Egyre többen pesszimisták. A háború és az energiaválság csak fokozta a pánikhangulatot a romániai lakosság körében
Fotó: Haáz Vince
Miközben nem is olyan rég még arról cikkeztünk, hogy az első félévben jelentősen megcsappantak a romániai megtakarítások, és pörgött a fogyasztás, szinte egyik napról a másikra megváltozott a trend, az emberek inkább elkezdtek spórolni, félretenni a nehezebb napokra. A Krónika által megszólaltatott gazdasági elemző szerint azonban a lakosság nem lett tudatosabbak, de a szomszédban zajló háború, az energiaválság pánikot generál, sokan azért spórolnak, hogy a télen ki tudják fizetni a fűtésszámlákat.
2022. augusztus 19., 08:442022. augusztus 19., 08:44
Látványosan megnőtt a takarékoskodók aránya Romániában, egy negyedév alatt 16 százalékponttal emelkedett azok aránya, akik félretesznek a nehezebb időkre. A CEC Bank és a FinZoom.ro banki összehasonlító oldal minap közzétett közös felméréséből kiderül, hogy a romániaiak fele úgy értékeli, egy év alatt romlott az anyagi helyzete, több mint egyharmaduk pesszimista, további romlásra számít anyagi téren, és 63 százalék elkezdett félretenni a nehezebb napokra.
A közvélemény-kutatás eredményei szerint leginkább az energiaárak emelkedése miatt aggódnak az emberek. Az energiadrágulást a válaszadók 38,5 százaléka nevezte meg félelme kiváltó okaként, mintegy 60 százalékkal többen aggódnak emiatt, mint az első negyedévben végzett hasonló felmérés idején. A koronavírus-járvány miatt eközben 16,3 százalék aggódik, ez az arány is növekedett, és 14,6 százalék említette, aggasztja, hogy gondot jelenthet az élelem és az alapvető javak beszerzése.
A munkanélküliségi kilátásoktól csak a válaszadók 5 százaléka tart, a hitelrészletek törlesztése miatti nehézségektől pedig csak 6 százalék.
Viszont a bizonytalanság és a pesszimista kilátások arra késztették a lakosságot, hogy félretegyenek. Miközben az első negyedévben 47 százalék mondta, hogy havonta megtakarít egy bizonyos összeget, a második negyedévben a takarékoskodók aránya 63 százalékra növekedett. A többség ugyanakkor csak szerény összegeket tud félretenni, 28,6 százalék havonta kevesebb mint 300 lejt takarít meg, 17,9 százalék 300 és 600 lej között.
Ki otthon, ki bankszámlán. Egyre több romániai tesz félre rendszeresen pénzt
Fotó: Pixabay
A készpénz a legelterjedtebb megtakarítási forma, 47 százalék otthon tartja a félretett pénzét, viszont az első negyedévben regisztrált adatokhoz képest csökkent az arányuk. A válaszadók 43 százaléka bankban helyezte el megspórolt pénzét, a folyószámlákon és a valutában tartott megtakarítások aránya kétszer nagyobb, mint a banki betéteké.
A nagy többség számára a havi részlet törlesztése nem jelenthet gondot, hiszen több mint 60 százalék mondta, hogy a havi részlet kevesebb, mint a havi bevétele 25 százaléka. Arra a kérdésre, hogy voltak-e nehézségeik a törlesztés során, 55 százalék válaszolt nemmel, és 34 százalék mondta, hogy ez néha előfordult.
Meglepőnek tartja a felmérés eredményeit Szabó Árpád közgazdász. A Partiumi Keresztény Egyetem oktatója a Krónikának elmondta, jelentős változás, hogy negyedév alatt 16 százalékponttal növekedett a megtakarítók aránya. Meglátása szerint két-három hónap alatt az emberek nem lesznek tudatosabbak, valószínűbb, hogy pánik generálta a változást a magatartásukban.
Az emberek gondolkodásmódja nem változik meg egyik hónapról a másikra, ahhoz hogy életvitelszerűen megtakarítsanak, pénzügyi kultúra, nevelés szükséges” – húzta alá a szakértő.
Szabó Árpád közgazdász
Fotó: Partiumi Keresztény Egyetem
Arra is kitért, hogy az empirikus tapasztalat azt mutatja, sokan továbbra is költekeznek, miután feloldották a járványügyi korlátozásokat, a romániai turisták elözönlötték Európát, még a megdrágult utazások, repülőjegyek sem fogják vissza az utazási kedvet.
– fogalmazta meg Szabó Árpád.
Az egyetemi oktató kifejtette, már a pandémia alatt elkezdődött a pánik, amit a szomszédban zajló háború, valamint az energiaválság csak fokozott, ugyanakkor a társadalom éles megosztottsága növeli az emberek nyugtalanságát, ebben a helyzetben a mérsékelt hangok nem is hallatszanak. Közben szélesebbre nyílt az olló a nagyon gazdagok és a szegények között. Van egy réteg, akik „szórják a pénzt”, gondolkodás nélkül kifizetik az Untold fesztivál alatt Kolozsváron az óriási lakbért, a többség azonban a téli számlák miatt aggódik, és igyekszik félretenni egy kis pénzt, hogy decemberben és januárban fizetni tudja a fűtésszámláját.
Ha az emberek visszafogják a költekezést, és kevesebbet vásárolnak, csökken az államkasszába befizetett áfa, vagyis kevesebb lesz az állam bevétele. Ha emiatt nem emelik a közalkalmazottak bérét, az még inkább visszafogja a költekezést, továbbá a szakember szerint félő, hogy leállítják a beruházások egy részét, és recesszióba fordul az ország gazdasága. „A jövő semmiképpen nem biztató, az a kérdés, hogy a rosszabb vagy a kevésbé rossz forgatókönyv érvényesül” – összegezte Szabó Árpád.
Az év első öt hónapjában 8,4 milliárd lejjel csökkent a lejben elhelyezett lakossági betétek értéke. Elemzők szerint az emberek költeni kezdik megtakarításaikat, mert félnek az inflációtól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A világ eddig kitermelt aranykészlete több ezer tonna, de elosztva csupán néhány gramm fejenként.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!