Máris pénzügyi pánikot keltett a csütörtökön beiktatott kormány

Teljes bizonytalanságot gerjesztett az amúgy is válságos helyzetben csütörtökön a kormánykoalíció nagyobbik tagja, a Szociáldemokrata Párt (PSD): számos ponton módosított ugyanis a parlament által a Grindeanu-kormány beiktatásakor elfogadott program gazdasági és pénzügyi tervein, így a Tudose-kabinet új célkitűzésekkel vág neki a kormányzásnak.

Felállt a Tudose-kormány, megcsappant a PSD–ALDE támogatottsága

Bizalmat szavazott csütörtökön a román parlament a Mihai Tudose miniszterelnök vezette kormánynak. Az új kabinetet 275 törvényhozó támogatta szavazatával, 102 honatya ellene voksolt.

A legnagyobb felzúdulást az váltotta ki, hogy miután a parlamenti szakbizottságok igazolták pénzügyminiszteri mandátumát,

Ionuț Mișa bejelentette, a Tudose-kormány már az idei év végén felszámolja a nyugdíjbiztosítás második pillérét.

Az eddig befizetett összegeket visszaadják a hozzájárulóknak, akik maguk dönthetik el, hogy azt az első pillért jelentő állami nyugdíjalapba utalják át, vagy a fakultatív magánnyugdíjalapként működő harmadik pillérre bízzák.

Liviu Dragnea PSD-elnök később újságírói kérdésre ostobaságnak nevezte a második pillér megszüntetését,

Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter pedig a csütörtöki bizottsági meghallgatáson úgy nyilatkozott, hogy az egyéni vállalkozók választhatnak, hogy a nyugdíjbiztosítás első vagy harmadik pillérébe utalják hozzájárulásukat.

„Félreértés történt. Ha figyelmesen elolvassák, ez a pénzügyminisztérium asztalán levő intézkedés

Ezek az emberek mintegy 200 millió lejnyi nyugdíjbiztosítási hozzájárulást fizetnek. Egy majdnem jelentéktelen összegről beszélünk, a kormányprogramban pedig lehetővé tettük az érintettek számára, hogy válasszanak a két pillér között. Mások esetében viszont semmi változás nincs. Nem omolhat össze az állami nyugdíjrendszer a magánalapok megsegítése közben” – jelentette ki Vasilescu.

Szerinte az intézkedés segítséget jelen azoknak, akiknek egyéni tevékenységből származó jövedelmük van. „Nem kell majd minden három hónapban elmenniük az adóhivatalba, hanem csak évente egyszer” – hangsúlyozta Lia Olguţa Vasilescu. Délután öt előtt néhány perccel aztán Mihai Tudose kijelölt miniszterelnök – miközben a honatyák golyókkal szavaztak a kormány beiktatásáról – a parlament folyósóján köré sereglő újságíróknak

határozottan cáfolta, hogy kormányának szándékában állna a második pillér felszámolása.

Ionuț Mișa kijelentése azonban elég volt ahhoz, hogy alaposan felkavarja az amúgy sem nyugodt vizeket. A Román Nemzeti Bank (BNR) a második pillér felszámolásának kilátásba helyezése előtt még kiadta a 4,5503 lej/eurós referencia-árfolyamát, ám a 14.30-kor elhangzott nyilatkozat után a bankközi piacon alaposan zuhant a román deviza, 15.05-kor 4,5761 lej/eurós szinten állt, hogy 16 órakor már 4,5733 lej/euróra süllyedjen.

A Bukaresti Értéktőzsdét (BVB) sem kerülte el a pánikhangulat,

a főbb mutatók több mint 4 százalékot zuhantak. A brókerek szerint nincs más magyarázat, az európai tőzsdék ugyanis stabilak voltak.

Az üzleti szféra eközben már a bizonytalanság fokozódása előtt arra figyelmeztetett, hogy a saját kormányát megbuktató koalíció miatt kirobbant politikai válság sokba fog kerülni. Florin Jianu, a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) elnöke, aki korábban vezette már az üzleti szféráért felelős minisztériumot is, a hét elején közölte,

a politikai válság okozta kár az idei év végéig elérheti a 2 milliárd eurót,

hiszen a bizonytalanság miatt nőnek a kamatok és a költségek, amelyek mellett az állam hitelt tud igényelni. Ehhez ugyanakkor még hozzáadódik az importtal járó költségek növekedése – hiszen egy gyenge lej mellett költséges a behozatal.

Borítékolható, hogy nem maradnak büntetlenül a Tudose-kormány által a kormányprogramban kieszközölt módosítások. Biztosnak tűnik, hogy az új kabinet

egy évvel elhalasztja a 2018. január 1-jére tervezett egy százalékpontos áfacsökkentést,

így a jelenleg 19 százalékos áfa csak 2019. január 1-jétől csökken 18 százalékra. Szintén újdonság, január 1-jétől bevezetik az úgynevezett szolidaritási adót, valamint egy pótadót, amelyet az egészségre káros élelmiszerekre vetnek ki.

A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó politikai források szerint azoknak kellene szolidaritási adót fizetniük, akiknek a havi jövedelme meghaladja a tíz minimálbért, a hozzájárulás pedig az egészségügyi alapba folyna be.

Mint ismeretes, Victor Ponta miniszterelnöksége idején bejelentette, hogy szolidaritási adót kíván kivetni mindazokra, aki havi 1000 eurónál többet keresnek. Emellett extraadóval sújtanák a természeti erőforrásokat kitermelőket is, a nem Romániában feldolgozott természeti erőforrások kitermeléséből származó nyereség adóját legalább 20 százalékkal növelnék még az év végéig annak érdekében, hogy növeljek az állami költségvetés bevételeit – a vonatkozó törvényt legkésőbb az idei év végéig elfogadnák.

Alapos fejmosást kaptak az új kormány tagjai Johannistól

Klaus Johannis államfő felszólította a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) alkotta koalíció, valamint az RMDSZ vezetőit, hogy vessenek véget a „pénz- és adóügyi hirtelenkedésnek", mert a polgárok biztosítékokat szeretnének a tekintetben, hogy a kormány a jogállamot védi.

Ezzel párhuzamosan a Tudose-kormány tervei szerint

2018-tól 2000 lejre, 2019-től 2200 lejre, 2020-tól pedig 2400 lejre nőne a minimálbér,

a felsőfokú végzettséggel rendelkezők estében pedig a garantált legkisebb jövedelem jövőre 2300 lej, azután 2640 lej, 2020-ban 3000 lej lenne. 2018. január elsejétől ugyanakkor csökkentett, 5 százalékos áfát kell majd fizetni a 120 négyzetméteresnél kisebb lakóingatlanok adásvétele esetén. Az intézkedéstől 50 000 új munkahely létesítését remélik az építkezések terén. A tervek szerint ugyanettől az időponttól eltörlik az osztalékok utáni adót.

Az új kabinet sem mond le a bér- és nyugdíjemelésekről, valamint a társadalombiztosítási járulékok csökkentéséről. Az egyéni vállalkozók nyereségadóját januártól 16 százalékról 10 százalékra csökkentik, illetve adómentessé teszik a 2000 lej alatti jövedelmeket.

A módosított kormányprogram a társadalmi „méltányosság” jegyében a jelenlegi társasági adó helyett

valamennyi vállalkozás esetében nem a nyereséget, hanem a bevételt adózná meg.

A kormány differenciált jövedelemadót vezet be a cégekre, három szint lesz: 1, 2 és 3 százalék – jelentette be csütörtökön a parlamenti bizottsági meghallgatás után Ionuț Mișa, a pénzügyi tárca várományosa.

„Úgy számoltunk, hogy a kiindulópont az 500 000 eurósnál kisebb üzleti forgalommal rendelkező mikrovállalkozások lennének, ezek esetében 1 százalékos lenne az adókulcs, s ez progresszíven nőne” – fejtette ki. Hozzátette: egyenként megvizsgálnak minden gazdasági ágazatot.

2018. január elsejétől összesen legfeljebb 50 féle adó, illeték és járulék lesz Romániában – idézi ugyanakkor az új kormányprogramot az Agerpres hírügynökség. Eszerint

a lakosságnak legfeljebb 10-féle adót és illetéket kell majd fizetnie jövő évtől

– köztük az egészségügyi és a nyugdíjalaphoz való hozzájárulást, a jövedelemadót, az ingatlanadót, a gépjárműadót, egy úgynevezett szolidaritási hozzájárulást és az útadót –, a többit eltörlik. A gazdasági társaságok legfeljebb 40-féle adó és illeték fizetésére lesznek kötelesek. A kormány legkésőbb 2017. szeptember 1-jéig ismertetni fogja az adónemek új jegyzékét – ígérik.

Az új kormányprogram szerint ugyanakkor létesítenek egy, a miniszterelnöknek alárendelt igazgatóságot, amelynek az lesz a feladata, hogy átszervezéssel

csökkentse a kormány alárendeltségébe tartozó ügynökségek és intézmények számát,

ugyanakkor ki kell dolgoznia egy olyan jogszabálytervezetet, amelynek értelmében 2019. január 1-jétől minden adó és illeték esetében legyen lehetőség az online befizetésre. Emellett szerepel a kormányprogramban az egységes informatikai rendszer bevezetése a közigazgatási intézményekben – ennek ütemtervét 2018. január 1-jéig kell ismertetnie a kabinetnek.

A gazdasági szférát szabályozó üsszes törvényt belefoglalják majd az úgynevezett gazdasági törvénykönyvbe, amelyet legkésőbb 2018. július 1-jéig kell elfogadni – áll még a kormányprogramban.