Fotó: Barabás Ákos
Elemzés készül a nyugdíjbiztosítási rendszer második pillérének kezeléséről. A kormány azt ígéri, hogy az eredményeket nyilvánosságra hozzák.
2017. július 10., 19:182017. július 10., 19:18
2017. július 10., 19:192017. július 10., 19:19
Nem szűnik meg a nyugdíjbiztosítási rendszer második pillére – jelentette ki hétfőn határozottan Mihai Tudose miniszterelnök a szociálliberális kormánykoalíció ülése után.
Bejelentette ugyanakkor, hogy elemzést kért Lia Olguța Vasilescu munkaügyi minisztertől az alapba befolyt összegek kezeléséről, érintve azt, hogy mi történik a befolyó pénzekkel, illetve mennyibe kerül ezeknek az összegeknek a kezelése. Megjegyezte, az eredményt nyilvánosságra hozzák.
Tudose azt követően szólalt meg a témában, hogy Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter vasárnap este a România Tv műsorában arról beszélt, adatokat kért a Pénzügyi Felügyelettől (ASF) a nyugdíjbiztosítás második pilléréről, hogy lássa, a nyugdíjak kiszámítása hasonló lesz-e az államihoz. Leszögezte, nincs szó államosításról vagy megszüntetésről.
„Adatokat kértem az ASF-től a második pillérről. Nem akarok senkit sem megijeszteni,
és szeretnénk összehasonlítani, hogy a befizetések milyen viszonyban vannak az azonos összegű állami hozzájárulásokkal, hogy lássuk, a kiszámított nyugdíj azonos lesz-e azzal, amit az állam ajánl” – részletezte a tárcavezető. Ő maga arra számít, hogy a magánbiztosítók által nyújtott nyugdíjak nagyobbak lesznek.
Miután ugyanazzal az összeggel járulnak hozzá az első és a második pillérhez, látni akarjuk, hogy a nyugdíj is legalább egyenlő lesz. Természetesen, mivel magánkezelés alatt áll, arra számítunk, hogy részükről nagyobb lesz az összeg” – fogalmazta meg a munkaügyi miniszter, aki szintén azt ígérte, hogy amint a rendelkezésükre állnak a kért adatok, azokról a nyilvánosságot is tájékoztatják.
Lassúbb minimálbér-emelés?
Ellentmondott hétfőn Liviu Dragnea a kormányprogramnak, közölve: 2018-ra 1550 lejes minimálbérrel számol a szociálliberális koalíció, nem pedig 2000 lejjel. A Tudose-kabinet beiktatása előtt módosított kormányprogramban azonban az áll, hogy jövőre 2000 lej lesz a minimálbér, majd 2019-ben 2200 lejre, 2020-ban pedig 2400 lejre nő. Ehhez képest a PSD-elnök azt mondja, 2018-ra a kormányprogram 1550 lejes minimálbérrel számol, ami 2019-ben 1650 lejre, míg 2020-ban 1750 lejre nő.
Mint ismeretes, azt követően kezdték el a kormány tagjai vehemensen cáfolni a magánnyugdíjak államosítására irányuló szándékot, hogy Ionuț Mișa pénzügyminiszter, miután a parlamenti bizottság igazolta mandátumát, közölte: felszámolják a nyugdíjbiztosítás második pillérét, az eddig befizetett összegeket visszakapják a hozzájárulók, és lehetőségük lesz azt az állami nyugdíjalapba befizetni vagy átutalni a harmadik pillérbe, vagyis a fakultatív magánnyugdíjalapba.
A későbbiekben a kormányfő cáfolta ezt, Mișa pedig újságírói kérdésre azt mondta, félreérthette a hozzá intézett kérdést, és leszögezte, nem áll szándékában hasonló intézkedést foganatosítani.
Nemcsak rövid, hanem hosszú távon is jelentős károkat okoz az ország gazdaságának a kialakult politikai válság, ezt pedig tovább fokozza, hogy a Tudose-kormány drasztikusan módosította a parlament által is elfogadott kormányprogramot.
Korábban a legnagyobb összegeket kezelő NN biztosító tájékoztatta arról ügyfeleit, hogy az akkor még Sorin Grindeanu által vezetett kormány megszüntetné a második pillért, a befolyt összegeket pedig állami kezelésbe adná. A kormány akkor is cáfolta hírt, botránykeltésnek nevezve a történteket, a Pénzügyi Felügyelet pedig rekord összegű, 750 ezer lejes bírságot rótt ki az NN-re.
Méltányos nyugdíjrendszert ígér a miniszter
Megszüntetné a nyugdíjak közötti egyenlőtlenségeket Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter – azt ígéri, már október elsejéig elő is rukkol az erről szóló törvénytervezettel. Azt mondja, abból indult ki, nem normális, hogy a különleges nyugdíjak haszonélvezői a negyvenszeresét kapják „egy rendes nyugdíjnak”.
A tárcavezető igazolta az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közzétett adatokat, amelyek szerint a 100 ezer különleges nyugdíj összege megegyezik 4 millió hagyományos nyugdíjjal. De beszélt arról is, hogy a nyugdíjak összege nagyban múlik azon, hogy ki mikor ment nyugdíjba, éppen ezért részletesen át akarják nézni az adatbázist, hogy lássák, mikor hogy számolták ki a nyugdíjpont értékét.
„Nem lehetséges, hogy egyesek, akik 15 éven át fizették a hozzájárulást, ugyanakkora nyugdíjt kapjanak, mint az, aki egyetlen lejt sem fizetett be. Ahol igazságtalanság merül fel, azt orvosolni kell” – szögezte le a munkaügyi miniszter, aki egyúttal közölte, csökkentené a nyugdíjkorhatárt azon édesanyák esetében, akik több mint három gyermeket szültek, ezzel is serkentve a gyermekvállalási kedvet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.
Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!