Fotó: MTI
2011. szeptember 13., 05:062011. szeptember 13., 05:06
Közölte azt is, hogy 35 százalékos luxus áfakulcsot kezdeményez a kormány, 2012-re pedig 3 százalék alatti költségvetési hiány megállapítását. Emellett javaslatot tett az uzsora elleni keményebb fellépésre; a magas rezsiköltségek miatt központi ármegállapításra a szemét-, a víz- és a csatornadíjakra; egy stabilitási törvény kidolgozására annak érdekében, hogy az államadósság ne termelődjek újra; valamint tömeges közmunkaprogramra. Az uzsora elleni fellépés kapcsán azt mondta: kevés kegyetlenebb dolgot lehet elképzelni, mint amikor bűnözők arra szakosodnak, hogy a legszegényebbeket maradék értékeiktől is megfosszák, menekülésre kényszerítsék. Emiatt a kormány zéró toleranciát és „hajtóvadászatot” hirdet az uzsorás bűnözők ellen – közölte, majd javasolta a büntető törvénykönyv módosítását a hatékonyabb fellépés érdekében, továbbá azt, hogy törvényben állítsanak korlátot a kölcsönszerződések magas kamatai elé, és 30 százalékos teljes hiteldíjmutató, vagyis THM felett ne lehessen hitelt nyújtani. Kezdeményezte emellett a készpénzalapú segélyezés arányának csökkentését, a természetbeni segélyezés arányának növelését. A miniszterelnök a magas rezsiköltségek ellensúlyozására azt javasolta, vezessék be a központi ármegállapítást a szemét-, a víz- és a csatornadíjakra is. Mint mondta, a privatizált közműcégek magánérdekeket szolgálnak, „óriási extraprofitokat tesznek zsebre”, miközben az állam szerepe meggyengült. Harmadikként közölte: kétharmados többséget igénylő stabilitási törvényt dolgoz ki a kormány annak érdekében, hogy az államadósság ne termelődjék újra. „A sarkalatos jogszabály rögzíteni fogja a nyugdíjrendszer, az egészségügyi kassza, az adórendszer és az önkormányzatok öszszehangolt működési rendjét” – mondta a kormányfő.
A devizahitelesek ügyében emlékeztetett, a Fidesz–KDNP javaslatot tett arra, hogy otthonvédelmi akciótervben rögzítsék a korábban már megállapított devizaárfolyamokat – 180 forint a svájci frank, 250 forint az euró és 2 forint a japán jen esetében –, és ezeken az árfolyamokon tegyék lehetővé a fennálló devizahitelek forintban történő egyösszegű visszafizetését, a bank pedig semmilyen külön költséget ne számíthasson fel az átváltással és egyösszegű visszafizetéssel kapcsolatban. Megvizsgálták azt is – folytatta –, hogy vajon a külföldi bankok nem vonják-e ki forrásaikat, nem csökkentik-e magyarországi hitelezéseiket a lépés miatt, és azt találták, hogy a mostani döntéstől függetlenül a bankok folyamatosan csökkentik magyarországi hitelezéseiket, folyamatosan vonják ki profitjukat és forrásaikat Magyarországról, óriási öszszegekben, sőt egyes bankoknál úgy tűnik, a vezetők jutalmazásának egyik feltétele a magyarországi hitelezés csökkentése. A jogi helyzetről szólva közölte: a magyar jog lehetőséget teremt arra, hogy az Országgyűlés beavatkozzék a korábban kötött jelzálogszerződésekbe, és törvénnyel módosítsa azokat. Várhatónak nevezte ugyanakkor azt, hogy nemzetközi szervezetek nemzetközi fórumokon „megtámadnak bennünket”, miként tették a bank- és a multiadó esetében is. „Kedvezőtlen ítéletek esetén megfelelő válaszintézkedésekkel fogunk reagálni” – jelentette ki.
Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter úgy véli, hogy Ausztria bankjait „létükben fenyegeti” a magyar devizahitelesek gondjainak megoldására kidolgozott magyar kormányzati elképzelés. A magyarországi devizahitel-állományban – idézték osztrák médiaforrások a Brüsszelben tartózkodó Spindeleggert – az osztrák bankok mintegy hat milliárd euró erejéig érintettek. Az a magyar bejelentés, hogy e hiteleket kedvezményesen lehetne visszafizetni, a bécsi diplomácia irányítója szerint nagyon érzékenyen érintené az osztrák bankokat. Martonyi János magyar külügyminiszter ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: tehermegosztásról, kockázatmegosztásról van szó a hitelnyújtó bank és a hitelfelvevő ügyfél között, és a kormány majd kidolgozza a feltételrendszert, a parlament pedig dönteni fog arról. Emlékeztetett arra, hogy a bankok éveken át jelentős kampányt folytattak a devizaalapú hitelek mellett. Mint megjegyezte, nem hiszi egyébként, hogy az osztrák bankok számára egzisztenciális kérdést jelentene a magyarországi hitelállomány nagyságrendje.
| A tisztességes szociális párbeszéd visszaállítását követelték tegnap a budapesti Kossuth téren tüntető szakszervezetek, amelyek szerint a kormány eddigi intézkedései nem kedveztek a magyar munkavállalóknak. A „Ne tovább!” mottóval rendezett megmozdulásra 1000–1500 ember gyűlt össze, a résztvevők élőláncot alkottak a Parlament épülete körül. A tüntetést az Országgyűlés őszi ülésszakának első napjára időzítették. A tömegben „Nem leszünk rabszolgák, Orbán takarodj!”, „A társadalmi békéért valódi érdekegyeztetést” és „Nem radikális, hanem racionális megoldások kellenek” feliratú transzparenseket lehetett látni. A konföderációk elnökei hangsúlyozták: szeretnék felhívni a parlamenti képviselők figyelmét egyéni döntési felelősségükre, mivel a most készülő új Munka törvénykönyv – amelyet várhatóan az őszi ülésszakon fogadnak el – szerintük csak tovább ront a munkavállalók helyzetén. |
| Magyarország újból a térség egyik legkockázatosabb helyzetébe került, mert az eurózóna új válsága magas és kedvezőtlen szerkezetű államadósság mellett érte el az országot – közölte tegnap Matolcsy György. A magyar nemzetgazdasági miniszter leszögezte, a kormány tudatában van a válságnak és válaszol arra. A válaszok közé sorolta, hogy a kormány folytatja a Széll Kálmán Tervet, az idei költségvetés 100 milliárd forintos intézkedéscsomaggal javítja, és a jövő évi államháztartási hiányt 2,5 százalékra csökkenti a GDP arányában. Úgy vélekedett, hogy a kabinet a hatékony és szokatlan gazdaságpolitika következtében kikerült az Unió közvetlen válsághelyzetéből, de az elmúlt 6 hétben kiderült, hogy itt van az eurózóna új pénzügyi válsága, amelyről nem tudni, hogy erőteljesebb, fenyegetőbb, kockázatosabb lesz-e, mint az előző, de erre is sok jel mutat. Matolcsy szerint a kormány eddigi intézkedéseinek látszanak az eredményei, de ezek nem lesznek elegendőek a pénzügyi egyensúly védelmére, ami arra kötelezi a kormányt, hogy keresse azokat az eszközöket és forrásokat, amelyek a gazdasági növekedést 2 százalék feletti tartományba irányítják. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Látogatottsági adatok