2011. december 16., 10:012011. december 16., 10:01
Az Ernst & Young pénzügyi tanácsadó és könyvvizsgáló csoport csütörtöki negyedéves euróövezeti helyzetértékelése szerint a valutaunió szétesésének kockázata csökkent ugyan a múlt heti EU-csúcson elhatározott „helyes irányú” intézkedések nyomán, e kockázat azonban változatlanul fennáll, tekintettel arra, hogy 2012-ben „nagyon nagy összegű” szuverén euróövezeti adósságok refinanszírozása válik szükségessé.
A ház szerint viszont „kétségtelen” az is, hogy az euróövezet felbomlása „nagyon magas költségekkel járna” Európában és a világgazdaság egészében. Ezért „valószínűnek tűnik”, hogy ha az EKB vállalja az utolsó hitelezői mentsvár szerepét, az kevesebbe kerülne, mint a valutaunió szétesése. Elemzésében az Ernst & Young forgatókönyveket vázolt fel az euróövezet esetleges felbomlására. A ház a legvalószínűbb lehetőségek között említi, hogy egyes periferiális országok – például Görögország – maguk döntenek a távozásról, ha a költségvetési szigor „politikailag elviselhetetlenné” válik.
A cég elemzői szerint ha csupán néhány ország távozik, de Olaszország és Spanyolország az euróövezetben marad, az még „kezelhető lenne”. Az Ernst & Young szerint a másik lehetőség az, hogy megmarad az euróövezet „magva” a „francia–német tengely” köré csoportosulva, Hollandia, Belgium, Finnország, Ausztria és Szlovákia részvételével, a nagy déli tagállamok – Spanyolország és Olaszország – azonban kiesnének. A ház szerint e forgatókönyv esetén az euróövezet és valószínűleg az egész világgazdaság a 2008–2009-esnél is súlyosabb, mély recesszióba zuhanna.
Mint arról beszámoltunk, hasonló előrejelzést adott előző nap összeállított értékelésében az Economist Intelligence Unit. Januárra szóló előrejelzésében annak a véleményének adott hangot, hogy a múlt heti brüszszeli EU-csúcs eredménye „legjobb esetben is kiábrándítónak, legroszszabb esetben kudarcnak” nevezhető.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.