2009. május 08., 11:082009. május 08., 11:08
Mint a testület rámutatott, „a telefonszolgáltatók közötti ártorzulásnak az egész Európai Unióra kiterjedő kiküszöbölése csökkenteni fogja a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti beszédhívások fogyasztói árát, miáltal az üzleti és a lakossági fogyasztók mintegy 2 millió eurót takaríthatnak meg a 2009–2012-es időszakban, és elő fogja segíteni a beruházást és az innovációt az egész távközlési ágazatban”.
A mobilhívás-végződtetési díj eddig széles tartományban mozgott az Európai Unión belül: 2008-ban Cipruson percenként mindössze 2 eurocent, míg Bulgáriában percenként 15 cent volt. Ezenkívül a mobilhívások végződtetési díja (átlagosan 8,55 cent percenként) jellemzően tízszer magasabb, mint a vezetékes hívásoké (amely átlagban 0,57 és 1,13 cent közé esik). A magasabb mobilhívás-végződtetési díj miatt a vezetékes szolgáltatók és a kis mobilszolgáltatók nehezen tudnak versenyre kelni a nagy mobilszolgáltatókkal.
„Ez nem egyeztethető össze a vezetékes és a mobiltelefonos alkalmazások közötti konvergenciával, és jelentős torzulást eredményezhet a tagállamok közötti és a szolgáltatók közötti versenyben” – mondta Viviane Reding uniós távközlési biztos. Neelie Kroes versenypolitikai biztos hozzátette, hogy „a hívásvégződtetési díjak hatékony szintre való leszorítása növelni fogja a versenyt, vagyis az európai fogyasztók hasznára válik”.
Az ajánlásban a bizottság meghatározza azokat a költségtényezőket, amelyeket az Európai Unió összes nemzeti távközlési szabályozó hatóságának figyelembe kell vennie a hívásvégződtetési díjak meghatározásakor, e díjakat ugyanis nem a piac határozza meg. A végződtetési díjak ezáltal a mostaninál jóval alacsonyabb szint felé fognak közelíteni: az ajánlást kísérő bizottsági személyzeti munkadokumentum szerint 2012 végére percenként 1,5 és 3 cent között fognak alakulni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Látogatottsági adatok