A munkanélküliségi kilátásoktól csak a válaszadók 5 százaléka tart, a hitelrészletek törlesztése miatti nehézségektől pedig csak 6 százalék.

Nem sikerül túl sokat félretenni

Viszont a bizonytalanság és a pesszimista kilátások arra késztették a lakosságot, hogy félretegyenek. Miközben az első negyedévben 47 százalék mondta, hogy havonta megtakarít egy bizonyos összeget, a második negyedévben a takarékoskodók aránya 63 százalékra növekedett. A többség ugyanakkor csak szerény összegeket tud félretenni, 28,6 százalék havonta kevesebb mint 300 lejt takarít meg, 17,9 százalék 300 és 600 lej között.

A készpénz a legelterjedtebb megtakarítási forma, 47 százalék otthon tartja a félretett pénzét, viszont az első negyedévben regisztrált adatokhoz képest csökkent az arányuk. A válaszadók 43 százaléka bankban helyezte el megspórolt pénzét, a folyószámlákon és a valutában tartott megtakarítások aránya kétszer nagyobb, mint a banki betéteké.

A nagy többség számára a havi részlet törlesztése nem jelenthet gondot, hiszen több mint 60 százalék mondta, hogy a havi részlet kevesebb, mint a havi bevétele 25 százaléka. Arra a kérdésre, hogy voltak-e nehézségeik a törlesztés során, 55 százalék válaszolt nemmel, és 34 százalék mondta, hogy ez néha előfordult.

Nem lettünk tudatosabbak, de tartunk a jövőtől

Meglepőnek tartja a felmérés eredményeit Szabó Árpád közgazdász. A Partiumi Keresztény Egyetem oktatója a Krónikának elmondta, jelentős változás, hogy negyedév alatt 16 százalékponttal növekedett a megtakarítók aránya. Meglátása szerint két-három hónap alatt az emberek nem lesznek tudatosabbak, valószínűbb, hogy pánik generálta a változást a magatartásukban.

Az emberek gondolkodásmódja nem változik meg egyik hónapról a másikra, ahhoz hogy életvitelszerűen megtakarítsanak, pénzügyi kultúra, nevelés szükséges” – húzta alá a szakértő.

– fogalmazta meg Szabó Árpád.
Az egyetemi oktató kifejtette, már a pandémia alatt elkezdődött a pánik, amit a szomszédban zajló háború, valamint az energiaválság csak fokozott, ugyanakkor a társadalom éles megosztottsága növeli az emberek nyugtalanságát, ebben a helyzetben a mérsékelt hangok nem is hallatszanak. Közben szélesebbre nyílt az olló a nagyon gazdagok és a szegények között. Van egy réteg, akik „szórják a pénzt”, gondolkodás nélkül kifizetik az Untold fesztivál alatt Kolozsváron az óriási lakbért, a többség azonban a téli számlák miatt aggódik, és igyekszik félretenni egy kis pénzt, hogy decemberben és januárban fizetni tudja a fűtésszámláját.

Ha az emberek visszafogják a költekezést, és kevesebbet vásárolnak, csökken az államkasszába befizetett áfa, vagyis kevesebb lesz az állam bevétele. Ha emiatt nem emelik a közalkalmazottak bérét, az még inkább visszafogja a költekezést, továbbá a szakember szerint félő, hogy leállítják a beruházások egy részét, és recesszióba fordul az ország gazdasága. „A jövő semmiképpen nem biztató, az a kérdés, hogy a rosszabb vagy a kevésbé rossz forgatókönyv érvényesül” – összegezte Szabó Árpád.

korábban írtuk

„Kikezdte” a félelem a lakossági megtakarításokat, óvatos költekezésre intenek

Az év első öt hónapjában 8,4 milliárd lejjel csökkent a lejben elhelyezett lakossági betétek értéke. Elemzők szerint az emberek költeni kezdik megtakarításaikat, mert félnek az inflációtól.