2012. február 27., 09:182012. február 27., 09:18
Ennek eléréséhez alapvetően két dologra lesz szükség: az európai mentőalap megnövelésére és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásainak kibővítésére.
A feltörekvő gazdaságok képviselői pedig jelezték, hogy az előbbit az utóbbi feltételének tekintik, ami a saját IMF-hozzájárulásukat illeti.
Először tehát az EU-nak kellene cselekednie, Németország azonban eddig elzárkózott az uniós mentőalap felduzzasztásától, mondván, az ellene dolgozna a tagországok pénzügyi fegyelmének szigorítását célzó törekvésnek. A németek most közölték, hogy márciusban döntenek, és a Reuters értékelése szerint ez fontos változás a hozzáállásukban.
A német kormánynak politikai természetű akadályokat kell leküzdenie, a közvélemény ugyanis erősen ellenzi, hogy a kormány újabb pénzeket adjon a Görögország és más adósságproblémákkal küszködő államok megmentésére létrehozandó alapnak.
Ha az európai mentőalap rendelkezésére ezermilliárd dollár állna, az IMF pedig a jelenlegi, 360 milliárd dollárnyi forrása mellett 5–600 milliárddal rendelkezne, az csaknem kétezermilliárdosra növelné a bevethető eszközök nagyságát. A döntéshozók többsége szerint okkal remélhető, hogy ez megnyugtatná a piacokat, és így beindulhatna a növekedés
| A német pénzügyminiszter szerint nincs garancia arra, hogy a nemrég jóváhagyott második mentőcsomag segíteni fog Görögországon. Wolfgang Schäuble (képünkön) parlamenti képviselőknek küldött levelében azt írta, nem kizárt, hogy Görögországnak további pénzügyi támogatásra lesz szüksége még 2020 előtt. A második, 130 milliárd eurós mentőcsomag három évre, azaz 2014-ig szól. „Nincs garancia arra, hogy a választott út sikerhez vezet. Valószínű, hogy a német parlament nem utoljára szavaz a Görögországnak nyújtandó támogatás ügyében” – fejtette ki Schäuble. Mindamellett a német pénzügyminiszter a mentőcsomag támogatását kérte a jövő hétfőn tartandó német parlamenti szavazáson. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Legyártották a nyolcmilliomodik Dacia gépkocsit Romániában – írja az Economedia.ro az Automobile Dacia közleménye alapján. A Mioveni-ben található gyárban összeszerelt nyolcmilliomodik autó egy Indigo Blue színű Bigster Journey volt.
Látogatottsági adatok