A nők nyugdíja valamennyi uniós tagállamban alacsonyabb, mint a férfiaké.
Fotó: 123RF
Kisebb a különbség Romániában a férfiak és nők nyugdíja között, mint Németországban – ez tűnik ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) legfrissebb adatsoraiból.
2021. február 05., 11:502021. február 05., 11:50
Az Agerpres hírügynökség által idézett statisztikai adatok szerint az Unióban a nők átlagosan 29 százalékkal alacsonyabb nyugdíjat kapnak, mint a férfiak, de jó hír, hogy a különbség csökkent, ugyanis 2010-ban a férfiak nyugdíja még 34 százalékkal volt magasabb, mint a nőké.
Jelentős különbség van a két érték között Máltán és Hollandiában (mindkettő 40 százalék), Cipruson (39 százalék), Ausztriában (37 százalék) és Németországban (36 százalék) is. 2019-ben Romániában a nők és a férfiak nyugdíja közötti különbség 24 százalék volt, szemben a 2015-ben regisztrált 55,1 százalékos különbséggel. Ebben a mutatóban Románia olyan országokat előz meg, mint Németország, Spanyolország, Olaszország és Franciaország.
Eközben 2010-hez képest a nők és a férfiak nyugdíja közötti különbség az EU legtöbb tagállamában csökkent. A legjelentősebb visszaesés Görögországban volt (a 2010-es 37 százalékról a 2019-es 24 százalékra), Dániában és Szlovéniában (11–11 százalékpontos csökkenés) és Bulgáriában (10 ). Ezzel szemben 2010 óta a különbség nőtt hat EU-tagállamban: Máltán (18), Lettországban (6), Litvániában és Szlovákiában (3–3), Horvátországban és Olaszországban (2-2).
Az Eurostat adatai azt is mutatják, hogy 2019-ben az Európai Unióban a 65 évnél idősebb nyugdíjasok körülbelül 15,1 százalékát fenyegette a szegénység, ami enyhe növekedést jelent a 2018-as 14,5 százalékhoz képest.
Négy tagállamban ez a kockázat meghaladja a 30 százalékot: Lettországban (54 százalék), Észtországban (51 százalék), Bulgáriában (36 százalék) és Litvániában (35 százalék). További négyben több mint 20 százalék: Horvátországban (27,6 százalék), Cipruson (25,9 százalék), Máltán (24,1 százalék) és Romániában (23,5 százalék). Ez az adat Románia esetében 2018-ban még 21,3 százalék, 2017-ben pedig 18 százalék volt.
Ezzel szemben, 2019-ben, a szegénység kockázatának kitett 65 éven felüli nyugdíjasok aránya Luxemburgban (7 százalék) volt a legalacsonyabb, majd Szlovákia, Franciaország és Dánia (mindegyik 9 százalékkal), valamint Görögország (10 százalék) következett.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!