Fotó: Barabás Ákos
Elemzés készül a nyugdíjbiztosítási rendszer második pillérének kezeléséről. A kormány azt ígéri, hogy az eredményeket nyilvánosságra hozzák.
2017. július 10., 19:182017. július 10., 19:18
2017. július 10., 19:192017. július 10., 19:19
Nem szűnik meg a nyugdíjbiztosítási rendszer második pillére – jelentette ki hétfőn határozottan Mihai Tudose miniszterelnök a szociálliberális kormánykoalíció ülése után.
Bejelentette ugyanakkor, hogy elemzést kért Lia Olguța Vasilescu munkaügyi minisztertől az alapba befolyt összegek kezeléséről, érintve azt, hogy mi történik a befolyó pénzekkel, illetve mennyibe kerül ezeknek az összegeknek a kezelése. Megjegyezte, az eredményt nyilvánosságra hozzák.
Tudose azt követően szólalt meg a témában, hogy Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter vasárnap este a România Tv műsorában arról beszélt, adatokat kért a Pénzügyi Felügyelettől (ASF) a nyugdíjbiztosítás második pilléréről, hogy lássa, a nyugdíjak kiszámítása hasonló lesz-e az államihoz. Leszögezte, nincs szó államosításról vagy megszüntetésről.
„Adatokat kértem az ASF-től a második pillérről. Nem akarok senkit sem megijeszteni,
és szeretnénk összehasonlítani, hogy a befizetések milyen viszonyban vannak az azonos összegű állami hozzájárulásokkal, hogy lássuk, a kiszámított nyugdíj azonos lesz-e azzal, amit az állam ajánl” – részletezte a tárcavezető. Ő maga arra számít, hogy a magánbiztosítók által nyújtott nyugdíjak nagyobbak lesznek.
Miután ugyanazzal az összeggel járulnak hozzá az első és a második pillérhez, látni akarjuk, hogy a nyugdíj is legalább egyenlő lesz. Természetesen, mivel magánkezelés alatt áll, arra számítunk, hogy részükről nagyobb lesz az összeg” – fogalmazta meg a munkaügyi miniszter, aki szintén azt ígérte, hogy amint a rendelkezésükre állnak a kért adatok, azokról a nyilvánosságot is tájékoztatják.
Lassúbb minimálbér-emelés?
Ellentmondott hétfőn Liviu Dragnea a kormányprogramnak, közölve: 2018-ra 1550 lejes minimálbérrel számol a szociálliberális koalíció, nem pedig 2000 lejjel. A Tudose-kabinet beiktatása előtt módosított kormányprogramban azonban az áll, hogy jövőre 2000 lej lesz a minimálbér, majd 2019-ben 2200 lejre, 2020-ban pedig 2400 lejre nő. Ehhez képest a PSD-elnök azt mondja, 2018-ra a kormányprogram 1550 lejes minimálbérrel számol, ami 2019-ben 1650 lejre, míg 2020-ban 1750 lejre nő.
Mint ismeretes, azt követően kezdték el a kormány tagjai vehemensen cáfolni a magánnyugdíjak államosítására irányuló szándékot, hogy Ionuț Mișa pénzügyminiszter, miután a parlamenti bizottság igazolta mandátumát, közölte: felszámolják a nyugdíjbiztosítás második pillérét, az eddig befizetett összegeket visszakapják a hozzájárulók, és lehetőségük lesz azt az állami nyugdíjalapba befizetni vagy átutalni a harmadik pillérbe, vagyis a fakultatív magánnyugdíjalapba.
A későbbiekben a kormányfő cáfolta ezt, Mișa pedig újságírói kérdésre azt mondta, félreérthette a hozzá intézett kérdést, és leszögezte, nem áll szándékában hasonló intézkedést foganatosítani.
Nemcsak rövid, hanem hosszú távon is jelentős károkat okoz az ország gazdaságának a kialakult politikai válság, ezt pedig tovább fokozza, hogy a Tudose-kormány drasztikusan módosította a parlament által is elfogadott kormányprogramot.
Korábban a legnagyobb összegeket kezelő NN biztosító tájékoztatta arról ügyfeleit, hogy az akkor még Sorin Grindeanu által vezetett kormány megszüntetné a második pillért, a befolyt összegeket pedig állami kezelésbe adná. A kormány akkor is cáfolta hírt, botránykeltésnek nevezve a történteket, a Pénzügyi Felügyelet pedig rekord összegű, 750 ezer lejes bírságot rótt ki az NN-re.
Méltányos nyugdíjrendszert ígér a miniszter
Megszüntetné a nyugdíjak közötti egyenlőtlenségeket Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter – azt ígéri, már október elsejéig elő is rukkol az erről szóló törvénytervezettel. Azt mondja, abból indult ki, nem normális, hogy a különleges nyugdíjak haszonélvezői a negyvenszeresét kapják „egy rendes nyugdíjnak”.
A tárcavezető igazolta az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közzétett adatokat, amelyek szerint a 100 ezer különleges nyugdíj összege megegyezik 4 millió hagyományos nyugdíjjal. De beszélt arról is, hogy a nyugdíjak összege nagyban múlik azon, hogy ki mikor ment nyugdíjba, éppen ezért részletesen át akarják nézni az adatbázist, hogy lássák, mikor hogy számolták ki a nyugdíjpont értékét.
„Nem lehetséges, hogy egyesek, akik 15 éven át fizették a hozzájárulást, ugyanakkora nyugdíjt kapjanak, mint az, aki egyetlen lejt sem fizetett be. Ahol igazságtalanság merül fel, azt orvosolni kell” – szögezte le a munkaügyi miniszter, aki egyúttal közölte, csökkentené a nyugdíjkorhatárt azon édesanyák esetében, akik több mint három gyermeket szültek, ezzel is serkentve a gyermekvállalási kedvet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!