Összeomlás szélére sodródhat az ingatlanpiac

Minél bennebb, annál drágább. Kolozsváron még mindig az első szempont, hogy a lakás minél közelebb legyen a belvároshoz •  Fotó: Pixabay

Minél bennebb, annál drágább. Kolozsváron még mindig az első szempont, hogy a lakás minél közelebb legyen a belvároshoz

Fotó: Pixabay

Az idei év sem szolgál jó hírekkel mindazoknak, akik lakást szeretnének vásárolni: nemhogy nem indulnak csökkenésnek a már régóta az egeket verdeső árak, hanem akár 20 százalékos drágulás is jöhet ingatlanpiaci szakemberek szerint. Nem jelent kivételt az erdélyi városok ingatlanpiaca sem.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2020. február 21., 07:592020. február 21., 07:59

Akár 20 százalékkal is drágulhatnak idén a lakások – kongatják a vészharangot ingatlanpiaci szakemberek. Az amúgy is csillagászatinak számító árak további növekedésének oka, hogy hiába szaporodnak gombamód az új tömbházak, lakónegyedek, a kereslet még mindig felülmúlja a kínálatot. Egyrészt a romániai lakosok többsége mindenképp saját ingatlanban akar élni, és csak átmenetinek tekinti az albérletet, így akár 30 éves futamidejű jelzáloghitelt is bevállal, csakhogy ő legyen a tulajdonosa a lakásának. Másrészt – főként a nagyobb egyetemi központokban – nagyon sokan vásárolnak ingatlanokat befektetési célokkal, vagyis megveszik, majd kiadják a lakást, lakásokat.

A legmagasabb árak változatlanul Kolozsváron vannak, majd Bukarest és Temesvár következik.

A legfrissebb statisztikák szerint a kincses városban a lakások négyzetméterenkénti átlagára az idei év elejére megközelítette az 1700 eurót. A fővárosban és a Béga-parti városban az árszint 1400 euró/négyzetméter körül alakul.

Vadásszák a kolozsvári lakásokat

Kolozsváron idén is áremelkedésre számíthatunk – erősítette meg a Krónika érdeklődésére Bónis Endre, a kincses városi Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője. Mint kérdésünkre megfogalmazta, amíg valaki nem kiált válságot, addig folyamatosan emelkednek az árak, mivel sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Ezt a helyzetet használják ki az eladók, és folyamatosan „lövik fel” az árakat, most már Kolozsváron 1700-2500 eurót is elkérnek egy lakás négyzetméteréért.

Idézet
Rengetegen vadásznak lakásra. Az itt dolgozó számítástechnikai szakemberek, a környező megyékből érkezők, akik tudják, hogy a gyerekük néhány év múlva Kolozsvárra megy egyetemre, ezért a megtakarított pénzüket itt fektetnék lakásba. Úgy néz ki, hogy folyamatosan pörög a piac, de valójában kevesebb a tranzakció, mint tavaly, viszont már most jóval magasabb árakon történik az adásvétel”

– részletezte az ingatlanközvetítő. Meglátása szerint amíg van, aki megadja a kért árat, azok szárnyalni fognak.

Bónis Endre rámutatott, Kolozsváron 110 ezer euróért háromszobás lakást lehet vásárolni, ám a környező településeken, például Apahidán, Szászfenesen vagy Kisbácsban ugyanennyi pénzért már új építésű, különálló házat lehet venni. Ebből arra lehetne következtetni, hogy inkább a külön telekkel rendelkező házak a keresettebbek, mégis még mindig az első szempont, hogy a lakás minél közelebb legyen a belvároshoz, hiszen a közlekedés nehézkes, és sokan arra számítanak, hogy a helyzet tovább romlik, tehát szívesebben maradnak a városban.

A piac állapotát tükrözi, hogy közel a belvároshoz terveznek egy tömbházat, még a telekviszony sincs rendezve, de a terv elkészült, és a fejlesztő már köti az előszerződéseket. A lakásokat akkor kell kifizetni, mikor meglesz az építkezési engedély.

Az új építésű ingatlanok 99 százalékát már a telekkönyvezés előtt eladják, ami a vásárlónak kockázatot jelent,

hiszen minden fejlesztő a legnagyobb beépíthetőségre törekszik, van példa arra, hogy a kész ingatlant nem veszi át a polgármesteri hivatal, ilyen esetben már nehézkes a telekelés. Másrészt, ha mégis beüt a válság, akkor kevés befektető tudja befejezni az építkezést, hiszen ha visszaesnek az árak, a magas telekár mellett nem tudja kigazdálkodni az összeget, amiben megegyezett az építővel. A vásárlók mégis bevállalják a kockázatokat.

A szakember ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmünket, hogy egyre kevesebb vállalkozó engedheti meg magának, hogy ingatlanfejlesztéssel foglalkozzon Kolozsváron.

Épült, de nem elég. Csíkszeredában is nagyobb a kereslet, mint a kínálat •  Fotó: Gábos Albin Galéria

Épült, de nem elég. Csíkszeredában is nagyobb a kereslet, mint a kínálat

Fotó: Gábos Albin

A Székelyföldön sincs másként

A következő két esztendőben tovább növekednek az ingatlanárak a Székelyföldön is, ám azután drasztikus változásra, a piac összeomlására lehet számítani – értékelt megkeresésünkre  Szabó Lehel, a csíkszeredai Well ingatlanügynökség vezetője. Kifejtette, idén nem számítanak lassulásra vagy stagnálásra, hiszen a székelyföldi városokban is még mindig jóval nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Szabó Lehel reálisnak tartja a 20 százalékos árnövekedésről szóló előrejelzést, hiszen már tavaly is mintegy 15 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak.

Idézet
Számolni kell azzal, hogy két éven belül összeomlik az ingatlanpiac, hiszen a jelenlegi és a tovább emelkedő áraknak nincs semmi valóságalapja, a székelyföldi gazdasági növekedés nem tükrözi, hogy az elmúlt években két és félszeresére emelkedtek az ingatlanárak”

– szögezte le az ingatlanközvetítő.

A szakember azt tanácsolja, hogy akinek eladó lakása van, itt az ideje, hogy pénzzé tegye, hiszen most nagyon jók az árak, viszont aki vásárolni akar, főként lakhatásra, annak nem árt kivárni.

Elmondása szerint amúgy a székelyföldi városokban elsősorban az egy-két szobás tömbházlakások iránt hatalmas a kereslet, a vásárlók nagy része ezt a kategóriájú lakást engedheti meg magának, a kisebb családok a középrétegből kerülnek ki. Ezeknek a lakásoknak az ára 30-50 ezer euró között van. Csíkszeredában például egy központi fekvésű, jól felszerelt kétszobás lakásért 50 ezer eurót is elkérnek, a szintén kétszobás, de külvárosi, gyengébben felszerelt ingatlan átlagosan 30-33 ezer euróért cserél gazdát.  

2 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 31., csütörtök

Falugazdász: nem egységes kritériumok szerint mérték fel az aszálykárokat, aránytalanok a kártérítések

Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.

Falugazdász: nem egységes kritériumok szerint mérték fel az aszálykárokat, aránytalanok a kártérítések
2024. október 31., csütörtök

Kevesebb adó folyt be a román államkasszába tavaly GDP-arányosan, mint 2022-ben

Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.

Kevesebb adó folyt be a román államkasszába tavaly GDP-arányosan, mint 2022-ben
2024. október 31., csütörtök

Nem nőtt, de nem is csökkent a munkanélküliség szeptemberben az előző hónaphoz képest

A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Nem nőtt, de nem is csökkent a munkanélküliség szeptemberben az előző hónaphoz képest
2024. október 31., csütörtök

Árréskorlátozás: halaszt a mezőgazdasági tárca, helyette árfigyelő bizottság alakulhat

A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.

Árréskorlátozás: halaszt a mezőgazdasági tárca, helyette árfigyelő bizottság alakulhat
2024. október 31., csütörtök

Lefoglalták a Tarom egyik repülőgépének üzemanyagát a felhalmozott adósságok miatt Hollandiában

A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.

Lefoglalták a Tarom egyik repülőgépének üzemanyagát a felhalmozott adósságok miatt Hollandiában
2024. október 30., szerda

Inkább az új építésű lakásokat keresik azok, akik hitelből vesznek ingatlant

A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.

Inkább az új építésű lakásokat keresik azok, akik hitelből vesznek ingatlant
2024. október 30., szerda

Kezdő vállalkozókat és zöldségtermesztőket támogat, innovációs vouchert vezet be a kormány

A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.

Kezdő vállalkozókat és zöldségtermesztőket támogat, innovációs vouchert vezet be a kormány
2024. október 30., szerda

Félmillió gazda már megkapta a mezőgazdasági támogatások előlegét

A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.

Félmillió gazda már megkapta a mezőgazdasági támogatások előlegét
2024. október 29., kedd

Még hátra van a fekete péntek, de az eMAG tulajdonosát máris közel félmillió lejre bírságolta a fogyasztóvédelem

A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.

Még hátra van a fekete péntek, de az eMAG tulajdonosát máris közel félmillió lejre bírságolta a fogyasztóvédelem
2024. október 29., kedd

Két kézzel szórja a pénzt a kormány, aggasztó a hiány Bálint Csaba, a jegybank igazgatótanácsának régi-új tagja szerint

Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.

Két kézzel szórja a pénzt a kormány, aggasztó a hiány Bálint Csaba, a jegybank igazgatótanácsának régi-új tagja szerint