Elfogadta a szenátus azt a törvénytervezetet, amely szerint csökkentenék a nyugdíjkorhatárt azon nők esetében, akik 1990 januárja előtt legalább három gyermeknek adtak életet. Az ügyben a képviselőház a döntéshozó kamara, amely hamarosan szintén szavazni fog a jogszabályról.
2015. október 20., 19:242015. október 20., 19:24
A Trifon Belacurencu szociáldemokrata (PSD) szenátor által előterjesztett tervezet szerint a három gyermeket felnevelt nők egy évvel, míg a négy vagy ennél is több utódot világra hozó hölgyek két évvel hamarabb mehetnének nyugdíjba.
A jogszabály ugyanakkor azt is előírja, hogy az érintettek 55 éves koruk előtt nem léphetnek ki a munkaerőpiacról, vagyis a mostani intézkedés nem köthető össze más, a nyugdíjkorhatárt csökkentő kedvezményekkel. A szenátus hétfői ülésén egyébként 120-an szavaztak a tervezet mellett, ketten tartózkodtak, ellene pedig senki nem voksolt.
A kezdeményező a dokumentum mellékletében azzal indokolta a törvénymódosítás előterjesztését, hogy ezzel „a Romániában élő nők elleni igazságtalanságot kívánják kijavítani”. Mint a szenátor rámutatott: 1990 előtt a nők nem vehettek ki gyermeknevelési szabadságot, mindössze 126 napos szülési szabadság járt nekik a gyermek világrahozatala előtti és utáni időszakban, ezt követően pedig kötelező módon vissza kellett térniük dolgozni.
Trifon Belacurencu múlt héten arról is beszélt, hogy a nők 1990 előtt azért is nehéz helyzetben voltak, mert törvénytelennek minősült mind a terhességmegelőzésre, mind annak megszakítására vonatkozó eljárás. A szenátus által elfogadott tervezet a nyugdíjazásra vonatkozó 2010/263-as számú jogszabály 55. cikkelyét módosítja, amely azt írja elő, hogy milyen feltételek mellett csökkenthető az egységes nyugdíjkorhatár.
Múlt héten a szenátus munkaügyi bizottsága pozitívan véleményezte a törvénytervezetet, azonban azt javasolta, hogy töröljék azt az előírást, miszerint az érintett nők sem mehetnek 55 éves koruk előtt nyugdíjba. A parlament felsőháza által elfogadott változat ehhez képest tartalmazza ezt az előírást.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
szóljon hozzá!