyzékét – ígérik.
Az új kormányprogram szerint ugyanakkor létesítenek egy, a miniszterelnöknek alárendelt igazgatóságot, amelynek az lesz a feladata, hogy átszervezéssel
ugyanakkor ki kell dolgoznia egy olyan jogszabálytervezetet, amelynek értelmében 2019. január 1-jétől minden adó és illeték esetében legyen lehetőség az online befizetésre. Emellett szerepel a kormányprogramban az egységes informatikai rendszer bevezetése a közigazgatási intézményekben – ennek ütemtervét 2018. január 1-jéig kell ismertetnie a kabinetnek.
A gazdasági szférát szabályozó üsszes törvényt belefoglalják majd az úgynevezett gazdasági törvénykönyvbe, amelyet legkésőbb 2018. július 1-jéig kell elfogadni – áll még a kormányprogramban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!